BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ
BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Igyekszem a tárgyban, a 2017-es költségvetési törvényjavaslat vitájában elhangzottakra reagálni, bízva abban, hogy talán néhány kérdést tudunk tisztázni, és jó lelkiismerettel fogják a tisztelt Országgyűlés képviselőcsoportjai támogatni az indítványt.
Átfogó kérdés volt az, hogy vajon megfelelő-e az a költségvetési tervezési rendszer, amelynek értelmében a jövő évi költségvetési törvényjavaslat, illetőleg a hozzákapcsolódó adó- és megalapozó törvényjavaslatok vitájára és országgyűlési elfogadására már a tavaszi ülésszak végén sor kerülhet. Az egyik állítás az volt, hogy ez a rendszer nem szolgálja a kiszámíthatóságot, fiktív számokat lehet csak szerepeltetni a költségvetésben, nem stimmel ez a költségvetési rendszer, megálmodott költségvetés - ilyen szavak hangzottak el.
Azt gondolom, hogy ezen állítások megalapozottságát nem az mutatja, hogy mikor kerül elfogadásra a költségvetési törvényjavaslat, hanem az, hogy az elfogadott költségvetéshez képest a végrehajtás mit fog mutatni. Mindnyájan pontosan tudjuk, hogy a múlt éviztedben számos olyan költségvetést láttunk, amely decemberben került elfogadásra, és amely költségvetés számai köszönőviszonyban nem voltak a végrehajtott költségvetéssel. És azt is tudjuk, hogy van tapasztalat a költségvetés tavaszi ülésszakon történő elfogadására és annak a tervek szerinti végrehajtására.
A 2016-os költségvetési törvényjavaslat egy ilyen törvényjavaslat volt. Egy alkalommal került sor számszaki módosításra, azért, mert a gazdaság teljesítménye, a költségvetés végrehajtása lehetővé tette azt, hogy a tisztelt Országgyűlés úgy szavazzon többletkiadásokról, hogy a fedezet rendelkezésre állt, és mellette az államháztartási hiánycél is teljesült. Kérem tehát, hogy amikor értékeljük a tavaszi tervezést, akkor vegyük figyelembe az eddigi tapasztalatokat a múlt évtizedből vagy akár a tavalyi évből.
Ami pedig azt a hozzáállást illeti, hogy vajon segíti-e az adók végrehajtásáért felelős szerveknek, az adózást teljesítő szerveknek, a költségvetési kiadásban részesülő szervezeteknek a tervezését a korábbi költségvetési tervezés, azokhoz a véleményekhez csatlakozom, amelyek arról szólnak, hogy igen. Sokkal jobban fel lehet készülni egy adószabály-változásra, egy költségvetési kiadás felhasználására, ha az adott változások, az adott kiadási és bevételi tételek nem néhány héttel, hanem több hónappal a költségvetés végrehajtása előtt válnak ismertté.
E tekintetben azonnal reagálnék Ritter Imre szószóló úr fölvetésére. Igen, a tavaszi költségvetési tervezés és országgyűlési döntés, illetőleg a szószóló úr által említett államháztartási törvény módosítása lehetővé teszi akár a nemzetiségi támogatásoknál, akár más támogatásoknál, hogy a költségvetés elfogadását követően pályázatok meg legyenek hirdetve, jogi értelemben kötelezettségvállalásra kerüljön sor már jóval a költségvetés hatálybalépése előtt. Azt gondolom, hogy ez igenis a kiszámíthatóságot erősíti.
Hasonlóan a tavalyi módosításhoz, a tisztelt Országgyűlés előtt lévő mostani módosítás is úgy teremti meg a lehetőséget többletkiadások teljesítésére, hogy a sokszor említett államháztartási egyensúly fennmarad.
Schmuck Erzsébet képviselő asszony úgy fogalmazott, hogy 600 milliárdos módosításra van szükség. Nincs szükség módosításra. Ha a tisztelt Országgyűlés úgy dönt, hogy nem módosítja a költségvetési törvényt, nem fogadja el az indítványt, a többletbevételek akkor is teljesülni fognak, azért, mert köszönhetően többek között a hatéves bérmegállapodásnak is, most úgy kalkulálunk, hogy a jóváhagyott költségvetésben feltételezett 3,1 százalékos növekedés helyett 4,1 százalék körül alakulhat a magyar gazdaság bővülése. Azt gondolom, hogy a kiszámíthatóságot szemernyit sem csorbította az, hogy novemberben megállapodás született. Miért? Azért, mert az elfogadott költségvetéshez, az elfogadott adószabályokhoz képest úgy látta a kormány, hogy mozgástér nyílt adócsökkentésre és a minimálbér, garantált bérminimum emelésére.
Ezt - ahogyan kormányoldalról elhangzott - nem diktátumként hajtotta végre a kormány, hanem leült a tárgyaló felekkel, és az eredeti javaslatához képest módosított, és egy olyan megállapodást tudtunk aláírni, kormányzat, munkavállalói és munkaadói oldal, amely mindenki számára kedvező helyzetet teremt. Miért teremt mindenki számára kedvező helyzetet? Mert az említett makrogazdasági számok mellett jelentős arányú minimálbér-, garantált-bér-minimum-emelésről tudunk beszámolni. Arról tudunk beszámolni, hogy a munkáltatók terhei csökkennek, nemcsak a szociális hozzájárulási adó, hanem a társasági adó is, és mindemellett, ismétlem, megőrizzük azt az eredményt, amit a költségvetés stabilitása tekintetében az elmúlt években láthattunk.
Azt gondolom tehát, hogy nincs kényszer a költségvetés módosítására. A kormány arra tesz javaslatot, hogy látva az eddigi számokat, látva az elmúlt négy hónap költségvetési adatait, ismerve a 2016-os számokat - mert ismertek -, a tisztelt Országgyűlés oktatási, egészségügyi célokra, az önkormányzati rendszer finanszírozására használja föl a többletbevételek egy részét.
Vita volt arról, hogy a többletbevételek többletkiadásként az Országvédelmi Alap, illetőleg a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzaton célszerű-e, hogy megjelenjenek. Schmuck Erzsébet képviselő asszony fölvetésére hadd mondjam azt, hogy pont ez a javaslat teszi azt lehetővé, hogy ha az általa említett negatív világgazdasági folyamatok következnének be, akkor az Országvédelmi Alapban lévő pénz garanciát jelentsen az adócsökkentések, a többletkiadások teljesítésére úgy, hogy ismét az államháztartás stabilitását megőrizzük. Vagyis a tartalékba helyezés és az Országvédelmi Alap felhasználásának szabálya garantálja azt, hogy az esetleges kockázatot ki tudjuk védeni.
(18.40)
Hiszen az Országvédelmi Alap felhasználásáról szóló törvényi rendelkezés azt írja elő, hogy október 1-je után lehetséges csak a tartalék egy meghatározott nagyobbik részének a felhasználása az esetben, ha az államháztartás stabilitását biztosítani tudjuk. Az alap és a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatának felhasználása pedig nem fű alatt történik. Ezen előirányzatok felhasználásáról nyilvános kormányhatározatok rendelkeznek.
Itt hívom fel Bangóné Borbély Ildikó képviselő asszony figyelmét, hogy az én véleményem szerint, az én nézőpontom szerint igenis felelős költségvetési gazdálkodásnak minősül az, hogy az Országgyűlés által elfogadott költségvetés keretei között, az Országgyűlés által meghatározott makrogazdasági számok tiszteletben tartása mellett a kormány nyilvános határozattal többletkiadásokról dönt, ha a fedezet rendelkezésre áll. A képviselő asszony konkrétan az egyházi beruházásokat említette. Az 1813/2016-os kormányhatározatban tételesen szerepel, hogy különböző egyházi fejlesztési célokra mennyi forrás áll rendelkezésre. 117 milliárd forint biztosításáról döntött a kormány. (Dr. Józsa István: Kevés!) Hozzáteszem: ha a képviselő asszony megnézi a Határozatok Tárát, ezeket a nyilvános határozatokat, akkor azt is fogja látni, hogy oktatási, egészségügyi célra vagy a határon túli magyarok programjainak finanszírozására is jutott pénz (Bangóné Borbély Ildikó közbeszólása.), úgy, hogy - ismétlem - ismerjük a 2016-os számokat. Az Eurostat visszaigazolása alapján nem 2 százalék lett a hiány, hanem 1,8 százalék ezen többletek teljesítése mellett is. (Dr. Józsa István: A kórházak adóssága százmilliárd!)
Foglalkoztatottak a közszférában - Hegedűs Lorántné képviselő asszony különböző számokat mondott. 700 ezer fő nagyságrendileg a központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszáma. Ezen kívül értendőek az állami vállalatoknál foglalkoztatottak, és ezen kívül értendőek a közmunkában foglalkoztatottak is. Ha ebben a széles spektrumban nézzük a közszférát, ahogyan a képviselő asszony utalt rá, akkor a béremelések még jobb képet mutatnak, hiszen az állami cégek többségénél is a minimálbér, garantált bérminimum emelésén túl megvalósult béremelés, és a közmunkában foglalkoztatottak tekintetében is az elmúlt években és 2017-ben is megvalósult béremelés.
Az önkormányzatok gazdálkodásánál kétségtelen, hogy azt a kérdést fel lehet tenni, hogy adott feladatra még több pénzt kellene fordítani. Azt gondolom, hogy az elmúlt években az önkormányzati rendszer finanszírozása úgy módosult, hogy minden terület, jellemzően minden terület többletforrással bír, és mellette az önkormányzati rendszer mint egész többlettel jellemezhető. Emlékezhetünk: azért 2010 előtt, vagy ha nem kormányváltási időpontot mondok, akkor az új önkormányzati finanszírozási rendszer előtt jelentős deficitek voltak az önkormányzati alrendszerben. Azt gondolom, hogy itt is úgy sikerült rendszer-átalakítást végrehajtani (Bangóné Borbély Ildikó: Kötvénykibocsátás miatt!), hogy mellette a pénzügyi stabilitást is és a szolgáltatások színvonalát is tudtuk biztosítani vagy emelni.
A szolidaritási hozzájárulás kapcsán azt hadd említsem meg, hogy a tisztelt Országgyűlés előtt lévő törvényjavaslatban azért számolunk többlet szolidaritási hozzájárulással, mert nagyobb a gazdasági növekedés. A helyi önkormányzatoknak nagyobb a helyiiparűzésiadóbevétele, és a szolidaritási hozzájárulás rendszerében a közfeladatok ellátásához az önkormányzatok is hozzájárulnak. Az önkormányzatok többletbefizetése a szolidaritási hozzájárulási adóból az önkormányzati rendszer többletfinanszírozását teszi lehetővé. A bölcsődei finanszírozásban a beruházásokra biztosítandó többletforrás, illetve a működtetés többletforrása ebből a bevételből jön, és a többletbevétel pedig, ismétlem, a nagyobb gazdasági növekedésnek köszönhető.
A jegyző asszony azt említette, hogy kicsi a 10 millió forintos összeg. Itt egyértelmű különbséget kell tenni a között, hogy új épületek, új infrastruktúrák jönnek-e létre, vagy pedig meglévők felújítására fókuszálunk. (Bangóné Borbély Ildikó: Az még rosszabb!) Európai uniós forrásból több tízmilliárd, ha emlékeim nem csalnak, százmilliárd forintos nagyságrend áll rendelkezésre új infrastruktúra, új épületek létrehozására. (Dr. Józsa István: Ez így van!) A költségvetésitörvényjavaslat most tárgyalt módosításában pedig meglévő intézmények felújítására szánunk pénz. Éppen ezért van ez a distinkció a felújítás és az ahhoz kapcsolódó kisebb összeg, illetve az új infrastruktúra létrejövetele között. (Dr. Józsa István: Ezt nem is kritizáltuk!) Emellett fejlesztésekre pluszforrás áll rendelkezésre, amennyiben a tisztelt Országgyűlés elfogadja a javaslatot, a működtetésre is többletforrást biztosítunk. Ez nem azt jelenti, hogy az eredeti jóváhagyott költségvetési-törvényjavaslat ne tartalmazott volna forrást a bölcsődei működtetésre. Tartalmazott, évek óta van működésre is finanszírozás. Amire mi most javaslatot teszünk, az a működtetési finanszírozás javítása is.
Schmuck Erzsébet képviselő asszony felvetései közül nem reagáltam a beruházási alapra. A beruházási alap célja az, hogy új projektek előkészítéséhez biztosítson forrást. Látjuk, hogy a projektek tervezése, megfelelő előkészítése jelentős időt igényel, és ehhez célszerű a forrásokat biztosítani, hogy minél megalapozottabbak legyenek ezek a tervek. Tehát ez a 25 milliárdos előirányzat nem a már kivitelezés alatt lévő Nemzeti Olimpiai Központ vagy a vizes vb beruházásának a finanszírozását szolgálja. Arra egyébként rendelkezésre áll a forrás az idei költségvetés pénzeiből.
Taokulcs csökkentése: egységes, 9 százalékos kulcs lesz; ez minden vállalkozásnak kedvező. Kis- és középvállalkozásoknál a 2018-as adótörvények vitája során is, remélem, láthatták a képviselők, hogy a számukra rendelkezésre álló adóknál is kedvező módosítást javasol a kormány. Itt el kell elmondanom, hogy például a beterjesztett beszállítói program célzottan a kis- és középvállalkozások támogatását finanszírozza. Tehát az adóváltozások mellett épp a mostani, ’17-es költségvetési törvény módosítására vonatkozó javaslat is egy külön tétellel fókuszál a kis- és közepes vállalkozásokra.
Az oktatásnál, egészségügynél forráskivonás nem volt az elmúlt években. Épp hogy többletekről beszélhetünk, és ez igaz a most beterjesztett költségvetési javaslatra is.
Nagyon röviden még arról, hogy az M4-es építésére vonatkozóan Bangóné Borbély Ildikó asszonynak volt egy kérdése. A képviselő asszony kérdésére írásban fogok válaszolni a tekintetben, hogy az Abony-Fegyvernek szakasz építése mikor és hogyan valósulhat meg. (Bangóné Borbély Ildikó: Köszönöm.) Én nem azt javasoltam egyébként a képviselő asszonynak, hogy módosító indítványt adjon be, ha azt tartja fontosnak, hogy külön előirányzaton jelenjen meg a gyermekétkeztetés támogatása, hanem tisztelettel azt javasoltam, hogy támogassa a kormány indítványát, mert a külön előirányzaton való megjelenítés szerepel az indítványban. (Bangóné Borbély Ildikó: Isten őrizz! - Dr. Józsa István: Bánki Erikék még többet vennének el!)
Végül ennél a kérdésnél el kell mondanom azt is, hogy a gyermekétkeztetéstől forráselvonás, olyan intézkedés, hogy a kormány által jóváhagyott, az önkormányzatok által megvalósított gyermekétkeztetésre a kormány ne adott volna pénzt, nem valósult meg, tehát nem volt ilyen. Arra volt példa, hogy a rendelkezésre álló forrásokat nem hívták le az érintettek. De olyanra, hogy a kormányzat vagy az önkormányzat az ingyenes gyermekétkeztetésre vonatkozó szabályokat ne hajtotta volna végre, nincs precedens. Ha a képviselő asszony ilyet tud, akkor kérem, jelezze, hogy konkrétan hol, milyen intézkedés történt. (Bangóné Borbély Ildikó: Fogom küldeni!) Én azt tudom mondani a kormány nevében, hogy a kormány a feladatról 2010 után forrást soha nem vont el. (Bangóné Borbély Ildikó: Tasó államtitkár urat kérdezze meg!) Épp az ellenkezőjére emlékeztettem a tisztelt képviselőket: a gyermekétkeztetés forrása 2010 óta folyamatosan bővül.
Azt gondolom tehát, hogy a kormány a beterjesztett javaslattal a lehetőségét kívánja biztosítani annak, hogy számos területen többletkiadásokat teljesítsünk. Azt gondoljuk, hogy ezen többletkiadások a gazdasági növekedés magas szintjét is biztosítják; mellette a növekedés pozitív hatásait széles társadalmi csoportok számára teszi lehetővé az indítvány.
Az oktatás, az egészségügy többletei mellett, az önkormányzatokat érintő többletek mellett említhetném a nyugdíjasok pluszkiadásait is, ahol normatív jelleggel kerülhet sor a külön törvényben meghatározott nyugdíjprémium kifizetésére.
És erre való tekintettel azt az indítványt, amely tehát 4,1 százalékos gazdasági növekedés mellett teszi lehetővé a többletkiadások biztosítását, támogatásra javaslom a tisztelt országgyűlési képviselők részére. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)
(18.50)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
