GYÖNGYÖSI MÁRTON
GYÖNGYÖSI MÁRTON
GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először is szeretnék én is köszönetet nyilvánítani a kezdeményezőknek, akik lehetőséget nyújtanak arra, hogy a törvényalkotás mellett ilyen fontos témákról, mint a nyugdíjkérdés, itt vitatkozhassunk a Házban. A vezérszónoki felszólalást részünkről Sneider Tamás ismertette, elmondta, hogy a nyugdíjrendszerrel kapcsolatban milyen elképzelései vannak a Jobbiknak; én egy-két gondolattal szeretném kiegészíteni, egy-két gondolattal szeretnék hozzájárulni ehhez a mai vitához.
Először is nagyon nagy érdeklődéssel hallgattam vagy figyeltem azt a licitet, ami a szocialisták és a jelenlegi kormánypárt között kialakult arról, hogy a Fidesz 8 éve vagy a szocialisták 8 éve 2002-2010 között vett-e ki több pénzt a nyugdíjrendszerből. És legalább ilyen érdeklődéssel hallgattam Fónagy államtitkár urat, aki azzal az érzelmes kitétellel indított, hogy mindannyiunkat vagy érint, vagy érinteni fog ez a kérdés. Én magam már néha, amikor a jelenlegi folyamatokat figyelem, erősen kételkedem abban, hogy amire én elérem a nyugdíjkorhatárt, addigra ilyen jelenlegi tendenciák mellett ez a nyugdíjrendszer ki fogja-e tudni termelni azt az összeget, ami engem megilletne, amire odaérek.
Az egész nyugdíjkérdés egy átfogó, komplex megközelítést igényel. Egy igen átfogó, komplex kérdésről beszélhetünk, amelynek, az időskori gondoskodásnak alapvetően két feltétele van. A fenntartható és igazságos nyugdíjrendszernek feltétele a gyermekszületések egészséges száma, tehát a demográfia, illetve az egészséges gazdasági környezet. Két szélsőséges helyzet van alapvetően a mai világban, mind a kettő alapvetően az időskori gondoskodást segíti elő. A harmadik világban, a fejlődő világban, ahol magas demográfia jellemzi a társadalmakat, azonban alapvetően egy alacsony gazdasági teljesítmény van, itt még nyugdíjrendszer sem létezik, de alapvetően a magas születésszámmal gondoskodnak a családok az időskori ellátásukról. Ezzel szemben a fejlett világban a jelenlegi tendenciák szerint egy nagyon rossz demográfiai helyzet mellett, de jó gazdasági teljesítmény mellett magas szociális kiadásokkal gondoskodnak a társadalmak az időskori gondoskodásról és ilyen értelemben a nyugdíjrendszerről. Azonban az, ami Magyarországon kialakult, az egy nagyon furcsa és egy rossz mixe ennek a két felfogásnak. Alapvetően rossz demográfiai mutatók, rossz gyermekszületési mutatók mellett és rossz gazdasági teljesítmény mellett próbáljuk fenntartani a nyugdíjrendszerünket, egy olyan rendszerben, amelyet alapvetően a csökkenő demográfia és mindemellett még az elvándorlás jellemez, és emellett egy olyan rossz gazdasági tendencia, amely csökkenő reálbérek mellett próbálja finanszírozni a nyugdíjkasszát.
Itt Hollik István képviselőtársam ismertetett néhány szempontot, amivel én alapvetően egyet is tudnék érteni. Az, hogy a költségvetés és a makroszámok milyen fontosak a nyugdíjrendszer fenntartásában, ezzel alapvetően egyetértek, és ezért dicséret is illeti a kormányt, hogy felelőtlen gazdálkodást követően egy viszonylag stabil költségvetési politika mellett egészséges gazdasági mutatókra tekinthetünk. Ez a makroszámok világa, ami jó. De ha a foglalkoztatások számát nézzük, bármennyire is dicséretes az, hogy alapvetően a nulla felé tendál a foglalkoztatás és a munkanélküliség, azért alapvetően a kormánynak föl lehet azt róni, hogy milyen módon és milyen módszerrel javította a foglalkoztatást. Ha a közmunka bevezetésével javult a munkavállalási statisztika, akkor ezt alapvetően nem tartjuk egy jó módszernek, hiszen a közmunka, amiért alapvetően a létminimum szintjét sem elérő munkabéreket fizet ki a kormány, ez alapvetően egy rabszolga-társadalomnak a szinonimája, hiszen azok a társadalmak, amelyekben a bérek a létminimum szintjét sem érik el, ezek alapvetően az ENSZ emberi jogok egyetemes nyilatkozata szerint a rabszolga-társa-dal-makra jellemzőek.
600 ezer honfitársunk hagyta el ezt az országot, 300 ezer honfitársunk készül elhagyni ezt az országot, ami nyilvánvalóan az alacsony munkabéreknek az eredménye, és ebben a tekintetben Magyarország nyugdíjrendszere a fenntarthatatlanság irányába mutat. A bérunió, a Jobbik által javasolt azon kezdeményezés, amely a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is biztosítja, hiszen ez az egyedüli olyan lehetőség, amellyel magasabb béreket, abból magasabb adófizetéseket, magasabb járulékfizetéseket tesz lehetővé, amely a helyben maradást teszi lehetővé, a születésszám és a gazdasági teljesítmény, a reálgazdaság teljesítményének a növelését is lehetővé teszi, és ezáltal a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát is biztosítja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)
(17.20)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
