DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN,
DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon örülök, hogy azok a fideszes képviselők is, akik korábban csak beülősként voltak jelen, részt vesznek a vitában. (Dr. Hargitai János: Téged sem látni mindennap!) Igazából erre vonatkozott Heringes Anita képviselőtársam ügyrendi javaslata (Dr. Hargitai János: Téged sem látunk mindennap!), hogy ha bejön valaki a parlamentbe, és ilyen megszámlálható számosságú, tehát ötnél kevesebb, akkor jó lenne, ha élnének a 95 perc vitaidejükkel, mert egyik oldalon ragaszkodnak ahhoz, hogy időkeretes legyen a vita, másik oldalon meg nem élnek a vita lehetőségével. (Dr. Hargitai János: Érveket!) Ez egyértelműen azt mutatja, hogy csak az ellenzéket akarják korlátozni. Ez a demokratikus érzület, képviselőtársaim?! Tehát amikor azt mondom, hogy fasisztoid előterjesztések vannak a Ház előtt, akkor az a magatartásra is vonatkozik, mert ez egy beszűkült gondolkodás, amely nem szeret vitatkozni, nem bírja a vitát, és nem akar a parlamenti beszéddel foglalkozni.
Nehéz is, beszélni nehéz, ahogy hallottuk annak idején. Viszont erről a költségvetésről önök nagyon könnyedén tudnak beszélgetni. Orbán Viktor miniszterelnök úr 2000-ben még kényszerből vezette be a kétéves költségvetést, hogy legyen néhány kisgazda képviselő, aki még megszavazza, pár éve viszont ez a csodafegyvere, a versenyképesség és a kiszámíthatóság jegyében mintegy csodaszerként tekint (Dr. Hargitai János: Ez így van!) a tavasszal elfogadandó adó- és költségvetési törvényekre. Igaz, azóta már az adószakértők sem tudják számon tartani, hogy éppen melyik adóváltozat válik aktuálissá, és hogy hány alkalommal kell év közben majd ehhez hozzányúlni. Mert miért kiszámítható az, amit a kormány átver a parlamenten most, amikor még vajmi keveset tud a jövő évi folyamatokról? Aztán decemberben nekiáll újabb adókat kivetni.
Igazán ironikus, hogy a minisztériumi apparátus szépen, mint egy jó kisdiák minden új javaslat indoklásában kiemeli, hogy milyen stabilitást és kiszámíthatóságot jelent a korán elfogadott pénzügyi törvénycsomag, majd annak kérik a részben helyreigazítás miatti módosítását. Azért nehezen jön össze a szakmai oldalról, hogy behozzák idő előtt, amikor még sem a múlt évről nem tudnak biztos adatokat, erről az évről egyáltalán nem, a jövő évről pedig még sejtelmük sincs, tehát a stabilitás jegyében idehoznak törvényjavaslatot, aztán megkérik a Házat, hogy na, ugyan már, módosítson.
(16.30)
Arról nem is beszélve, hogy az adórendszert felforgató decemberi változtatásokat, bár a munkáltatói járulékként ismert szociális hozzájárulás csökkentése önmagában százmilliárdos bevételkiesést okozott, és ez egy érzékelhető tehercsökkenés, mind ez idáig nem tartalmazta ezt a százast, úgy tűnik, a költségvetés, vagyis a Nemzetgazdasági Minisztérium által sem tagadott módon meglehetősen fiktív számok szerepeltek eddig a büdzsében.
Varga Mihály miniszter úr tavaly év végén azt mondta, hogy a kormány már tavaly év végén úgy látta, hogy 4,1 százalékos gazdasági növekedéssel lehet számolni. A tavaly nyáron elfogadott idei költségvetési törvényben azonban akkor 3,1 százalékos növekedést terveztek.
Kérdés, hogy ha a miniszter úr már év végén úgy tudta, hogy 4,1 százalékos lesz ez a növekedés, akkor miért csak most írják át ennek megfelelően a költségvetést. Tehát van egy olyan normális költségvetési rendszer, hogy előző év végére már elég jól megtervezhető a tárgyév, mint ahogy itt látszik is. Tavaly év végén bejelentette miniszter úr a 4,1 százalékot. Ha akkor kerül elfogadásra a költségvetési törvény, akkor nem kellene most ilyen értelemben hozzányúlni.
A költségvetés igencsak megkésett módosítása azért is érdekes, mert januárban mi, a Szocialista Párt képviselői rákérdeztünk, hogy lesz-e idén nyugdíjprémiumra lehetőség, mert hát nagyon alacsony ez a nyugdíjemelés, amit akkor bejelentettek, és a miniszter úr szerint ilyen combos növekedés várható. Akkor azt a választ kaptuk, ami a törvényben is szerepel, hogy a hatályos jogszabályi rendelkezés értelmében a nyugdíjprémium kifizetésére akkor van lehetőség, ha a várható gazdasági növekedés - azaz a törvény szerinti - meghaladja a 3,5 százalékot, illetve az államháztartás központi költségvetési törvényben meghatározott egyenlegcélja is teljesül. Amennyiben ezek a feltételek megvalósulnak, a nyugdíjprémium kifizetéséről a kormány dönt. Ahogy Bözsi néninek meg is ígérte a miniszterelnök, hogy majd ő megemeli, hogyha a számok azt mutatják. (Dr. Hargitai János: Így is lesz!) Tehát nem a kormány, ő személy szerint. Erről az év végén azonban még nem tartották időszerűnek beszélni, pedig hát a tervek már akkor megvoltak. Tehát lehet, hogy csak egyszerű pénzvisszatartásról van itt szó.
Úgy tűnik, hogy alig néhány hónap múlva most már időszerű lett arról beszélni, amiről miniszter úr már tavaly decemberben is beszélt. Szakmai számítások alapján az 1,6 százaléknál bőven magasabb infláció várható, így novemberben 12 ezer forintos nyugdíj-kiegészítést vághatnak hozzá a nyugdíjakhoz, ha a Magyar Nemzeti Bank 2,6 százalék inflációs várakozását tekintjük alapul.
Ezzel a 4,1 százalékos emeléssel kb. 12 ezer forintos nyugdíjemelkedést kaphatnak a nyugdíjasok a nyugdíjprémium rendszerén keresztül. Ez megint olyan, mint a 10 ezer forint, hogy hú, de jó király vagyok, mindenkinek adok 10 ezer forintot. Méltatlan ez az „így nyúlok a zsebbe, úgy adok”. Tehát jobb az, hogyha törvényben garantált módon, mondjuk, a svájci indexálás szerint, normatív formában történik a nyugdíjak emelése.
Szerepel itt a módosításban, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai között 20 millió forinttal, kapaszkodjanak meg, 20 millió forinttal emelik a méltányossági alapú nyugdíjemelés keretét, így 720 millió forint áll majd rendelkezésre, valamint 50 millió forinttal emelik az úgynevezett egyszeri segély keretösszegét, így már 500 millió forint áll rendelkezésre. Minderre az indokolás alapján azért van szükség, mert 2017. január 1-jétől a kivételes nyugellátás-emelés engedélyezési összeghatára 75 ezer forintról 85 ezer forintra, a főigazgatói jogkörben 85 ezer forintról 90 ezer forintra emelkedett, amely a beérkező kérelmek számának emelkedésével is jár.
Képviselő urak, azért lássák már be, ez édes kevés! Amikor a Rogán-féle minisztérium állami elnyomó propagandára 5 milliárd forintot kap, akkor itt le mernek írni 20 millió forintot meg 500 millió forintot országos nyugdíjkeretösszeg méltányossági keretemelésére? Ez azért nem való, nem való az ilyen!
Az idei költségvetés módosításának része az is, hogy a korhatár feletti öregségi nyugdíjakra szánt kiadási előirányzatot mintegy 26 milliárd forinttal megemelik. Ennek tételes kifejtése azonban nem szerepel az előterjesztésben; feltehetően összefügg az egyéb növekedési változásokkal.
Ugyan már jóval korábban elfogadták, hogy idéntől átalakul a gyermekek napközbeni ellátása, és új többelemű bölcsőde is jön, de erről, ha jól csalódom, Borbély Ildikó képviselőtársam fog ékesszólóan szólni önökhöz, amit kívánok, hogy vegyenek komolyan.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nem stimmel ez a költségvetés-tervezési rendszer. Tehát olyankor hoznak törvényt, amikor még nincsenek adataik; amikor már tudnak valamit, akkor bejelentik, de fél évvel később terjesztik a Ház elé. (Dr. Hargitai János: Nagyon kínos!) Tehát én azt tudom mondani, hogy összevissza zilálták ezt az egészet, ez nem szolgálja a kiszámíthatóságot. Azzal együtt, hogy amit ide leírtak konkrét célokat, azok a tartalmukat tekintve, a lényegüket tekintve támogathatók. Összegszerűségükben nem, ez nagyon kevés, édes kevés, többet kellene, kivéve, mondjuk, azokra az ellopandó pénzekre, amiket, mondjuk, itt a propagandaminisztériumnál és egyéb helyeken próbálnak berakni. Természetesen államtitkár úr ezekről semmit nem tud, és nem is kell hogy tudjon. Köszönöm a szót. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
