DR. GALAMBOS DÉNES,

Full text search

DR. GALAMBOS DÉNES,
DR. GALAMBOS DÉNES, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Az előttünk fekvő, a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/12738. számú törvényjavaslat a lényegét illetően - és itt szeretnék rögtön egy pillanatra megállni; nyilvánvalóan lesznek olyan mondataim, amelyek a Lázár János miniszter úr expozéjában foglaltakkal egyeznek - három pontban foglalható össze. A közbeszerzési törvény egyes területeken szigorodik; a második, hogy a közbeszerzési eljárás egyszerűbbé válik; a harmadik szcenárió pedig, hogy az elbírálás gyorsabb lesz.
A törvény módosítása nem egy hirtelen ötlet eredménye, ahogy miniszter úr expozéjában szintén jelezte ezt. Idén március óta folynak az egyeztetések a közel 80 érintett társadalmi és szakmai szervezettel. Az egyeztetések során több visszajelzés is érkezett, amelyek elsősorban arra vonatkoztak, hogy a verseny nem elég éles, és ennek következtében sokszor előfordul, hogy csak egyetlen ajánlattevő van. A mostani javaslat célja az, hogy minél több ajánlattevő lehessen, és akár érvénytelennek minősüljön az eljárás, ha túl kevés a jelentkező.
A mostani törvénytervezet előzménye az is, hogy a 2015. évi CXLIII. törvény a 2014-ben elfogadott új uniós közbeszerzési irányelvek átültetésével jelentősen megújította a hazai közbeszerzési szabályozást. Jelen törvényjavaslat, amellett, hogy levonja a közbeszerzési törvény hatálybalépése óta eltelt egy év gyakorlati tapasztalatait, jelentős szigorítást vezet be a közpénzek felhasználása során az ajánlatkérői és az ajánlattevői oldalon egyaránt.
Tisztelt Ház! A fentiek alapján a törvénytervezetnek nem lehet más célja, mint a közbeszerzési eljárások lefolytatását segítő, azokat gyorsító és egyszerűsítő eljárási megoldások bevezetése. Az egyszerűsítés és a gyorsítás pedig egyúttal hozzájárul az uniós forrásból megvalósuló projektek hatékonyabb megvalósításához. A közbeszerzési törvény módosításának másik fontos célja az uniós források felhasználásával kapcsolatban az Európai Bizottság részéről folyamatosan hangsúlyozott probléma, a verseny alacsony szintjének kezelése. Engedjék meg, hogy kiemeljek néhány fontos intézkedést, amelyek a fenti célokat szolgálják.
Az érdemi verseny elősegítése érdekében jön létre az az új szabály, amelynek értelmében eredménytelenné kell nyilvánítani azt a közbeszerzési eljárást, amire az eljárás során nem nyújtottak be legalább három ajánlatot. A tárgybeli eredménytelenségi ok bevezetésével az Európai Bizottság azon kritikájára kívánunk reflektálni, amely szerint túl magas az egyajánlattevős közbeszerzési eljárások száma. A törvényjavaslat ezzel megerősíti a közpénzekkel való tisztességes és ellenőrizhető gazdálkodás követelményét azáltal, hogy a szerződő partner gazdasági megfontolásokon alapuló kiválasztását a közbeszerzési értékhatárok alatt is konkrét szabályokkal biztosítja.
Szeretnénk visszaszorítani a versenyt nélkülöző, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások magas arányát is. Ezért a törvény előírja majd, hogy a Közbeszerzési Hatóságnak minden hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén részletes indokolással ellátott döntést kell hoznia, amelynek alapján a tárgyalásos eljárás jogalapjának megalapozottsága egyértelműen megállapítható.
Az átláthatóságra vonatkozóan is szigorú tájékoztatási szabályokat állapít meg a törvényjavaslat. Rugalmasabb eljárási kereteket biztosít az ajánlatkérőknek az a könnyítés, amely szerint a módosító hirdetményeket elegendő feladniuk az eredeti ajánlattételi, illetve részvételi határidő lejártáig, azoknak a korábbiakkal ellentétben nem kell addig megjelenniük.
A tervezet egyértelművé teszi, hogy rész-aján-lattétel biztosítása esetén az ajánlatkérők részenként is kötelesek a közbeszerzés becsült értékét, tárgyát és mennyiségét meghatározni. A módosítás következtében egyszerűsödni fognak a legkisebb értékű beszerzések szabályai, ugyanakkor átláthatóbbá válik a közbeszerzési eljárások lefolytatása, és nő a verseny. A módosítás az árubeszerzés és a szolgáltatásmegrendelés esetén 18 millió forintról 15 millió forintra csökkenti az értékhatárt, amely felett a közbeszerzések nyilvánosan meg kell hirdetni, így emelkedik a nyilvános verseny számára megnyitott közbeszerzések száma is. A módosítás kizárólag építési beruházásokra tartja fenn a nyilvánosan meg nem hirdetett, közvetlen felhívással induló beszerzések lefolytatásának kötelezettségét. Ez az eljárási típus a jövőben 300 millió forintos értékhatárig alkalmazható.
A nyilvánosság és a beszerzések transzparenciájának biztosítása érdekében a javaslat előírja azt is, hogy az ajánlatkérő köteles a honlapján és a közbeszerzési adatbázisban nyilvánosan közzétenni az eljárást megindító felhívást, a közbeszerzési dokumentumokat és az ajánlattételre vonatkozó, arra felhívott gazdasági szereplők megnevezését, valamint a bontási jegyzőkönyvet is.
A javaslat, ahogy miniszter úr jelezte - szintén szeretnék visszautalni az expozéjára -, a közbeszerzési értékhatárokat árubeszerzés és szolgáltatás megrendelése esetén 8 millió forintról 15 millió forintra, építési beruházások esetén 15 millió forintról 25 millió forintra, szolgáltatási koncesszió esetén pedig 25 millió forintról 30 millió forintra emeli. Az ajánlatkérőknek azonban lehetőség szerint ilyenkor is gondoskodniuk kell három ajánlat bekéréséről, és beszerzéseikről kötelesek lesznek tájékoztatást adni.
A közbeszerzésekért felelős miniszter a külön jogszabályban foglaltak szerint jogosult a közbeszerzési értékhatárt el nem érő beszerzések ellenőrzésére. A törvénymódosítás ugyanakkor az értékhatárok alatt is előírja három ajánlat bekérését. A kapcsolódó felhatalmazó rendelkezés szerint a kormány az ajánlatkérők nemzeti értékhatárt el nem érő szerződéseinek megkötésére meghatározhat az előbbinél sokkal részletesebb követelményeket, és az ajánlatkérők beszerzéseikről kötelesek a közbeszerzésekért felelős miniszter részére tájékoztatást adni.
A javaslat elvégzi a támogatott gazdasági szereplő közbeszerzési kötelezettségének enyhítését is. Egyrészt könnyítést jelent, hogy nő a közbeszerzési kötelezettséget eredményező támogatási összeghatár 25-ről 40 millió forintra, másrészt bővül a törvényi kivételek köre, és a törvényben foglalt kivételi körök mellett lehetőség nyílik arra is, hogy a kormány egyedi határozatban felmentést adjon a közbeszerzési kötelezettség alól.
Az ajánlatok szakmai színvonalának emelését szolgálja az a rendelkezés, amely szerint a nagyobb értékű beszerzések esetében az ajánlatok és a részvételi jelentések összeállításába az ajánlattevők felelős, akkreditált közbeszerzési szaktanácsadót kötelesek bevonni.
A közbeszerzési törvény módosítása az előbbiek mellett törekszik a közbeszerzési szerződést elnyert vállalkozások felelősségének erősítésére is, és egy új kizárási jog bevezetésével szankcionálja a teljesítés során jogsértést elkövető ajánlattevőket. A gyakorlatban sokszor okoz problémát az alvállalkozói közvetlen kifizetés rendszere, ezért ezt a törvénytervezet megszünteti. Helyette kizárólag építési beruházások tekintetében a korábban a piac szereplői által megszokott kétlépcsős kifizetési rendet vezeti be a javaslat végrehajtási rendeleti szinten.
A tervezet hatályon kívül helyezi azt az előírást is, amely szerint a nyertes ajánlattevő 50 százalékot meghaladó mértékben nem vonhat be alvállalkozót a szerződés teljesítésébe. A javaslat pontosítja a közbeszerzési jogsértés esetén a szerződés érvénytelenségével kapcsolatos igényérvényesítési lehetőség egyes kérdéseit is. A szerződés közbeszerzési jogsértés miatti érvénytelensége iránt a közbeszerzési eljárásban részt vett valamennyi ajánlattevő csak akkor indíthat pert, ha a szerződés érvénytelenségére vonatkozó közvetlen jogi érdekét igazolja.
Tisztelt Ház! Az előzőekben részletezetten is ismertetett főbb elvek, illetőleg a gyakorlati alkalmazhatóság bemutatása mellett kérem önöket arra, hogy az általános vitában mondják el azokat a véleményeket, amelyek a törvényjavaslat alapvető téziseit kívánják növelni, hozzászólásaikkal támogassák a törvényjavaslat általános vitáját, és kérem, támogassák azt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me