SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az igazságos és méltányos nyugdíjrendszer megteremtéséhez öt pontban foglalom össze az LMP javaslatait. Ezek vonatkoznak a nyugdíjak értékének megőrzésére, a szegénységben élő nyugdíjasoknak pluszsegítség-adásra, vonatkoznak arra, hogy a nyugdíj melletti munkát lehetővé kell tenni, továbbá, hogy az öngondoskodást ösztönözni kell, és szól az általános béremelésről is.
Először: a nyugdíjak értékének megőrzéséhez és a méltányos nyugdíjemeléshez az LMP szerint a nyugdíjas-infláció alapján kell számítani a nyugdíjemeléseket. Ugye, a nyugdíjas-infláció egészen más, mint egy általános infláció, hiszen figyelembe veszi a nyugdíjasok fogyasztói kosarát. Tudjuk azt, hogy a gyógyszerek, az általános élelmiszerek, a rezsi nagy tételt tesznek ki a nyugdíjasok költségeiben, és ezek áremelkedése más, mint az általános.
Emellett meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a mindenkori reálbér-emelkedést is figyelembe lehessen venni az infláció mellett az éves nyugdíjemelések során. Ha valóban javul a gazdaság helyzete és nőnek a bérek, azt érezzék meg a nyugdíjasok is, relatív helyzetük ne romoljon. És ne csak abban az esetben tűzzön ki a kormány célprémiumot, ha a GDP 3,5 százaléknál magasabban emelkedik, hanem abban az esetben is érezzék a nyugdíjak a gazdasági növekedés hasznát, ha az 3,5 százaléknál alacsonyabb.
Továbbá javasoljuk, hogy az idei évben esedékes emelést hozza előre a kormány novembertől. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a kormány egyszerűen ül a nyugdíjasok pénzén. A nyugdíjasoknak már most azt az 1 százalékot, ami a 2,6 százalékos inflációhoz kell, meg kellene adni. Egyszerűen nem érthető, hogy amikor a nyugdíjasoknak nagyobb szükségük lenne arra a pénzre, a kormány ül rajta, és nem hajlandó előbb a nyugdíjasoknak ezt a pénzt odaadni.
A szegénységben élő nyugdíjasoknak az LMP szerint pluszsegítségre van szüksége, és azt gondoljuk, hogy ennek a lehetőségeit meg kell vizsgálni. Nyilván szóba jöhet egyfajta differenciált nyugdíjemelés, például az egyösszegű emelés arányosabb, magasabb emelést jelentene az alacsony ellátásban részesülő nyugdíjasoknak, de tulajdonképpen úgy is lehetne differenciálni, hogy a százalékok változnak. Ez nyilván egyeztetés kérdése, és meg kell a részleteket nézni, viszont be lehetne vezetni egyfajta rászorultsági alapú nyugdíj-kiegészítést is a létminimum alatt élő nyugdíjasok számára.
Az LMP szerint az állam támogatást nyújthatna az önkormányzatoknak arra, hogy a szegénységben élő nyugdíjasoknak szociális támogatást nyújtsanak a lakhatási költségeik, rezsiszámláik, gyógyszerköltségeik fedezéséhez. Azt látjuk, hogy a jelenlegi támogatások nem elégségesek, gondoljunk csak arra, hogy hány egyedül élő nyugdíjas ember hűl ki telente saját otthonában.
Emellett meg kellene emelni az öregséginyugdíj-minimum összegét 50 ezer forintra, ahogy azt az LMP is már javasolta. Ez is egyszerűen érthetetlen, hogy az öregséginyugdíj-minimum jövőre már tizedik éve nem emelkedik, 28 500 forint, ebből csak éhen lehet halni. Továbbá a rokkantnyugdíj és a korkedvezmény rendszerét egy szigorúbb, de méltányos formában vissza kell állítani. A lerokkant, egészségileg munkára képtelenné váltak számára biztosítani kellene a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét, nyilván csökkentett járandóság mellett.
A harmadik javaslatcsomagunk a nyugdíj melletti munka lehetővé tételére vonatkozik. A kormány törölje el a kényszernyugdíjazást és a kettős juttatás tilalmát a közszférában, ne büntesse azokat, akik nyugdíjaskorukban is tovább szeretnének dolgozni, ők is megszolgálták a nyugdíjat, jogosultságot szereztek rá, évtizedekig fizették a járulékot.
A korhatár előtti ellátottak is korlát nélkül dolgozhassanak. A jelenlegi szabályok szerint a korhatár előtti ellátottak, a szolgálati járandóságban részesülők, korábbi korkedvezményes nyugdíjasok keresete nem haladhatja meg az éves keretösszeget, ami havi szinten a minimálbér másfélszeresét jelenti, és ha ezt az összeget eléri, akkor az év hátralévő részében szünetel az ellátása. Az LMP szerint ezt a korlátozó szabályozást el kell törölni.
Továbbá: ne büntessék a dolgozó rokkant embereket sem, különösen szigorú büntetőszabályok vonatkoznak a rokkant- és rehabilitációs ellátásban részesülő emberekre. Ha keresetük három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a minimálbér másfélszeresét, akkor megszűnik az ellátásra való jogosultságuk. Ez az amúgy is nagyon alacsony ellátás szegénységre ítéli a rokkant embereket, akiknek magasabbak a kiadásaik. El kell törölni a korlátozást.
Fontosnak tartjuk, hogy ösztönözzék a nyugdíj melletti munkavégzést, aminek számos eszköze van. Most néhányat felsorolok: ilyenek a rugalmas munkaidő, a részmunkaidő, több szabadnap a nyugdíjas munkavállalók számára vagy a nyugdíjas munkavállalók digitális készségeinek fejlesztése, szemléletformálás az aktív időskor mellett, a munkáltatók érzékenyítése, a vállalatok elismerése vagy a generációk közti szolidaritás erősítése, önkéntes programok, a „Kortárs” segítő programok is idetartoznak, az idősek segítségnyújtása a segítségre szoruló idős társaiknak, az idősgondozás vagy a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetősége.
A negyedik javaslati csomagunk az, hogy az öngondoskodást ösztönözni és nem ellehetetleníteni kell. Igen, fontos, a kormány számoljon el a magánnyugdíjpénztári befizetésekkel, és teljesítse az ígéretét, vezesse be az egyéni nyugdíjszámlák rendszerét. Ez már önmagában elősegítené a nyugdíjaskorra való tudatosabb felkészülést, a takarékoskodást. Csökkentsék a nyugdíj-előtakarékossági befizetések adózását, és kezdjék meg a nyugdíjrendszer átfogó reformjának előkészítését az érintett társadalmi szervezetek bevonásával. A jövőbeni nyugdíjrendszer egyik pillére kell legyen az LMP szerint az öngondoskodási pillér.
Az ötödik csomagunk az általános béremelésre vonatkozik, ezt a többkulcsos adórendszer bevezetésével lehetne megvalósítani. Tisztességes béreket kell biztosítani, hogy minél kevesebben hagyják el az országot és menjenek külföldre, hogy ott vállaljanak munkát és családot. A többkulcsos adórendszerrel nemcsak a legkisebb bérek emelkednének, hanem garantáltan nőne mindenkinek a bére, aki havi egymillió forint alatt keres. A közmunkát viszont fokozatosan fel kell váltania a munkaerőpiaci képzéseknek, a piaci munkát biztosító helyi munkahelyteremtési programoknak, a kis- és közepes vállalkozások támogatásának. Még idetartozik, hogy a közszférában is átfogó bérrendezésre van szükség a nyugdíjat nem keletkeztető pótlékok és a béremelések halogatása helyett. Ezek a források rendelkezésre állnának a költségvetésben, csak önöknek meg kellene szavaznia az LMP plusz 300 milliárdot biztosító módosító javaslatait.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános béremelésnek nemcsak a jövő nyugdíjasai szempontjából van jelentősége, hanem úgy is, hogy idős nyugdíjas emberek nem maradnak itthon, Magyarországon gyerekeik és unokáik nélkül; ez még annál is tragikusabb, mint hogy alacsony nyugdíjból kell megélni. A múlt hét végén kitelepülésen vettem részt, országjáráson, találkoztam nyugdíjasokkal is, és egy idős néni elmondta, hogy három gyereke van, tizenegy unokája, és mind a három gyereke és a tizenegy unokája külföldön van, és itt van a beteg férjével, akivel már utazni sem tud külföldre. Tehát ezekben az esetekben nemcsak arról van szó, hogy az alacsony bérek miatt alacsonyak lesznek a nyugdíjak, és nem tudnak megélni, hanem arról is, hogy idős emberek itt maradnak Magyarországon gyerekeik nélkül, és a gyerekek külföldön próbálnak meg megélhetést találni.
Tisztelt kormánypárti Képviselők! Nagyon remélem és bízunk abban, hogy önök az LMP javaslataiból jó sokat meg fognak fogadni, és figyelembe veszik majd a nyugdíjrendszer változtatásánál. Köszönöm.