TÓTH CSABA,
TÓTH CSABA,
TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egy jól működő gazdaságban a közbeszerzés nagyon fontos, hiszen a törvény kijelöli, hogyan pályáztassa meg az állam a munkára vagy a szolgáltatásra jelentkezőket. A hazai közbeszerzési jogszabályi környezet alapvetően megfelel az uniós irányelveknek, a jogalkalmazás terén azonban komoly problémák merültek fel az elmúlt időszakban. Az Európai Bizottsággal kötött partnerségi megállapodásban az szerepelt, hogy az uniós források felhasználásának előfeltételeként meghatározott közbeszerzések működésére vonatkozó követelményeket Magyarország nem teljesíti, ezért intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy a közbeszerzési rendszer megfelelően működjön.
(11.10)
Az új operatív programok brüsszeli elfogadásának egyik feltétele volt a közbeszerzési szabályok megújítása. A parlament tavaly fogadta el az új közbeszerzési törvényt, amelytől azt remélték, hogy gyorsabb, egyszerűbb és jogszerűbb lehet az eljárások lebonyolítása. Most azonban a kormány jelentősen módosítaná az egy évvel ezelőtt hatályba lépett közbeszerzési szabályozást.
Érdemes odafigyelni azonban a Transparency International Magyarország ezzel kapcsolatos véleményére, miszerint a benyújtott törvényjavaslat nagymértékben megkönnyítheti, hogy a közpénzek átláthatatlanul kerüljenek haveri zsebekbe. A dolog pikantériája, hogy mindezt a közpénzek felhasználásának szigorítása és a közbeszerzési verseny élénkítése jegyében tenné a kormány - áll a Transparency közleményében. A valódi társadalmi egyeztetés nélkül a parlament elé került törvényjavaslat nem fog segíteni a verseny fokozásában, nem fogja elősegíteni, hogy több ajánlat érkezzen a felhívásokra, vagy hogy bővüljön a nyertesek köre és hatékonyabbá váljanak ezáltal a közbeszerzések. A magyarországi és az európai uniós források kezelését és felhasználását jellemző korrupciós kockázatokat egyrészt maga a közbeszerzési szabályozás, másrészt a gyenge szabályok elégtelen végrehajtása idézi elő. A szabályoknak formálisan megfelelő közbeszerzési eljárások sem mentesek a korrupciótól.
Nézzük most a benyújtott törvényjavaslat néhány pontjával kapcsolatos konkrét észrevételeket! Az általános indoklás (1) bekezdése szerint jelen törvényjavaslat célja, hogy jelentős szigorítást vezessen be a közpénzek felhasználása során az ajánlatkérői és az ajánlattevői oldalon is egyaránt. Ezzel a törvénymódosítással azonban ezek a célok nem fognak maradéktalanul megvalósulni - várhatóan.
A törvényjavaslat 2. §-ában szabályozni kívánják az 1 millió forintot elérő, de a nemzeti értékhatárokat el nem érő értékű beszerzéseket oly módon, hogy a törvény rendelkezéseit kizárólag annyiban kell alkalmazni, amennyiben a törvény végrehajtási rendelete azt majd előírja. Álláspontom szerint azonban erősen vitatható ezen új bekezdésnek a Kbt. személyi és tárgyi hatályára vonatkozó rendelkezései közt történő szerepeltetése, tekintve, hogy nem közbeszerzésekről van szó, az értékhatárokra figyelemmel.
A szabályozás változtatása mindenképpen indokolt, azonban ellenkező esetben a Kbt-n belül ellentmondások lehetnek, amelyet egy alacsonyabb szintű jogszabály, a végrehajtási rendelet nem tud feloldani. Célszerű lenne, hogy ezeket a kis értékű beszerzéseket egy önálló, a Kbt.-től elkülönülő jogszabály szabályozza. Fontos megjegyezni a tervezett végrehajtási rendelet ismerete nélkül, hogy önmagában az is súlyos többletterhet fog jelenteni az ajánlatkérők számára, hogy az 1 és 15 - építési beruházás esetén 25 - millió forint beszerzéseiket megfelelő adatszolgáltatással le kell jelenteniük. A javaslat azonban ezenfelül azt is kimondja, hogy ezen beszerzések tekintetében bizonyos vonatkozásokban a Kbt.-t kell alkalmazniuk az ajánlatkérőknek, amely kötelezettség jóval nagyobb terhet fog róni az ajánlatkérőkre az eddigiekhez képest 1 és 8, építési beruházás esetén 15 millió forint értékű beszerzéseik tekintetében, ami semmi esetre sem lehet a cél.
A 3. §-ban a támogatásban részesülő gazdasági szereplők kapnak könnyítést: egyrészt nő a közbeszerzési kötelezettség támogatási összeghatára 25 millióról 40 millióra, másrészt bővül a törvényi kivételek köre, és még arra is lehetőség nyílik majd, hogy a kormány határozatában felmentést adjon a közbeszerzési kötelezettség alól. Ugyanakkor nem derül ki, hogy a kormány milyen esetekben adhat felmentést. Ez könnyen azt eredményezheti, hogy a cégek nem a közpénzek legolcsóbb felhasználásának módját keresik majd, hanem inkább a kormány kegyeit.
A 15. §-ban újabb adatszolgáltatást kérnek az ajánlattevőtől arra hivatkozva, hogy ez majd növeli a közbeszerzések átláthatóságát. Azonban ezzel a rendelkezéssel indokolatlanul tovább bővül az ajánlatkérőket terhelő feladatok köre. Az ugyancsak a közbeszerzési adatbázisba feltöltendő összegezés eleve tartalmazza a kapacitást nyújtó szervezet megjelölését, valamint azt, hogy mely alkalmassági előírás tekintetében került sor az igénybevételre.
Ellenben az ajánlatkérőknek lassan új munkaköri pozíciót kell létrehozni arra, hogy a rendszerbe való feltöltést intézzék, hiszen az ilyen jellegű feladatok száma és időigénye mára jelentősen megnőtt. Az 50. § módosítása a szolgáltatás megrendelésének tekintetében megszünteti az ajánlattevő 50 százalékos saját teljesítésére vonatkozó előírást. Miután semmivel nem indokolják, joggal merül fel a kérdés, hogy miért csak a szolgáltatások esetében szűnik meg az 50 százalékos szabály.
Összességében megállapítható, hogy a törvénymódosító javaslat újabb rendelkezéseivel számos többletterhet jelent az ajánlatkérők számára majd. Ugyanakkor számos nyitott kérdésre nem ad semmiféle választ. Így például az alvállalkozói kifizetések kérdései, az előleg, az áfaproblémák, engedményezés, valamint a fő- és alvállalkozói viszonylatban felmerülő szerződést biztosító mellékkötelezettségek rendezésének kérdései változatlanul nyitottak maradtak.
Miután csak egy éve lépett hatályba az új Kbt., így még az arra épülő joggyakorlatnak esélye sem volt kialakulni. Ez a jelenlegi törvénymódosítás azt eredményezi majd, hogy kiszámíthatatlanná teszi a közbeszerzéseket mind az ajánlatkérők, mind az ajánlattevők számára. Az elmondottak alapján az MSZP-frakció a törvényjavaslatot jelen formájában nem tudja támogatni.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
