SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Talán miniszter úr is biztosan tudja, hogy nehéz idők járnak mostanság azokra, akik szeretnének társadalmi célú tevékenységeikhez uniós forrásokat találni. A problémák már a pályázati feltételeknél kezdődnek. Az EFOP 1.2.2.15. ifjúsági programok támogatása kiírásnál előírták, hogy a szervezetnek két egymást követő évben nem lehet negatív a mérlege. Ezt számos szervezet éppen az előző finanszírozási ciklus késedelmes kifizetései miatt nem tudta teljesíteni, vagyis kizárták őket a pályázatból. Elképesztő, amikor a hivatal saját hibája miatt bünteti a pályázókat.
A következő probléma a határidők módosítása. A KEHOP 5.4.1. szemléletformálási programoknál a beadási határidőt négyszer módosították, mindig a beadás előtt 2-4 nappal, végül ötödszörre a forrásokat is szűkítették. Mindez lehetetlenné tette a pályázók munkájának tervezhetőségét. Talán nem meglepő, ha a célcsoportnak az jut eszébe: ezek szórakoznak velünk.
A tartalmi módosítások is gyakoriak. A TOP 1.2.1.15. társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés pályázatot is négyszer módosították másfél hónap alatt, két alkalommal harmincnál is több ponton. Az utolsó módosítás egy nappal a beadási határidő előtt volt. De hasonlóképpen járt az EFOP 1.2.1.15. kódszámú, védőháló a családokért kiírás is, és még számos példát említhetnék.
Sajnos, a változtatásoknak nincs korlátja. A pályázat kiírója ez ügyben teljhatalommal rendelkezik, hiszen kormányrendelet biztosítja a változtatás jogát, vagyis jogszabály garantálja a szabálytalanságot. Ezután következik a pályázat elbírálása, amit szinte korlátlanul ki lehet tolni. Miközben a pályázók részéről minden kis hibát, percnyi csúszást keményen megtorolnak, a hivatal hibáinak, csúszásainak, kárt okozó magatartásának semmi következménye.
A kicsi pályázóknak nincsenek erőforrásaik a töméntelen adminisztráció ellátására és a pluszkockázatok viselésére. Sokszor nekik többet kellene áldozni egy-egy bizonytalan kimenetelű pályázatra, mint amennyi forrást remélhetnek attól. Pedig munkájuk, küldetésük függhet ettől.
Mindebben nem a kiírók, a pályáztató munkatársak a hibásak, a kormányzat az, amelyik nem csökkenti a bonyolultságot, és nem biztosít egyenletesen kiszámítható forrásokat, nem tartja be a saját határidejét, vállalásait. Tiszta Augiász istállója! Kárt okoz a pályázóknak, akár tönkre is téve őket. Ez a felelőtlen tevékenység, miniszter úr, nem folyhat így tovább. Ha nem tudják az állandó változtatásokat megszüntetni, álljanak legalább jót az általuk okozott károkért! Várom megtisztelő válaszát.