TELEKI LÁSZLÓ
TELEKI LÁSZLÓ
TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem én teszem fel ezt a kérdést, hanem az Európa Tanács szakbizottsága, amely egy jelentést készített a magyarországi romák helyzetéről, és ő állapította meg, hogy rendszerszintűvé vált a romák diszkriminációja az országban.
Ez a kérdés azért érdekes, mert nagyon sokszor azt mondják, hogy az ellenzék csak papol, mondja a magáét és az a dolga, hogy megfogalmazzon kritikákat, viszont azok soha nem építő jellegűek. Én most építő jelleggel szeretném a kormány figyelmét felhívni arra, hogy ma Magyarországon nagyon nagy a probléma. A kormány tagjai és a kormánypárti képviselők is járják a vidéket, és úgy látszik, hogy mégsem ugyanazt látjuk, amit mi látunk ellenzéki képviselőkként. Ezt azért mondom, mert ha igazán komolyan vennék azt, ami történik az országban, akkor különböző intézkedéseket már megtettek volna.
Három olyan területről szeretnék beszélni, amit egyébként a jelentés is taglal, nevezetesen: az oktatási szegregációról írt jelentésrészről két dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik az, hogy a speciális oktatásban lévő gyermekek száma azért nagy és főleg a romák, de a halmozottan hátrányos helyzetű szegények családjaiból is azért kerül speciális oktatásba nagyon sok diák, mert nincs igazán az a kritériumrendszer kidolgozva, ami alapján oda kellene hogy küldjék ezeket a gyerekeket. Tehát ebből adódóan mindenképpen a kormányzat oktatáspolitikájának el kell tudnia azt érni, hogy a speciális oktatásban részesülő gyerekek közé valóban csak azok kerüljenek, akik arra rászorultak, és ne pedig a szociális helyzete határozza meg azt, hogy odakerül-e valaki, vagy nem. Tehát a tudás szintje határozza meg a speciális oktatásban való részvételnek a létét.
Másodikként nagyon fontos - és erről már nagyon sokszor szó volt e Házban is -, hogy a diszkrimináció milyen szinteket ölt ma Magyarországon a roma oktatás helyzetét nézve. El lehet mondani, hogy van, ami direkt módon létrejövő szegregáció és van az indirekt módon létrejövő szegregáció, ami arról szól, hogyha direkt módon létrejövő, amikor nagyon sokan ezt akarják, és valóban szegregált oktatásba kerül a gyerek; míg van egy indirekt mód, amikor kisebb településekről nagyobb településekre elhordják a gyereket, és így alakul ki az a szegregáció, ami szerintem senkinek nem jó, de nem jó azoknak a gyerekeknek, szülőknek, akik odajárnak. Ezért tehát, ha azt akarják, hogy az oktatás szegregációja felszámolásra kerüljön, mind a kettő dologgal foglalkozni kell, az egyikkel azért, mert nem szabad engedni, a másik pedig, hogy ha így van, hogy elhordják a tehetősebb gyerekeket a különböző településekről, meg kell találni azt a formát, azt a pénzügyi és szakmai lehetőséget, hogy hogy lehet ott tartani a jó pedagógusokat, akik képzett pedagógusok, illetve hogy lehet akár az infrastruktúrában a fejlesztéseket elvégezni, illetve egyéb más eszközökben. Ezért tehát a kormánynak a szegregáció felszámolásában mindenképpen nagyon fontos lépést kell tennie.
A másik, ami szintén taglalásra került ebben a jelentésben, a romák lakhatási helyzete. Itt kitér arra egyébként, amiről nagyon sokszor szó volt szintén e Ház falai között, a romatelepek felszámolására. Mintegy 600-650 cigánytelep van még mindig Magyarországon, több mint százezren élnek ilyen körülmények között, amit ott lehet megélni, és ezeknek kódoltan az a vége, hogy szociális segélyért fognak ezek az emberek évtizedeken keresztül és több generáción keresztül sorba állni. A kormánynak szándéka az, hogy ezeket a fiatalokat, gyerekeket újra és újra termeltesse a segélyekért, vagy egy komoly oktatásban részesíteni őket, kihozni abból a lakhatási helyzetből, oktatást biztosítani számukra, és utána pedig a foglalkoztatásban talán ők már saját maguk is el tudnak helyezkedni? Ezért azt gondolom, hogy a lakhatás helyzetét mindenképpen fontos lenne kezelnie a kormánynak.
A harmadik, ami szintén ugyanúgy taglalásra került a jelentésben, az egészségügyi hozzáférés lehetősége. Mint ismeretes, nem csak romákról van szó. A különböző földrajzi területeken és főleg Kelet-Magyarországon és Észak-Magyarországon látható az, hogy egyre kevesebb orvos vállalja azt, hogy praktizál olyan területeken, ahol egyébként nagyon nagy a baj. Ebből adódóan milyen segítséget kívánnak nyújtani azoknak az orvosoknak, akik praxist vállalnának akár még olyan területeken is, amelyeket felsoroltam, hogy minél több szegény ember juthasson egyenlő orvosi ellátáshoz? Köszönöm szépen.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
