BÁNYAI GÁBOR,
BÁNYAI GÁBOR,
BÁNYAI GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Nemzetgazdasági Minisztérium által beterjesztett javaslat több törvény módosítását is tartalmazza. Ezért engedjék meg, hogy röviden és lényegre törően ismertessem valamennyi, számszerűen hét darab törvény módosítására vonatkozó indítványt.
Először is: a javaslat módosítja a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt. A hatályos szabályozás ugyanis a közfoglalkoztatott számára csak a megfelelő munkahely elfogadását írja elő kötelezettségként, a képzési lehetőség elfogadását nem. A közfoglalkoztatottnak azonban a nyílt munkaerőpiacra történő visszakerülésének elősegítése érdekében szükséges az is, hogy a közfoglalkoztatott elfogadjon olyan képzési lehetőséget, amely alkalmassá teszi őt arra, hogy a nyílt munkaerőpiacon munkahelyet találjon. Ezért a törvénytervezet a foglalkoztatási törvényt úgy módosítja, hogy a közfoglalkoztatott számára a képzési lehetőség elfogadását is kötelezővé teszi. A módosítással továbbá egyértelművé válik, hogy egyes foglalkoztatást elősegítő támogatásokra mely európai uniós szabályok érvényesek.
A munkavédelemről szóló törvény módosításának célja, hogy a munkavállalók komolyan vegyék a munkabalesettel kapcsolatos bejelentési kötelezettséget. Ennek érdekében a javaslat szigorítja a munkabaleset bejelentése elmulasztásának jogkövetkezményét a bejelentéssel kapcsolatos visszaélések meg-előzése érdekében. A szabályozással nem sérülnek a munkavállaló jogai, mert továbbra is lehetősége lesz a munkáltatói intézkedés ellen jogorvoslattal élni.
A Bérgarancia Alapról szóló törvény módosítása konkretizálja, hogy bértartozásnak a felszámolási költségnek minősülő munkabértartozást tekinti.
(13.20)
Ezáltal egyértelművé válik, hogy a felszámolási eljárás során a bérgarancia-támogatás igénybevétele miatt nem sérülhet a kielégítési sorrend a csődtörvényben meghatározott munkavállalók vonatkozásában sem. A javaslat biztosítja az egyenlő bánásmódot a bérgarancia-támogatás igénylése során a munkavállalók között, függetlenül attól, hogy a gazdálkodó szervezet megszüntetésére kényszertörlés vagy felszámolási eljárás keretében kerül sor.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény módosítása kiterjeszti a törvény hatályát a szociális szövetkezet tagjának tagi munkavégzésére vonatkozó szabályok betartására. A hatály kiterjesztésére azért van szükség, mert módosul a szövetkezetekről szóló törvény is, ezenkívül pontosítja a foglalkoztató külföldieket érintő, illetve külföldre irányuló adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása miatti szankciórendszert.
A törvény hatályos szabályozása eltérő szankciót rendel az adatszolgáltatási kötelezettségét elmulasztó belföldi foglalkoztató, valamint az azt elmulasztó külföldi munkáltató között. A módosuló szabályozás alapján mindkét esetben tételes összegű közigazgatási bírságot kell majd alkalmazni.
A javaslatban szereplő szövetkezetekről szóló törvény módosítása a szociális szövetkezetek ellenőrzése során tapasztalt visszaélések megelőzése érdekében került előkészítésre, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a szociális szövetkezet létrehozására kizárólag a különböző kedvezményekhez történő hozzájutás érdekében kerüljön sor.
A szociális szövetkezetek esetében ugyanis nem ritka ellenőrzési tapasztalat, hogy a törvényben meghatározott céltól eltérő tevékenységet folytatnak. Ezek többsége ellátható hagyományos munkaviszony, esetleg munkaerő-kölcsönzés keretében is. Az is előfordult már, hogy a szövetkezet tagja tagi munkavégzés keretében más munkáltatónál végzett munkát.
Nyilvánvaló, hogy a szociális szövetkezeti foglalkoztatási forma igénybevétele ezekben az esetekben csak a kedvezőbb jogszabályi környezet miatt történik, mivel ezen szövetkezetek számára számos kedvezmény biztosított. Nevezetesen nem kötelezett szakképzési hozzájárulás megfizetésére; mentes a szociális szövetkezetnek a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tagjával fennálló jogviszony a szociális hozzájárulási adó befizetése alól; egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól a tagi munkavégzési jogviszony létrejöttét követő első évben mentesül, a második évben 25 százalékának, a harmadik évben 50 százalékának, a negyedik évben pedig 75 százalékának megfizetésére kötelezett. Adómentesen nyújthat a tag számára a tagi munkavégzés ellenértékeként élelmiszert vagy fogyasztásra, készétel vásárlására felhasználható utalványt, együttesen legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó mértékben.
Az előzőekben ismertetett okokból módosul a szövetkezeti törvénynek a szociális szövetkezet tevékenységi körét szabályozó rendelkezése. A módosítás szerint a tagi munkavégzési jogviszonyban álló tag e jogviszony keretében nem kölcsönözhető, és más munkáltatónál nem végezhet munkát. A jövőben a szociális szövetkezet a tagjával a tagi munkavégzésre irányuló jogviszonnyal párhuzamos jogviszonyt nem létesíthet.
Hatályon kívül helyezésre kerül a szövetkezeti törvény foglalkoztatási szövetkezetekre vonatkozó szabálya. Ezzel ez a szövetkezeti forma megszűnik, tekintettel arra, hogy a foglalkoztatási szövetkezethez mint szervezeti formához fűződő gyakorlati tapasztalatok negatívak, és nem felelnek meg a hozzá fűződő várakozásoknak.
A visszaélések megelőzését szolgálja az a szabály is, amely szerint a szociális szövetkezetnek legalább egy helyi önkormányzat - ideértve az önkormányzati társulást is - vagy közhasznú jogállású szervezet tagjának kell lennie. A különböző jogviszonyokból történő, egymást követő önkényes ki- és belépés megakadályozása érdekében a módosítás szerint tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt a jövőben csak az létesíthet, akit az állami foglalkoztatási szerv legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy legalább három hónapja közfoglalkoztatási jogviszonyban áll.
Szintén a javaslatban megtalálható egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény módosítása értelmében, a foglalkoztatási szövetkezet mint szervezeti forma megszűnésére figyelemmel a javaslat hatályon kívül helyezi az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvénynek azt a szabályát, amely szerint ezt a törvényt kell alkalmazni, ha a foglalkoztatási szövetkezet saját tagjait idénymunkára kölcsönzi ki. A javaslat emellett pontosítja a törvénynek azt a rendelkezését, amely meghatározza a személyi-jö-ve-de-lemadó-bevallás szempontjából figyelembe vehető jövedelmet is.
És végezetül, figyelemmel arra, hogy a törvényjavaslat a foglalkoztatási törvény módosításával a közfoglalkoztatott számára a megfelelő munkahely mellett kötelezettségként írta elő az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott képzési lehetőség elfogadását is, ezért a javaslat a közfoglalkoztatási törvényben lehetőséget teremt e kötelezettség megszegésének szankcionálásra.
Mindezen érvek ismeretében a törvényjavaslatot a tisztelt Ház számára elfogadásra ajánljuk. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Fidesz soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
