DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS,
DR. HARGITAI JÁNOS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ez az a törvényjavaslat, amikor a szocialista képviselők nagy bajban vannak, de ellenzéki képviselőként teszik a dolgukat, és a fehéret is megpróbálják fehérre maszatolni, de ez nem fog sikerülni.
Miért baj - teszem fel újra a kérdést -, ha az átláthatóság és a tervezhetőség jegyében szakítottunk azzal a gyakorlattal, amit egyébként mi is sokáig gyakoroltunk, az önök kormánya meg mindig, hogy egy éves költségvetést valamivel karácsony előtt fogadunk el, amelyik heteken belül életbe lép? Miért baj, hogy szakítottunk ezzel a gyakorlattal, és a költségvetés előkészítése során képesek vagyunk ma már arra, hogy legalább fél évvel előbb elfogadjuk azt a költségvetést, ami majd fél év múlva lép életbe? (Heringes Anita: Mert ez egy mese! - Bangóné Borbély Ildikó: Mert mire bevezetik…)
Ezt a költségvetést, aminek a módosításáról most itt beszélünk, 2016 közepén fogadtuk el. Azóta eltelt háromnegyed év, a módosítás indokolt, de alapvetően és döntően pozitív irányú módosításokról van szó. Egyetlen megszorítás, egyetlen visszalépés nincs ebben a törvénytervezetben, csak pozitív dolgokról tudunk itt számot adni. Miért akarják ezt elhazudni az ország közvéleménye elől, tisztelt szocialista képviselők? Pont a mai napon, amikor a híradások arról szólnak, hogy a gazdaság növekedése az első negyedévben 4,1 százalékos volt. Nehéz szellemi teljesítmény lesz önöknek megint megmagyarázniuk (Dr. Józsa István: Uniós pénz!), hogy ez miért hamis, miért illeg-billeg az egész, miért csak ideiglenes, miért nem lesz tartós és így tovább. Mert a sajtócikkeket olvasva látom, hogy ez a folyamat ilyen szempontból már elindult.
De beszéljünk azokról a nagyszerű dolgokról, amik ebben a törvényjavaslatban vannak! Nézzük meg, hogy a bevételi oldalhoz, tehát a háromnegyed évvel ezelőtt elfogadott 2017. évi költségvetés bevételi oldalához miért vagyunk kénytelenek hozzányúlni, és ez miért örvendetes nekünk.
Az első dolog, amit itt mindjárt rögzítenem kell, hogy akkor, amikor ezt a költségvetést megterveztük az óvatos tervezés jegyében, azzal kalkuláltunk, hogy 3,1 százalék lesz a növekedés 2017-ben. Most a miniszter úr és az államtitkár úr is azt rögzíti itt, hogy ennél is bátrabban gondolkodhatunk, mert mi azt gondoljuk, hogy ez a növekedés 4,1 százalékra is felmehet. De hogy 3,5 százaléknál nagyobb lesz a növekedés, ezt egészen biztosan gondoljuk, ezért a nyugdíjasoknak, akik hallgatják vagy nézik ezt a vitát (Bangóné Borbély Ildikó: Nem nézhetik!), tehát legalább eljut hozzájuk az információ, most már azt mondhatjuk (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: Vajon hol nézik?), hogy amit korábban valószínűsítettünk, azt most már a törvény értelmében is biztosra mondjuk, hogy sok év után először 2017 végén nyugdíjprémiumot fogunk fizetni a nyugdíjasoknak. És azt is reméljük, hogy ez majd 2018-ban is így lesz.
Tehát, Józsa képviselő úr, nem is tudom, hogy fogalmazott, mert most már másodszor hozza ide a fasiszta gondolkodást. (Dr. Józsa István: Fasisztoid…) Számomra egyszerűen felfoghatatlan költségvetési pénzügyi törvények kapcsán fasizmust (Dr. Józsa István: Elnyomás!) meg elnyomást látni. Ahogy ön fogalmazott, novemberben majd hozzávágjuk a nyugdíjasokhoz ezeket az összegeket. (Dr. Józsa István: Ezt mondtad!) Nem, nyugdíjprémiumot fogunk nekik fizetni, úgy (Dr. Józsa István: Ez a szocialista törvény! Mi hoztuk ezt a törvényt! Tessék elismerni!), ahogy az előreláthatóság jegyében ez egyébként törvényi kötelezettségünk. Mert úgy látjuk, hogy az inflációs számok és a növekedési számok úgy alakulnak, hogy képes lesz a magyar gazdaság nyugdíjprémiumot fizetni a nyugdíjasoknak.
Hogy ez önnek miért ilyen tragikus, amit így kell hangoztatni, hogy hozzávágjuk majd a nyugdíjasokhoz… (Dr. Józsa István: Kevés, azért!) Ja, hogy kevés. Ja, hogy ez is kevés! De akkor legalább ne azt mondja, mert önmagának mond ellent, ha ez kevés. Akkor nem arról beszélne, hogy hozzávágjuk a nyugdíjasokhoz, hanem mondja azt, örömteli, hogy a magyar gazdaság ma már erre képes, de reméljük, majd lesz ez több is, mert akkor egyetértek önnel (Bangóné Borbély Ildikó: Miért most? Mert jövőre választások lesznek! Azért. A választások előtt, csak akkor képes, a választások előtt.)
Beszéljünk azokról a további szomorú dolgokról, amiket ön kurtán-furcsán elintézett, a bérmegállapodásról. Hat évre előre sikerült, a törvény elfogadása után, bérmegállapodást kötnie a kormánynak (Bangóné Borbély Ildikó: Kivel állapodtak meg?) a gazdasági szektorral, tehát a munkaadók és munkavállalók képviselőivel. (Bangóné Borbély Ildikó: Aha, hogyne!) Erőteljes ütemben vagyunk képesek növelni a minimálbért (Bangóné Borbély Ildikó: Az!) és a diplomás-minimálbért, 15 százalékkal és 25 százalékkal.
Ezeket az átvezetéseket tesszük meg a törvényben. (Bangóné Borbély Ildikó: Zsebben mennyit visz haza, képviselő úr?) Még egyszer mondom, ezt a megállapodást nem kormányzati kényszerből, mert akkor nem megállapodás, hanem diktátum lenne, hanem megállapodva azokkal a szociális partnerekkel, ezeket akkor fogadjuk el, amikor már élt a törvény, amikor már elfogadtuk a törvényt, most pedig ezeket a pozitív dolgokat átvezetjük ezen a törvényen.
Ugyanakkor állapodott meg a kormány ezekkel a szereplőkkel arról, hogy ahhoz, hogy az ő terheiket csökkentsük, hiszen nyilvánvalóan nekik teher valahol, hogy a megállapodás értelmében növelniük kell a minimálbért vagy a diplomás-minimálbért, a járulékaikat, az ezután történő járulékbefizetéseket viszont csökkenti a kormány. A kormány ekkor állapodott meg velük arról is, hogy a társasági adó kulcsa is csökken, egységesen 9 százalék lesz.
Itt térek vissza arra a vitára, ami köztem és Z. Kárpát képviselő úr, a Jobbik képviselője között képviselője között kialakulhatott volna, ha itt lenne. Most válaszolok arra, amit ő felvetett. Én azt mondtam az adótörvények kapcsán, hogy a magyar kormányra az volt jellemző, hogy nem mindig azokra terheltük a többletadókat - többletadók beszedésére voltunk kénytelenek, mint ahogy azt önök tették -, tehát nem a családokat terheltük. A családoknak kedvezményeket adtunk, elsősorban a gyermekvédelmi kedvezményen keresztül, és többletadókat áfaterületen szedtünk be, bár ott is visszavonulás van előterjesztve, hiszen nagyon sok tételt az alapvető élelmiszerek kapcsán már 5 százalékra vittük le 27 százalékról. Tehát én azt a gondolatot pedzegettem meg, hogy a családoknak kedveztünk, és más jövedelemtulajdonosokra, multikra, pénzügyi szektorra, kereskedelmi láncokra különadókon keresztül terheltünk többletadókat.
(16.50)
Ellenérvként az hangzott el, hogy micsoda hazugság, hogy én szégyelljem magam, hogy mi nem kedvezünk a multiknak, mert a társasági adót csökkentettük. Ezt én nem vitatom, csakhogy van egy sorrendiség. Volt egy gazdasági válság, önök csődbe juttatták országot. (Zaj az MSZP soraiban.) Ekkor hoztuk azokat az adókat, amiket hoztunk (Dr. Józsa István: Elnök úr, ez hazugság!), és amikor a magyar gazdaságot talpra állítottuk, akkor már a versenyképesség növelése érdekében arra is képesek voltunk, hogy a társasági adót csökkentsük. Európában a legkisebb társasági adót kell így csökkenteni, mert többletmunkahelyeket remélünk azáltal, hogy kicsik és nagyok is kevesebb társasági adót fizetnek, tisztelt képviselőtársaim és tisztelt távol lévő jobbikos képviselő úr. Nem kívántam én ezt a tényt elhallgatni akkor sem, amikor azt mondtam, igaz az, hogy mi más jövedelemtulajdonosokra terheltünk akkor többletterheket, de semmiképp se a családokra, és semmiképpen se a gyermeket nevelő családokra.
A bevételi oldal többletlehetőségeiről beszéltem eddig viszonylag hosszan, amiket most átvezetünk a 2017. évi költségvetésben. A bevételi többlet pedig arra is ad lehetőséget, hogy a kiadási oldalon is tegyünk korrekciókat. A kiadási oldal többletlehetőségeit fogalmazza meg ez a törvénytervezet. S mindezt persze úgy teszi, hogy egy pillanatra se mondunk le a stabil és kiszámítható költségvetési politikánkról, amit két cikluson keresztül folytattunk, amit a Költségvetési Tanács most is elismer, mert azt mondja, hogy a hiánycél semmilyen módon nem várható ezeknek a többletintézkedéseknek a teljesülése esetén se. (Sic!)
Ezt azért fontos itt megjegyeznünk, mert a sajtón keresztül - s gondolom, holnap ezt már hallani is fogjuk - majd el fog hangzani, hogy választási költségvetést fogad el az ország. Hát, ha erre törekedtünk volna, akkor nem a 2018-as költségvetést kellene választásinak megterveznünk, mert mire az működni fog, addigra gyakorlatilag itt vannak a választások, hanem a 2017-est kellett volna választási költségvetésként elfogadni. De itt a bizonyítvány, mondja a Költségvetési Tanács, hogy erről nincs szó. Úgy tudunk többletforrásokról rendelkezni a többletbevételek eredményeként, hogy az egyenleg semmilyen módon nem változik, és reményeink szerint 2,4 százalékra fog teljesülni a hiánycél.
Ezek után már csak arról érdemes beszélni, hogy azok a kiadási többletek, amiket megfogalmazunk, jó célok-e. Államtitkár úr kettő nagyon fontosat kiemelt, az egyiket azért említem meg, mert a Költségvetési bizottság ülésén visszatérően a gyermekétkeztetés ügye kerül elő. 74 milliárd van rögzítve ebben a törvényben erre a célra olyan forrásként, amit ráadásul másra felhasználni sem lehet.
A nyugdíjprémium ügyéről már beszéltem. A nyugdíjasok hosszú évek után először fognak azzal találkozni, hogy az év végén a magyar gazdaság és ilyen szempontból a magyar emberek teljesítményének eredményeként nyugdíjprémium kifizetésére leszünk képesek. Ez egy 50 milliárdos tétel, ami a nyugdíjemelés mellett a nyugdíjasok jövedelmét, jövedelmi pozícióját fogja erősíteni.
Államtitkár úr beszélt arról, s én is fontosnak gondolom megemlíteni, hogy 25 milliárdos beruházás-előkészítő alapot fogalmazunk meg ebben a költségvetésben. Ez megint egy előrelátó gondolkodás. Számtalan olyan projekt van a fejünkben, amelynek a megvalósítása azzal kezdődik, hogy ezt a beruházást legalább az álmok szintjén, a tervezés szintjén el kell indítani. Mohácsi képviselőként itt említek meg egy ilyent: remélem, hogy ebből a 25 milliárdos alapból a mohácsi Duna-híd további előkészítésére is jutnak források. Azért mondom, hogy a további előkészítésére, mert az előkészítések eddig is folytak, s most már ott tartunk, hogy kiviteli terveket tudunk majd készíteni, de ehhez források kellenek. Ez a 25 milliárdos alap egy ilyen nagy beruházásnak is megteremti a további előkészítési feltételeit.
Útfelújítások. Jól tudjuk, hogy itt nem tudnánk annyi pénzt elkölteni, aminek értelme ne lenne. Autópálya-építés, tehát nagy infrastrukturális mellett utak felújítására is szükség van. Az eddigi 10 milliárdos keret mellett 50 milliárdot különítünk el ezekre a fejlesztésekre.
Az egészségügy mindig vita, részben joggal kritika tárgya, ami az egészségügyben történik, bár az egészségügyi infrastruktúra ebben az országban eddig is izmosan fejlődött, talán a legkevésbé Budapesten. Most itt olyan beruházások vannak megcélozva, amik egészségfejlesztéseket szolgálnak elsősorban a fővárosban: kőbányai Egészségház, Református Egyház Bethesda Gyermekkórháza, Irgalmasrendi Kórház, Pestszentimre, és még sorolhatnám tovább a tételeket.
Még egy dolgot hadd emeljek ki, s ezt a hírt is sokan várják. Az építési szabályok újraírása a településeknek feladatot adott, hogy valamilyen településképi elemzéseket kell készíteniük. Ez nyilvánvalóan költséget jelent. Itt megjelenik ez a tétel, ez a 2,7 milliárdos tétel, amin keresztül minden településre kellő forrás juthat el ahhoz, hogy ezen feladataiknak megfeleljenek.
Az Országvédelmi Alapot 55,8 milliárdra emeljük, a rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékát pedig 10 milliárd forintra. Tehát a kormány a növekvő és jól alakuló költségvetési bevételi számok ellenére is kalkulál kellő tartalékokkal ahhoz, hogy a költségvetést az elkövetkezendő időszakban kézben tudja tartani. Az óvatos tervezés és a költségvetés óvatos végrehajtása továbbra is jellemzi a kormányt.
Én azt gondolom, tisztelt képviselőtársaim - ezt mindannyian tudják, még az ellenzékiek is -, hogy az itt bemutatott számok alapján ez a költségvetési módosítás támogatható, hisz a választóknak, a családoknak és a gazdasági szereplőknek csak pozitívumokat tartalmaz, amikor ezeket a számokat átvezetjük a költségvetésben. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(Az elnöki széket Lezsák Sándor,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
