V. NÉMETH ZSOLT
V. NÉMETH ZSOLT
V. NÉMETH ZSOLT földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előterjesztője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan jogszabály-módosítási csomagot terjesztett az Országgyűlés elé a földművelésügyi tárca széles körű, minden érintett szakterület bevonásával folytatott hosszas egyeztetéseket követően, amely a társadalom széles rétegét érinti. Az idegenhonos inváziós fajokról van szó, vagyis a hazánkon kívüli területekről érkező szervezetek uniós, régiós és tagállami szinten összehangolt kezeléséről, amit törvényi szinten is szabályozni kívánunk.
Sok esetben még elképzelni sem tudjuk, hogy miként fogják e fajok befolyásolni a mindennapi életünket. Nem véletlen, hogy minden, a biológiai sokféleséggel és természetvédelemmel kapcsolatos természetvédelmi egyezmény megkongatta a vészharangot az inváziós fajok okozta veszélyekkel kapcsolatban.
A tervezet az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet hazai végrehajtásának első és legfontosabb eleme, amelyre épülve e törvényi felhatalmazás alapján az ágazati jogszabályokba is beépülnek majd az inváziós fajok elleni hatékony fellépést támogató rendelkezések.
Az európai uniós rendelet megszületését a természeti környezetben tapasztalt biológiai sokféleség csökkenésének megállapítását célzó törekvések ihlették. A biológiai sokféleség megőrzésének 2020-ig tartó stratégiája is külön foglalkozik az inváziós fajok kezelésével. Az Európai Unió területén ma már 12 ezer idegenhonos faj található, amelynek 10-15 százaléka inváziós tulajdonsággal rendelkezik.
Hölgyeim és Uraim! Azonban nemcsak fajaink eltűnésének veszélyéről beszélünk, hanem 12 euró-milliárdnyi gazdasági kárt is okoznak minden évben a hívatlan látogatók az Európai Unióban. E törvényjavaslat a közösségi rendelet végrehajtása és átültetése érdekében módosítja azokat az ágazati törvényeket, szám szerint hatot, amelyek kapcsolatosak az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzésével és kezelésével. Ezek a természet védelméről, az erdőről és az erdő védelméről, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról, a halgazdálkodásról és a hal védelméről, a növényvédelemről, valamint az élelmiszerlánc-felügyeletről szóló törvények.
(17.00)
Ez a felsorolás is jól mutatja a kérdéskör egyes ágazatokon túlmutató jellegét és jelentőségét. A törvényjavaslat a meglévő jogszabályi elemeket kiegészítő és teljessé tevő rendelkezéseket tartalmaz. Megteremti az uniós rendelet alapján az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajokkal kapcsolatos hazai eljárások keretrendszerét, az ehhez szükséges hatósági rendszert, a szankcionálási lehetőségek törvényi alapjait, továbbá tartalmazza az alacsonyabb szintű jogszabályok megalkotására felhatalmazó rendelkezéseket is.
A törvényjavaslat „a szennyező fizet” elvvel összhangban szabályozza az idegenhonos inváziós fajok káros hatásának kiküszöböléséhez szükséges intézkedések költségeinek megtéríttetése, valamint a helyreállítási költségek viselésére vonatkozó előírásokat. A törvényjavaslat megteremti az inváziós fajok által károsított ökológiai rendszerek megfelelő helyreállítási lehetőségét, előírja a tulajdonosi, ingatlanhasználói, illetve állami kötelezettségeket, a jogsértéssel okozott károk felszámolásának rendjét. Az idegenhonos inváziós faj elleni állami és közérdekű védekezés költségeinek fedezetéről a központi költségvetésben e célra meghatározott fejezeti kezelésű előirányzat terhére gondoskodunk.
Tisztelt Képviselőtársaim! Gondolom, többen is nyomon követték az e témakörben zajló, európai szintű egyeztetési folyamatokat, és értesültek róla, hogy jelenleg 37 faj szerepel azon a jegyzéken, amelyek kapcsán valamennyi tagállamban a legszigorúbb korlátozásokat kell betartani. Tilos a felsorolt állatokat és növényeket az Unió területére behozni, tartani, tenyészteni, termeszteni, szállítani, forgalomba hozni, felhasználni és természetesen a szabadba kibocsátani. Ez a jegyzék a jövőben folyamatosan változik majd, elsősorban bővülni fog. Az uniós fellépésnek azoknál a fajoknál van különös jelentősége, amelyek kifejezetten a biológiai sokféleségre gyakorolnak jelentős negatív hatást, és még nem lépték át az Unió határait, továbbá inváziójuk kezdeti fázisban van.
A jegyzékre kerülés további feltétele, hogy hatékonyan segítse elő az adott inváziós faj elleni védekezést, az uniós szintű fellépésnek legyen pozitív hatása a csak tagállami védekezéshez képest is. Minden esetben vizsgálni kell egy faj felvétele során a szociális és gazdasági hatásokat is. Ebből következően Magyarország szociális és gazdasági érdekeinek figyelembevétele miatt a fehér akác, tisztelt Országgyűlés, nem került fel a jegyzékre.
Amiről e falak között szintén beszélni kell, és ami a médiában borzolta a kedélyeket, sőt több politikai támadást is kaptunk, hogy a kétségtelenül idegenhonos inváziós és hazánkban óriási népegészségügyi problémát jelentő parlagfű miért nem került fel az uniós jegyzékre. Az a helyzet, hogy az Európai Bizottság által elfogadott kockázatelemzés szerint, és most figyeljenek, szó szerint idézem: „Nem született a parlagfű európai biodiverzitásra gyakorolt negatív hatására vonatkozóan egyértelmű bizonyítékot tartalmazó tanulmány.” Emiatt tehát a faj nem került arra a listára sem, amelyről a tagállamok szavazhattak. Ugyanakkor megnyugtatok mindenkit, hogy növényvédelmi ágazatunk és hatóságaink az erre vonatkozó nemzeti jogszabályaink alapján a parlagfű ellen minden esetben fellépnek, függetlenül attól, hogy a faj nincs fent a jegyzéken. Ez akkor is így lesz, ha a jövőben felkerülne arra. Megjegyzem, hogy nemzeti jogszabályaink már az uniós jogszabály meg-jelenése előtt is szigorúan szabályozták e témakört.
Az előbb említett fajokkal ellentétben a jegyzékre került például a keletről származó halfaj, az amurgéb, amely tömeges elszaporodásával és terjeszkedésével a csak hazánkban élő lápipóc-állományok erőteljes visszaszorulását, sok holtágban pedig eltűnését eredményezte. Ugyancsak szerepel rajta az Észak-Amerikából származó jelzőrák, amely a rákpestis terjesztésével a hazai őshonos rákok pusztulását idézi elő. Ugyancsak jó példa a sokak által kedvtelésből tartott, majd megunt és kidobott ékszerteknős, amely az őshonos mocsári teknősökre jelent veszélyt. Ez a néhány példa is jól szemlélteti, hogy az uniós rendelet céljának megfelelően a jegyzéken szereplő fajok közvetlen, konkrét veszélyt jelentenek természeti örökségünkre.
A hazai jogalkotásnak ki kell térni az Unió számára veszélyt jelentő idegenhonos inváziós fajok mellett a kizárólag nemzeti, illetve a környező országokkal közös problémát okozó fajok kezelésére is. Mivel hazánk földrajzi helyzete olyan különleges, hogy külön életföldrajzi régiónak, pannon biogeográfiai régiónak fogadták el, az itt élő őshonos természeti kincseink megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. Ez nemcsak azt jelenti, hogy eltűnésük esetén ezek az értékek máshonnan nem pótolhatóak, hanem azt is, hogy összehasonlítva a többi országgal, nálunk adott esetben más súllyal esnek latba egyes veszélyeztető tényezők, beleértve az idegenhonos inváziós fajok terjedését is, így ezek kiküszöbölése további fellépést tehet szükségessé. Ne felejtsük el, hogy hazánk déli határai az Unió déli határait is jelentik, fokozva felelősségünket.
A jogi lépések mellett rendkívül fontosak és az idegenhonos inváziós fajok elleni fellépés zálogának tartjuk a széles körű, hiteles, mindenre kiterjedő tájékoztatást, amelyre igen nagy hangsúlyt kívánunk fektetni. A lakosság tudatos viselkedése és aktív közreműködése elengedhetetlen a távoli kontinensekről folyamatosan érkező új és a korábban érkezett, terjedő fajok elleni sikeres fellépéshez. A most önök elé terjesztett törvénymódosító csomag fontos mérföldkő e súlyos kérdés kezelésében.
Tisztelt Országgyűlés! A javaslat nem kívánja átalakítani a hatályos nemzeti szabályozás jól működő kereteit, ugyanakkor törvényi szinten teszi meg a lépést abba az irányba, hogy az idegenhonos inváziós fajok kezelését megvalósító jogszabályok összhangban legyenek. Ez elkerülhetetlen az egyre több csatornán érkező idegenhonos inváziós fajok elleni hatékony és eredményes védekezéshez. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa és fogadja el a törvényjavaslatcsomagot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
