DR. RÉPÁSSY RÓBERT,
DR. RÉPÁSSY RÓBERT,
DR. RÉPÁSSY RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarország jogrendszerének megújítása, amely 2011-ben az új Alaptörvény elfogadásával kezdődött, újabb fontos állomásához érkezett. Az igazságszolgáltatást meghatározó nagy törvények, így a bíróságok szervezetéről és a bírák jogállásáról szóló törvények, az ügyészségről szóló törvények, továbbá az új büntető törvénykönyv, valamint az új polgári törvénykönyv elfogadása után most a polgári eljárás, a polgári perrendtartás megújítására kerül sor.
Mi a jelentősége az előttünk fekvő törvényjavaslatnak? A javaslat szakmai, tudományos jelentőségéről az előterjesztő miniszter úr részletesen beszélt, én a javaslat jogpolitikai, vagy ha úgy tetszik, társadalompolitikai jelentőségéről szeretnék beszélni. Az előttünk fekvő javaslat elfogadása esetén jelentősen hozzájárulhat az igazságszolgáltatás hatékonyságához, az igazságszolgáltatás hatékonysága ugyanis a jogállamiság kulcsa, hatékony igazságszolgáltatás nélkül nem működik ugyanis a jogállam.
Könnyen belátható, hogy jól működő igazságszolgáltatás nélkül megrendül a polgárok hite a jogállamban, sőt magában az államban is és annak intézményeiben. Az, aki nem találja meg az igazát a bíróságon, vagy végeláthatatlan eljárásokban képes csak jogait érvényesíteni, úgy érzi, hogy a közösség, amelynek része, cserben hagyta őt. Nem túlzás azt állítani, hogy a jó polgári eljárási törvény szoros összefüggést mutat a demokrácia állapotával, a polgárok elégedettségével a demokrácia intézményeivel szemben.
Magyarország Alaptörvénye mindenkinek garantálja, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék. Szintén tartalmazza az Alaptörvény, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, észszerű határidőn belül bírálja el. Az előttünk fekvő javaslat maradéktalanul megfelel ezeknek az alkotmányos elvárásoknak, ezért a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja üdvözli és támogatja a javaslatot.
Mely újításokra szeretném felhívni a tisztelt Ház figyelmét és a közvélemény figyelmét, amelyeket részben természetesen a miniszter úr is ismertetett, azonban úgy gondolom, hogy ebből a szempontból, az igazságszolgáltatás hatékonysága szempontjából, tehát az eljárás gyorsítása szempontjából ki kell emelni ezeket az új megoldásokat. Fontos célkitűzés, hogy úgy alakítsuk át, úgy alakítsuk ki mind az elsőfokú, mind a perorvoslati eljárások és különleges perek szabályait, hogy az minden jogkereső számára, akár jogi képviselővel jár el, akár anélkül, egyaránt biztosítsák a hatékony per feltételeit. Ennek az egyik legfontosabb eszköze, ahogyan a miniszter úr is ismertette, a koncentrált per vagy a perkoncentráció, aminek az a lényege, tisztelt Ház, hogy a bírót olyan helyzetbe kell hozni, az eljárási törvénynek olyan szabályokat kell lefektetnie, hogy a bíró lehetőség szerint egy érdemi tárgyaláson dönthessen a polgárok elé vitt ügyében.
Tehát még egyszer hangsúlyozom, a jelentősége az az új szabályoknak, hogy persze, megfelelő írásbeli és akár szóbeli előkészítés után, de végső soron egy tárgyaláson eldőlhessen az ügy fő kérdése, az ítélet megszülethessen. Ennek érdekében a javaslat bevezeti az úgynevezett osztott perszerkezetet, amely mindenekelőtt a felektől nagyobb közreműködést, nagyobb felelősséget követel meg, hiszen ebben a perszerkezetben súlya van annak, ha valaki mulaszt, súlya van annak, ha valaki nem kellő időben terjeszti elő a kérelmeit. A döntés viszont így, a felek által előadott pozíciók alapján már gyorsabban megszülethet, éppen ezért a javaslat csak szűk körben teszi lehetővé az előzetes nyilatkozatoktól, az előzetes rögzült álláspontoktól való eltérést.
Ennek érdekében tartalmaz a javaslat számos útmutatást is, hogy így mondjam - mondjuk, a törvény szempontjából természetesen az útmutatás egyet jelent a jogi kötelezettséggel -, tehát számos útmutatást is tartalmaz arra, hogy mi legyen a keresetlevélben, illetőleg mi legyen az ellenkérelemben. Ezek a beadványok azokban az esetekben, ha nem jogi képviselővel járnak el a felek, akkor formanyomtatványon kerülhetnek majd benyújtásra, ami nagy jelentőségű, hiszen világossá teszi a bíró számára és a felek számára is a per tárgyát, azt, hogy miről kell döntenie a bíróságnak az eljárás során.
Jelentős szabály, jelentős változtatás, hogy a nem védekező alperessel szemben tárgyalás nélkül, írásban kibocsátható a bírósági meghagyás, akár, ahogy mondtam, tárgyalás nélkül, tehát egy korábbi szakaszban kibocsátható a bírósági meghagyás. Ebben az esetben a per viszonylag hamar véget ér. Tételezzük fel, hogy mindez annak bekövetkezte után fog hatásos lenni vagy hatékony lenni, hogy az alperes valóban értesült a vele szembeni perről.
Keresetváltoztatás, viszontkereset-előterjesztés, ahogyan mondtam, korlátozott, szűk körben megengedhető lesz ezekben a perekben.
(13.20)
Ahogyan a miniszter úr is említette, a bíró aktívabb szerepet fog játszani a perben, a bírót aktívabb szerepre készteti az új eljárási törvény. A bíró részben segíti is a feleket abban, hogy a per tárgyát, a döntés, az ítélet meghozatalának szempontjából lényeges körülményeket feltárják, részben természetesen nemcsak egy tájékoztató funkciója van a bírónak, hanem saját maga számára, önmaga számára is egyértelművé teszi az eldöntendő kérdéseket. És természetesen a bíró abban is segít, hogy azon az első érdemi tárgyaláson vajon a feleknek mit kell előadnia, mit kell bizonyítania, milyen eljárási cselekményeket kell ahhoz végeznie, hogy a bírót döntési helyzetbe hozzák.
Az eljárás minden szereplőjétől aktívabb magatartást és felelősségteljesebb magatartást követel meg az új eljárás, ez azonban, mondhatnám, természetszerű, hiszen azt kell feltételeznünk, hogy az eljárásban mindenki abban érdekelt, hogy az ítélet megszülessen. Nem indulhat ki a törvényhozó abból, hogy vannak az eljárásnak olyan szereplői, akik nem érdekeltek az érdemi döntés meghozatalában, legyen az peres fél, legyen az az eljárás más résztvevője, vagy akár legyen az maga a bíró.
Tehát nem indulhatunk ki abból, eleve jóhiszeműen kell hogy hozzáálljunk ehhez az eljárási törvényhez, jóhiszemű eljárást várunk el mindenkitől, hiszen, mondjuk úgy, hogy a deviancia nem lehet főszabály, vagy mondjuk úgy, hogy ez a rosszhiszeműség nem lehet főszabály, nem lehet, hogy abból induljon ki a törvényhozó.
A törvényjavaslat az alapelvek szintjén jelentős üzeneteket hordoz, hogy így mondjam, tehát a törvényjavaslatnak az alapelvek között olyan üzenetei találhatók, amelyek az egész eljárás szempontjából meghatározó jelentőségűek, tehát amelyek áthatják az egész eljárást. Az előbb már említett fokozott felelősség idetartozik. A miniszter úr is említette az igazmondási kötelezettség előírását, amely nyilván értelemszerűen használható alapelv, hiszen nem lehet teljes igazmondási kötelezettséget, saját érdekei ellenére senkit nem lehet nyilatkozatra kényszeríteni. A bírói aktivitás is idetartozik, az előbb említett alapelvek közé, ezt nem is kívánom részletezni, hiszen erről már az előbb beszéltem.
Tisztelt Ház! A legfontosabb újítások ezenkívül még természetesen az eljárás minden szakaszában megtalálhatók, akár az általános hatáskör telepítése a törvényszékhez, akár a járásbírósági hatáskörök, mondjuk úgy, hogy kivételessé válása; ezek mind olyan intézkedései az új törvényjavaslatnak, amelyek az eljárás hatékonyságát és végül is a bírósági eljárás mielőbbi, észszerű határidőn belül való megszületését biztosítják.
Nagy jelentősége van az új bizonyítási szabályoknak is, ahogyan az előbb a miniszter úr is ismertette a szakértői bizonyítás koncepcionális megújításának új szabályait. A szakértői bizonyítás sokszor a rákfenéje ezeknek az eljárásoknak, maga az eljárások elhúzódása nagyon sok esetben a szakértői bizonyítás nehézkes vagy egyes esetekben rosszhiszemű vitelének a következménye.
Újítása a törvényjavaslatnak - de azt gondolom, hogy ha valaki figyelte az elmúlt évek jogalkotását, akkor már nem lehet teljesen új - a kollektív igényérvényesítés, hiszen a kollektív igényérvényesítéssel régóta próbálkozik a rendszerváltás utáni jogalkotás. A kollektív igényérvényesítés ebben az esetben a közérdekből indított perek és a társult perlés formájában került a törvényjavaslatba, ezek elsősorban a gyengébb felet védik, mondjuk úgy, hogy a fogyasztó-védelmi szempontokból, fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos jogvitákban, illetőleg a munkaügyi perekben alkalmazhatók leginkább ezek a megújított eljárási modellek.
Tisztelt Ház! Tehát meggyőződésünk, hogy az előttünk fekvő új polgári eljárásjogi törvény, új polgári perrendtartás teljes mértékben megfelel az alkotmányos előírásoknak, az Alaptörvény betűinek és szellemiségének, és egy korszerű, új polgári perben tudja segíteni az állampolgárok jogérvényesítését, amely az általam előbb mondott módon hozzájárul a jogállamiság erősítéséhez. Ezért kérem a tisztelt Házat, hogy támogassák a törvényjavaslatot.
Köszönöm, elnök úr, a szót. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
