LÁZÁR JÁNOS,
LÁZÁR JÁNOS,
LÁZÁR JÁNOS, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a napirendi pont előadója: Igen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány nevében a közbeszerzési törvény módosítására teszek javaslatot, az azzal összefüggő törvények módosítását illetően is, majd azt követően a szükséges kormányrendeleti átvezetésre való tekintettel is.
Tisztelt Országgyűlés! Mint ismeretes, Magyarország az Európai Unió tagjaként elsőként implementálta, ültette át a közbeszerzési irányelvet, amely három részből áll, és amely 2017-től minden európai uniós tagország számára kötelező.
A törvénymódosítás célja annak a párbeszédnek a lezárása és annak a közbeszerzési kerekasztalnak az összegzése, amit 2016 tavasza óta a magyar kormány a közbeszerzésben illetékes társadalmi szervezetekkel folytatott annak céljából, hogy levonja a tanulságot az elmúlt egy év jogalkalmazását illetően. 2016 májusa óta mintegy 80 társadalmi partner és szervezet bevonásával összegezte a kormányzat azt, hogy az elmúlt egy esztendőben a közbeszerzési törvény használatának és alkalmazásának milyen tanulságai vannak.
Ebből kiemelkednek azok a társadalmi partnerek, amelyek részt vettek a közpénzek felhasználásában, így a vállalkozói érdekképviseletek, munkaadói érdekképviseletek, kamarák, önkormányzatok és más társadalmi szervezetek is, egészen az európai uniós forrásokat közvetítő pályázati tanácsadók vagy az európai uniós forrásokat felhasználó vállalkozói érdekképviseleteket illetően.
Négy körben zajlottak egyeztetések a társadalmi és civil szervezetek bevonásával. Ezen túl egyeztetés zajlott a Számvevőszékkel, a Gazdasági Versenyhivatallal és más, közpénzfelhasználásra és -ellenőrzésre vonatkozó szervezetekkel és szervezeti egységekkel is.
Természetesen a különböző tárcák álláspontját és tapasztalatait is figyelembe vettük a jogalkotás előkészítése kapcsán, és a közigazgatási államtitkári értekezlet, valamint a stratégiai kabinet ülésén szintetizáltuk azokat, és ennek jegyében terjesztettük elő a kormány javaslatát a tisztelt Országgyűlés számára megtárgyalás és reménybeli támogatás céljából.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ismeretes, Magyarországon az állami és a közforrások felhasználása a közbeszerzési törvényben és a közbeszerzési rendszerben meghatározott keretek között zajlik. Először is, szeretném mindenki számára nyomatékossá tenni, aki a vitában részt vesz vagy a vitát követi, hogy a közbeszerzési irányelv, amely meghatározza a közpénzköltés rendjét az Európai Unió területén, egységesen vonatkozik nemcsak az Európai Unió által biztosított támogatásokra, hanem vonatkozik a hazai forrásokra is. Szeretném ezzel eloszlatni azt a félreértés és azt a bizonytalanságot, hogy a hazai források felhasználására más vagy érdemben a közbeszerzési irányelvtől eltérő jogszabályok kialakítására van lehetőség.
A jogalkotás, a magyar törvényhozás mozgásterét érdemben határozza meg és érdemben szabja meg az Európai Unió közbeszerzési irányelve. Magyarország, amikor 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, akkor arról döntött, hogy - példának okáért - közbeszerzési kérdésekben a közpénzfelhasználás szabályait, szabályozását illetően hatáskörét együttesen gyakorolja. Tehát Magyarországnak, a magyar törvényhozásnak csak együttes hatáskörgyakorlásra van lehetősége; az irányelv meghatározza azokat a kereteket, amelyet a magyar törvényhozás dönthet el. Ezt szerettem volna nyomatékkal aláhúzni, hiszen számos olyan fölvetés hangzott el a társadalmi egyeztetés alkalmával a vállalkozói érdekképviseletek, az építőipar, társadalmi képviseletek, önkormányzatok részéről, hogyan lehet védeni a magyar ipart, hogyan lehet védeni a magyar gazdasági szereplők érdekeit.
Itt csak zárójelben jegyzem meg, és ajánlom minden képviselőtársam figyelmébe a Magyar Nemzeti Banknak azt a tanulmányát, amely próbálta feldolgozni az európai uniós támogatások útját. Teljesen világos az, hogy a Magyarországnak juttatott európai uniós támogatások 30 százaléka azonnal, első körben visszakerül az Európai Unióba, hiszen az európai uniós támogatások egy jelentős része importot jelent, a támogatott vállalkozások külföldi gép-gyártók által biztosított eszközök vásárlására fordítják az Európai Uniótól kapott forrást. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a Magyarország számára juttatott EU-s források érdemben támogatják például a nagy német ipari vállalkozásokat. Ezt csak azért jegyzem meg, mert a közbeszerzési törvény nem alkalmas eszköz arra vagy csak részben alkalmas eszköz arra, hogy hazai piacvédelmi szempontokat érvényesítsünk, és megpróbáljuk a hazai vállalkozók számára a közforrások egyenlő hozzáférési esélyeit biztosítani.
A magyar gazdasági szerkezet sem teszi könnyűvé az európai uniós szabályozáson túl a közpénzek felhasználását, hiszen mi a magyar állam, mi a magyar törvényhozás érdeke és mi a magyar közérdek? Az, hogy a rendelkezésre álló közforrásokat törvényesen, tisztességesen, átláthatóan, észszerűen használjuk fel, úgy, hogy a magyar állam pénzköltése a magyar gazdaságot segítse, erősítse és támogassa.
(10.40)
Azt gondolom, hogy ebben a képviselőtársaim mindegyike között egyetértésnek kell lennie, azonban hogy miként lehet ezt megvalósítani, ez egy fontos és nem könnyű intellektuális feladat, részben azért, amire már utaltam, hogy az Európai Unió konkrétan meghatározza a magyar kormány mozgásterét és meghatározza a jogalkotás, a magyar törvényhozás mozgásterét, másrészt pedig a magyar gazdaság szerkezete is meghatározza a magyar gazdasági érdekérvényesítés lehetőségét.
A velünk szemben álló politikai ellenfelek, szemben álló politikai érdekek sokszor számonkérik rajtunk azt, hogy a közpénzek elkötésekor mi vállaltan a magyar gazdasági szereplőket szeretnénk törvényes keretek között és a verseny keretei között előnyös helyzetbe hozni. Az a kérdés, hogy vannak-e ilyen szereplők. Ha ránéz valaki a magyar építőipar jelenlegi szerkezetére, akkor pontosan láthatja azt, hogy még ma is többségben lehetnek bizonyos területeken azok a külföldi tulajdonban lévő építési vállalkozások, amelyek indulnak a közbeszerzéseken. Tehát amikorra a közbeszerzési törvény, Magyarország európai uniós forrásai és a hazai gazdasági fellendülés a gazdaság számára állam által elkölthető jelentős forrásokat hozott, addigra a magyar gazdaság szerkezete úgy alakult át, hogy jelentős külföldi érdekek vannak Magyarországon. Tehát nemcsak a támogatással, hanem a projektek megvalósításával is kerül kifelé az országból az a pénz, amit fejlesztésre fordítunk. Még egyszer mondom, hogy a közbeszerzési törvény csak az Európai Unió által meghatározott keretekben alkalmas arra, hogy ezt a folyamatot ellensúlyozza.
Itt a legnagyobb áttörést azzal érte el az Országgyűlés, és ezt szeretném pozitívan értékelni és nyomatékosan aláhúzni, amikor úgy döntött az új közbeszerzési szabályozásban, hogy nemcsak az ár számít egy közbeszerzési tendernél az értékelési szempontok között, hanem más, társadalmilag fontos szempontokat is figyelembe kell venni. Ilyen például azoknak az aránya és száma, akiket foglalkoztat a közbeszerzési tender nyertese, vagy a legjobb ajánlat szempontjainak kialakításánál figyelembe kell venni azt is, hogy milyen típusú foglalkoztatást erősít. Helyi foglalkoztatás erősítése, halmozottan hátrányos helyzetűek foglalkoztatása, fogyatékkal élők foglalkoztatása például, ez mind-mind olyan szempont, amely kedvezőbb elbírálást jelent. Mint ahogy a környezetterhelés és a környezetvédelmi szempontok is figyelembe vehetők egy-egy beszerzés, egy-egy tender elbírálásánál.
Összességében a társadalmilag és gazdaságilag legkedvezőbb ajánlatot, ami nem feltétlenül a legolcsóbb, kell figyelembe vennie a tender kiírójának. Ez volt a legfontosabb elvi döntése a parlamentnek, amit meghozott, és ez meggyőződésem szerint az elmúlt egy esztendőben kiállta a próbát és megállta a helyét.
A mostani társadalmi egyeztetések hatására nyugodtan mondhatjuk, hogy a közbeszerzési eljárásokat egyszerűsíteni kell, gyorsítani kell és a közpénz elköltésének feltételeit szigorítani kell. Az egyszerűsítés és gyorsítás jogos elvárása azoknak, akik közpénzfelhasználók, például települési önkormányzatok, állam által támogatott szervezetek. A gyorsítás pedig nyilvánvalóan jogos elvárása azoknak, akik egyszerűbb szabályok keretei között szeretnének gyorsabban hozzájutni ezekhez a forrásokhoz, és a beruházások megvalósítását érdemben befolyásolni a megvalósítás praktikus, gyors, hatékony és törvényes lebonyolításával.
Szeretném aláhúzni, hogy Magyarországon egy-egy beruházás megvalósítása, figyelembe véve a tervezési, az előkészítési időszakot, akár 300-400 napot is igénybe vehet, de vannak olyan átlagok, például az útépítéseknél, amikor egy komolyabb útberuházás megvalósítása a tervezés első gondolatától a kivitelezésig hat évet vesz igénybe Magyarországon. Ez nyilvánvalóan nem állhat az állam érdekében, hiszen az idő elhúzódása is drágítja a beruházást, és adott esetben a minőség rovására mehet. Tehát a közbeszerzési törvény egy fontos eszköz lehet, ha nem is az egyetlen és a legjobb eszköz a magyar nemzeti gazdasági szempontok támogatására, a beruházások egyszerűsítésére, gyorsítására és a közpénz felhasználásának szigorítására.
Szeretném elmondani önöknek, hogy milyen kritikák hangoztak el az elmúlt időszakban a közbeszerzési törvényre hivatkozással. Rendszeresen halljuk azt itt a parlamentben, olvassuk az ellenzéki sajtóban is és vannak választópolgárok is, akik szóvá teszik, hogy Magyarországon romlott a korrupciós index, a korrupciós mutató, Magyarország nemzetközi besorolása a korrupciós rangsorokban jelentősen változott, és ennek egyik bizonyítéka, hogy a közbeszerzési eljárások hogyan folynak le Magyarországon, hogyan költjük a közpénzt. Erre tipikus példaként felhoznak néhány esetet. Ilyen eset például az egyajánlatos közbeszerzési eljárás, amikor a közbeszerzési kiírásra egy jelentkező van, és a közbeszerzés kiírója kénytelen kihirdetni azt az egy jelentkezőt. Hogy ez a rossz kiírás vagy a piaci kartell eredménye, ezt nehéz megállapítani. Az Európai Unió jelenleg hatályos szabályai szerint, ahol egy jelentkező van, az nem verseny, és nem minősül valódi közbeszerzésnek.
Hasonlóan problematikus a hirdetmény nélküli eljárások aránya - mondják azok, akik korrupcióra hivatkoznak Magyarországon. Nemcsak az egyajánlattevős, hanem a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások arányát vagy a hirdetmény nélküli eljárások arányát is számonkérik rajtunk. Ezt szokták bizonyítékképpen felsorolni, már akik esetleg intellektuális szempontból igényesebben fogalmaznak, és megpróbálják megmondani, hogy de hol is van ez a bizonyos korrupció, akkor ezekre szoktak hivatkozni rendszeresen. Szeretném elmondani önöknek, nem hagyott nyugodni a dolog, ezért az Európai Bizottságtól lekértem a nemzetközi átlagokat. Magyarországon az egyajánlattevős eljárások aránya az Európai Unió 28 tagországából 36 százalék. Ez azt jelenti, hogy minden harmadik közbeszerzési eljárásnál egy ajánlattevő van. Ez Lengyelországban 43 százalék, Romániában 36 százalék, Szlovéniában 39 százalék, Szlovákiában 32 százalék, Cipruson 40 százalék, Lettországban 32 százalék, Litvániában 28 százalék, Bulgáriában 27 százalék, Csehországban 33 százalék. Tehát arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez nem hazai probléma, hanem nyilvánvaló, hogy a társadalmi-gazdasági átalakulással küzdő országok problémája.
Tehát az az állítás nem állja meg a helyét, hogy Magyarországon az egyajánlattevős eljárások a bizonyítékai annak, hogy a korrupciós helyzet romlott, nagyobb lenne a korrupció, mert az egyajánlattevős eljárások aránya pontosan ugyanannyi, sőt, bizonyos szempontból kedvezőbb, mint mondjuk, Lengyelországban vagy más EU-s tagországokban. Sokkal inkább a gazdasági szerkezet az meggyőződésem szerint, ami ezt indokolja. Mégpedig arra gondolok, hogy Magyarországon a nagy állami közbeszerzési eljárások esetében, például mélyépítésnél vagy magasépítésnél olyan külföldi vállalatcsoportok vannak, akik nyilvánvalóan megegyeznek egymással, és versenyhátrányba hozzák vagy a piacról akár ki is szorítják azokat a kicsi vagy közepes magyar vállalkozásokat, akik ezen a területen próbálkoznak. Azt gondolom, hogy ez világos dokumentáció.
A másik kérdés a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás. Mindig az az Európai Bizottság egyik kritikája, hogy Magyarországon sok hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás van. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy ez sem hagyott nyugodni, és megnéztem az Európai Unió átlagát. Valóban vannak olyan országok, ahol 3 százalék, 6 százalék, 8-10 százalék. Nálunk 13 százalék a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás, amire nyilvánvalóan van szükség bizonyos esetekben, hiszen katasztrófahelyzet esetén, rendvédelmi beszerzések esetén, katonai szükséghelyzet, biztonsági szükséghelyzet, egészségügyi szükséghelyzet esetén fel sem merülhet az, hogy ne kelljen ilyen eszközt igénybe venni. Ez Csehországban 19 százalék, Spanyolországban 11, Lettországban 10, Litvániában 10, Romániában 12, Szlovéniában 19, Szlovákiában 15 százalék, Magyarországon pedig 13 százalék. Szintén szeretném jelezni, hogy nyilvánvaló, hogy ennek a 2004-ben csatlakozott európai uniós régiónak sajátossága, nyilván ez is a gazdasági szerkezettel lehet összefüggésben, hogy ezekben az országokban, ebben az országcsoportban ugyanazok a tendenciák rajzolódnak ki. Mindkét adat világos cáfolata annak, amikor ezeket a tendenciákat a korrupcióval próbálják összefüggésbe hozni Magyarországon.
Ezzel együtt szeretném röviden ismertetni azt, hogy miben tervezünk változásokat, és a tételes szabályozás mire vonatkozik.
Először is szeretném elmondani önöknek, hogy egymillió forint fölött valamilyen ajánlatkérés, valamilyen verseny Magyarországon kötelező lesz a közbeszerzési törvény módosítása után. Ma ez nem így van. Van egy összeg ma, ami alatt nem kell semmiféle eljárást lefolytatni. Azt gondolom, hogy aki közpénzt használ fel, ez alól természetesen lehet kivételt adni, a végrehajtó hatalom hozhat ilyen döntést, de aki közpénzt használ fel, annak már egymillió forintos értékhatárnál kell valamiféle ajánlatot kérnie. Mint ahogy egy ember úgy vezeti a saját háztartását, hogy a háztartás teljes költségvetéséhez viszonyítva aránylag alacsony kiadások esetében is megpróbálja „versenyeztetni”, hogy hogyan újítsa fel a házát, vagy hogyan használjon bizonyos szolgáltatásokat.
Tehát azt gondolom, a jó gazda gondossága megkívánja azt a magyar állam minden szereplőjétől, önkormányzatoktól és az államtól közvetlenül, hogy szinte bármennyi pénzt költ el, legalább három ajánlatot, ezzel kezdődjön, hogy minimálisan legalább három ajánlatot kérjen annak érdekében, hogy meglássa, hogy az általa egyébként preferált - mert ilyen nyilvánvalóan van - beszállító, mármint házi beszállító, akivel hosszú távú együttműködése van, az versenyképes vagy nem versenyképes ajánlatot tett.
(10.50)
Azt gondolom, a közpénz felhasználása szempontjából általános érvényű dolog az, hogy 1 millió forint fölött - ami egy jelképes határ és lényegében az összes pénzköltést jelenti - a jó gazda gondossága érdekében mindenkinek meg kell győződnie arról, hogy melyik a legjobb ajánlat. 1 millió forinttól kezdődnek a különböző eljárási metódusok, eljárási minták attól függően, hogy milyen összeg felhasználására kerül sor. Ez egy jelentős változás. Természetesen azt fogják majd mondani, hogy ez bürokráciát szül, hiszen lassítja az eljárásokat. Én meg azt gondolom, hogy aki közpénzt használ fel, annak az eljárás tisztaságához fűződő érdeke és a közpénzfelhasználással kapcsolatban az a szempont, hogy lelkiismeretesen a legjobb eljárásra törekedjen, megkívánja ezt az eljárást. A közbeszerzési szervezetekkel szemben - akik közbeszerzéseket írnak ki ajánlatkérői oldalon - fontos követelmény, hogy a vállalkozók jó minőségben teljesítsenek, tehát három árajánlat ké-rése után a jó minőségben, jó áron való teljesítés és a gazdaságosság szempontjainak kell érvényesülnie.
Azt is szeretném elmondani, hogy 1 millió forint fölött viszont új közbeszerzési értékhatárokat vezetünk be. Ezen valószínűleg majd lesz vita. 2006-ban volt a közbeszerzési értékhatár utolsó megszabása, 2006 óta tíz év eltelt, Magyarországon az ár-érték viszonyok érdemben változtak. Szeretném elmondani, hogy megnéztük a nemzetközi összehasonlítást. Ma a közbeszerzési értékhatárok szempontjából Magyarország azok között az országok között van, ahol alacsonyak a közbeszerzési határok.
A mostani változás a középsávba, a középmezőnybe sorolja Magyarországot. Ebből a legszembetűnőbb változás, amit nyilvánvalóan majd számon fognak kérni rajtunk, az, hogy a meghirdetés nélküli közbeszerzési eljárásban, ahol öt ajánlatot kell majd kérni, 300 millió forint lesz az értékhatár. Aki önkormányzati világban mozog és önkormányzati érdekszövetségekkel tárgyalásban van, az nyilvánvalóan folyamatosan hallotta azt az igényt, hogy emeljük az értékhatárt. Ez egy közbeszerzési eljárás, félreértés ne essék, csak arról van szó, hogy az ajánlatkérőnek ajánlatokat kell kérnie. Osztrák minta alapján vezetjük ezt be, ahol 307 millió forint a határ, Magyarországon 300 millió forint lesz a határ. Öt ajánlatot kell bekérni, amennyiben erre lehetőség van, ezt folyamatosan változtatni kell, tehát nem lehet ugyanaz a kör. Itt nagy nyilvánosságot biztosítunk és nagy betekintést fogunk biztosítani a bekért ajánlatok megismerése szempontjából.
Ez egy közbeszerzési eljárási forma, amely nem nyilvános közbeszerzési felhívással, hanem ajánlatkéréssel indul majd. Ez egy olyan érdemi változás, amely meggyőződésem szerint a helyi vállalkozók számára fontos lesz, és a helyi önkormányzatok számára is, hiszen egyszerűsíteni, gyorsítani fogja az eljárást, és lehetőséget biztosít arra, hogy a közpénz gazdaságosan kerüljön felhasználásra. Teljes egészében osztrák minta alapján vezetjük be ezt a szabályt, és arra törekszünk, hogy az osztrák szabályozást im-plementáljuk Magyarországon. A közbeszerzési értékhatárok kialakításánál egyébként a közbeszerzési kerekasztal vitájában részt vevő társadalmi szervezetek szempontjait vettük figyelembe, amikor a szolgáltatásokra vonatkozó értékhatárt vagy a beruházásokra vonatkozó értékhatárt emeljük és kialakítjuk.
Szeretném azt is elmondani, hogy a nyilvánosság érdekében milyen lépést fogunk tenni. 2016 decemberével megkezdődik az elektronikus közbeszerzés kialakítása, amely két lépcsőben, 2017 nyarán és 2017 végén fejeződik be. Ez azt jelenti, az a célunk, hogy egy év alatt a teljes magyar közbeszerzési rendszer elektronikus legyen, nemcsak a közbeszerzési ajánlatok benyújtása, hanem az ajánlatok sorsának követése is. Ez jelentős mértékben fogja növelni a transzparenciát és az átláthatóságot.
Hogyan érinti ez a közbeszerzésitörvénymódosítás jelen pillanatban a vállalkozásokat? Először is az ajánlatkérők érdekeit szeretné védeni a törvénymódosítás azzal, hogy kizárja a közbeszerzési versenyből azokat, akik az ajánlatkérő bizalmával visszaélnek, nem jó minőségben és nem a vállalt áron teljesítenek. Megteremt egy jogintézményt az új közbeszerzésitörvénymódosítás, amely arra vonatkozik, hogy aki visszaél az ajánlatkérő bizalmával, nem teljesít jó minőségben vagy nem az ígért vállalási áron teljesít, azt a közbeszerzési eljárás folyamán a különböző szervezetek, hatóságok 90 napra kizárhatják az összes magyar közbeszerzésből. Szeretnénk visszaszorítani azt a tendenciát, hogy valaki a közbeszerzésben nyer, majd ezt követően próbálja a feltételeket és a mozgásterét folyamatosan bővíteni. Ennek több eszköze is van, például egy kormányrendelet, amiben a pótmunkák arányát 30 százalékban korlátozzuk, amihez plusz állami támogatást biztosítunk, és ehhez is különleges eljáráson kell átesni.
Magyarországon, ahol a 2007-2013 közötti fejlesztési ciklus zárásra került és az új fejlesztési ciklus indul, komoly tanulságai vannak a beruházások végrehajtásának. Az egyik ilyen tanulság, hogy a nyertes ajánlattevő nyilvánvalóan a beruházás elhúzódására vagy a költségek növekedésére hivatkozva folyamatosan próbálja tágítani a mozgásterét, folyamatosan próbálja érvényesíteni a többletköltségeket. Ennek határt kell szabni. Az egyik ilyen határszabás, hogy az ajánlatkérő folyamodhat a közbeszerzési szervezetekhez és kérheti azt, hogy ezt az ajánlattevőt 90 napra zárják ki, mert visszaélt a bizalommal, nem jó minőségben és nem megfelelő áron teljesített. Ezt rendkívül fontos intézkedésnek szánjuk a következő időszakra.
Másrészről pedig a vállalkozások adminisztratív terheit szeretnénk egyszerűsíteni, azt szeretnénk, ha a közbeszerzési eljárás gyorsabb lenne, egyszerűbb lenne, így az értékhatárok, a hirdetménnyel kapcsolatos feltételek és a teljesítési feltételek is érdemben fognak változni. Jelentős változás lesz a 300 millió forintos meghívásos eljárás, mert az a helyi vállalkozói szektor, a kis- és középvállalkozók számára kedvező lesz a mi megítélésünk és véleményünk szerint.
A valódi verseny érdekében kialakítunk egy új intézményrendszert. Nagyon nagy kérdés az, hogy mi történik akkor, ha egy közbeszerzési eljárásra az ajánlatkérő csak egy ajánlatot kap. Először is kialakítjuk annak a jogi hátterét a közbeszerzési törvénnyel, hogy az ajánlatkérő dönthet úgy, hogy amennyiben egy ajánlat érkezik, és ezt előre világossá teszi a közbeszerzési eljárás meghirdetésekor, akkor ezt az egy ajánlatot nem kell hogy elfogadja, hanem érvénytelenítheti a közbeszerzést.
Ma ez nem így van, ma a közbeszerzés érvényesítésére fedezet hiányában van lehetőség. De az egy ajánlatkérő esetében élhet egy olyan eljárással a közbeszerzés indítványozója, hogy ha egy ajánlatkérő van, akkor új eljárást fog indítani. Annak érdekében, hogy ez átlátható legyen, a kormány vindikálja magának a jogot, hogy ezt előírhassa az ajánlatkérők számára. Tehát állami ajánlatkérőnek a kormány előírhatja, hogy ezzel az eljárási metódussal élnie kell, és a kormány biztosít egy jogot saját magának arra, hogy ha valaki nem élt a kötelező eljárás előírásával, egy ajánlat érkezik, az állami szervezet el akarja fogadni, akkor lehetősége van a kormánynak arra, hogy egy miniszteri döntéssel megakadályozza az egy ajánlat elfogadását és érvénytelenítse a közbeszerzési eljárást.
Meggyőződésem szerint ez megfelelő garancia az egyajánlatos eljárások visszaszorítására. De félreértés ne legyen, miután itt gazdasági folyamatokról van szó, amiket az állam csak részben tud befolyásolni, léteznek olyan területek és piacok, ahol monopóliumok vagy kartellek vannak, és azok visszaszorítása nem csak a kormány feladata. De az eszközrendszer jelentős mértékben bővül, és jelentős mértékben fog erősödni a következő időszakban.
A közzétételről, az elektronikus nyilvánosságról már beszéltem, ami a hozzáférhetőséget illeti.
A közbeszerzési törvénnyel kapcsolatban szeretném azt is elmondani önöknek, hogy a fellebbviteli rendszeren is érdemben fogunk változtatni, nemcsak a különböző fórumok összetételét, hanem a különböző fórumok jogát illetően is, illetve a tekintetben is, hogy milyen felülvizsgálatra nyílik lehetőség abban az esetben, ha egy közbeszerzési eljárás vesztese jogorvoslatot kér. Ennek a rendjét újraszabályozzuk, pontosítjuk, és meghatározzuk azt is, hogy ebben az esetben milyen mozgástérre van lehetőség, illetve milyen lépések megtételére nyílik lehetőség.
Azt szeretném javasolni a tisztelt Országgyűlésnek, hogy vegye figyelembe a közbeszerzési kerekasztalon elhangzott észrevételeket, amelyek a vállalkozói érdekképviseletek részéről fogalmazódtak meg, vegye figyelembe azt, hogy a magyar állam érdeke az, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatos feltételek jelentősen szigorodjanak. Arra próbáljuk rászorítani a vállalkozókat, hogy a pályázatukban, a közbeszerzési ajánlatban megígért minőségben és áron próbálják teljesíteni a beruházások megvalósítását is. S természetesen egyetértünk azokkal, akik mindenféleképpen az átláthatóság növelését kérik számon a közbeszerzési eljáráson, ezért a hirdetmény nélküli rendkívüli eljárások számát érdemben korlátozzuk és jelentős mértékben vissza is fogjuk szorítani. Szeretném figyelmeztetni önöket arra, hogy a szerződés semmisségével kapcsolatban érdemi változások következnek be, amelyek szintén az ajánlatkérő érdekeit kívánják védeni.
Ezek azok az elvi és gyakorlati szempontok, amelyek alapján kezdeményezzük a közbeszerzésekre vonatkozó joganyag módosítását törvényi és kormányrendeleti szinten. Meggyőződésem szerint az önök döntése egy évvel ezelőtt eredményes és sikeres volt, a magyar közbeszerzési rendszer érdemben javult. Most ahhoz kérjük a támogatásokat, hogy az elmúlt egy év tapasztalatait át tudjuk ültetni, és az Európai Bizottság észrevételeit is képesek legyünk érvényesíteni annak érdekében, hogy Magyarországon a közpénz felhasználása még inkább a közérdeket szolgálja.
Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
