DR. POLT PÉTER
DR. POLT PÉTER
DR. POLT PÉTER legfőbb ügyész, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Megtiszteltetés részemre, hogy ismételten ebben az évben a benyújtott beszámoló szóbeli kiegészítését elmondhatom a tisztelt Ház előtt. Magyarország Alaptörvénye fontos feladatokat ró az ügyészségre, hiszen az ügyészség az állam büntetőigényének kizárólagos képviselője, és ellátja azokat a feladatokat, amiket az Alaptörvény és más törvények még rárónak.
Ha megengedik, akkor szóbeli kiegészítésemet a büntetőjogi igény érvényesítésével kezdeném, tehát az ügyészség büntetőjogi tevékenységéről szólnék néhány szót. Az ügyészség büntetőjogi tevékenysége szoros összefüggésben áll azzal a ténnyel, hogy 2015-ben a regisztrált bűncselekmények száma csaknem 15 százalékkal csökkent, és ennek megfelelően a regisztrált elkövetőek száma is egyenes arányban csökkent. Azt gondolom, hogy önmagában ez a mutató is jelzi az előző évek tevékenységének a sikerességét.
A bűncselekmények számának csökkenése valamennyi fontos bűncselekményi kategóriát érintette. Így ki kell emelni külön a lopások számának csökkenését, az emberölések számának csökkenését, az okirattal kapcsolatos bűncselekmények számának csökkenését vagy a szerzői jog, a szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése számának csökkenését, azért is, mert ezekben a kategóriákban az átlagot meghaladó módon csökkent az elkövetések száma.
Sajnálatos módon vannak az általános csökkenési tendencia mellett olyan bűncselekmény-ka-tegóriák, amelyekben növekedés volt tapasztalható. Ilyen az embercsempészés. Ennek oka nyilvánvalóan a tömeges migráció. Az embercsempészés 2015-ben közel a duplájára emelkedett, 662 ilyen esetet regisztráltunk.
Ugyanakkor növekedés volt tapasztalható a gazdasági bűncselekmények számában, és azt is el kell itt mondani, hogy több olyan ügy volt, amelyben kiugróan magas, akár több milliárdos nagyságrendű elkövetési érték volt tapasztalható. Ez egyben azt a tendenciát is jelzi, hogy bár a bűncselekmények száma csökken, de az elkövetési módszerek kifinomultabbá válnak, a felderítési nehézségek növekednek.
A gazdasági bűncselekmények tekintetében meg kell még jegyezni, hogy e bűncselekmények felderítését a határon átnyúló bűnözés is nehezíti. Az ügyészi szervezet az uniós bűnügyi együttműködés segítségével tudja ezeket a cselekményeket kezelni. Nagyon fontos, itt is megemlítem, még meg fogom említeni, a közös nyomozócsoportok felállítása, amelyek igen sikeresen működnek.
A büntetőeljárásról szóló törvény az ügyészséget nyomozás végzésére is felhatalmazza, és vannak olyan bűncselekmények, amelyek az ügyész kizárólagos nyomozati hatáskörébe tartoznak. A nyomozásokat az ügyészségi nyomozó szervek végzik, a Központi Nyomozó Főügyészség és annak regionális szervei, illetve a megyénként megszervezett nyomozó és járási ügyészségek.
Az általános tendenciának megfelelően 2015-ben az ügyészségi nyomozó szervekhez is 25 százalékkal kevesebb feljelentés érkezett, ehhez képest az elrendelt nyomozások száma mérsékeltebben csökkent, 10 százalékkal kevesebb nyomozás elrendelésére került sor. Ugyancsak érezhető a csökkenő tendencia a nyomozásfelügyeleti és vádelőkészítési tevékenységben. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy lényegesen kisebb mértékben tapasztaltunk itt csökkenést, mint a bűncselekmények száma tekintetében. Ez visszavezethető arra a tényre, amit az előbb említettem, hogy a bűncselekmények részben jóval bonyolultabbá váltak. Ennek ellenére csökkent a 2015. évben e körben iktatott és elintézésre váró ügyek száma. Valamivel több mint 409 ezer irat érkezett a nyomozó hatóságoktól.
A bűncselekmények számának csökkenése tehát elsősorban az egyszerű megítélésű bűncselekmények vonatkozásában tapasztalható, és ennek következménye az, hogy az ügyészség által alkalmazott fokozott felügyelet számában jóval kisebb arányú a csökkenés, és az előbb említett tendenciának tudható be az is, hogy a megtett érdemi ügyészi intézkedések száma növekedett ezen a területen. Tehát az ügyész a nyomozások felügyeletében, irányításában aktívabb szerepet játszott 2015-ben, mint korábban, annak ellenére, hogy kevesebb ügyet kellett kezelni.
Újra meg kell említeni a legsúlyosabb kényszerintézkedést, az előzetes letartóztatást. Itt egy mutató kiemelésre méltó. A bíróság erre vonatkozó indítványaink túlnyomó többségét, csaknem 88 százalékát alaposnak találta, és elrendelte az előzetes letartóztatást. Ennek azért is van jelentősége, mert ilyenkor a nyomozási bíró nem csupán a kényszerintézkedés igénybevételéről dönthet, hanem a megalapozott gyanú meglétéről is. Ha elrendeli az előzetest, nyilván akkor a megalapozott gyanú is megvan.
Az ügyészség egyik legfontosabb feladata a közvádlói feladat. Ennek során dönteni kell a vádemelés kérdésében. Ezen a területen viszont a bűncselekményszám-csökkenés alig volt érzékelhető, mintegy 3 százalékos csökkenésről tudok csak beszámolni. 2015-ben 116 439 ügyben kellett a vádemelésről dönteni, az ügyek mintegy felében döntött úgy az ügyészi szervezet, hogy vádat emel, a másik felében vagy nyomozásmegszüntetés történt, vagy pedig egyéb intézkedés, általában nyomozás továbbfolytatására került sor.
Az egyik legfontosabb tényezője a 2015. évi tevékenységnek a büntetőeljárás egyszerűsítése és gyorsítása volt. Ez évek óta kiemelt prioritás, és úgy érzem, hogy 2015-ben nagyon jelentős eredményeket értünk el ezen a téren. Ennek jegyében a vádemelési javaslattal érkezett ügyek közül számos esetben, 4633 terhelt ügyében közvetítői eljárásra utaltuk az ügyet. Ez meghaladta a 2014-es ilyen számot.
Emellett éltünk a bírósági út elkerülésének további lehetőségeivel, a nyomozás megrovás alkalmazásával történő megszüntetésével, a vádemelés részbeni mellőzésével és elhalasztásával is.
(10.40)
Azt kell hogy mondjam, hogy a bíróságot érintő gyorsító intézkedések is rendkívül sikeresnek bizonyultak 2015-ben. Mérséklődött ugyan a bíróság elé állítás száma, azonban mégis továbbra is igen magas arányúnak tekinthető. Az összes vádemelés 19 százalékában történt ilyen kezdeményezés, és ugyanakkor rendkívüli módon - relatíve rendkívüli módon - emelkedett a tárgyalás mellőzésével felelősségre vontak száma, és ezzel folytatódott a korábbi években megkezdett tendencia. Ez az az eljárásgyorsító intézkedés, amellyel leginkább összefügg a bírósági ügyteher csökkenése és a bírósági ügyhátralék ezzel párhuzamos csökkenése is. Szeretném azt mondani, hogy végeztünk egy vizsgálatot ezzel kapcsolatban, és egyenes összefüggés, korreláció mutatható ki az ügyészség gyorsítást és eljárást egyszerűsítő intézkedéseinek bevezetése, azok számának emelése, valamint a bírósági ügyteher és ügyhátralék csökkenése között, gyakorlatilag ugyanazok a statisztikai mutatók jellemzik a két tevékenységet. Tehát az ügyészség alapvető érdemeket szerzett abban megítélésünk szerint, hogy a lakosságot közvetlenül érintő és rendkívül fontos mutatója a bíróságoknak ebben a tekintetben sokkal kedvezőbbé vált az elmúlt években.
2015-ben is folytatódott az a tendencia, amit nagyon fontosnak tartottunk, hogy tudniillik a bűncselekmény útján szerzett javakat minél nagyobb arányban vonjuk el. Ez elsősorban a pénzmosás visszaszorításában és a vagyonvisszaszerzésben öltött testet. Fontos vizsgálatot folytattunk le, kettőt is 2015-ben ezzel kapcsolatban. Az egyik a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni szakértői bizottsággal karöltve, annak országvizsgálatával összefüggésben történt, a másik pedig a gazdasági bűncselekmények körében a vagyonvisszaszerzésre irányuló kényszerintézkedések tapasztalatainak vizsgálata volt. Mind a kettő igen fontos eredményeket hozott, és ennek következtében részletes iránymutatást adtunk, amellyel már 2016-ban is, azt gondolom, hogy előre tudtunk lépni. Meg kell hogy mondjam, hogy ezen a területen további lépésekre van szükség, az a meggyőződésem, hogy ez egy nagyon fontos területe a bűnözés visszaszorításának.
A regisztrált bűncselekmények számának csökkenése 2015-ben a büntetőbíróság előtti tevékenységben is megmutatkozott. A megvádolt személyek száma is csökkent, ennek megfelelően a bíróságok jogerős határozataival érintett vádlottak száma is csökkent.
Ez csak részben vezetett az ügyész tárgyalási feladatainak csökkenéséhez. Igaz ez a tétel a járási és járási szintű bíróságokra, de a másodfokú eljárásra viszont nem. Másodfokon az ügyészi részvétel ugyanolyan volumenű volt, mint a korábbi években. És nem jelentéktelen azon ügyek aránya, ahol nincsen kötelező ügyészi részvétel, azonban 2015-ben az ügyész mégis részt vett a bírósági eljárásban, nevezetesen: nyilvános ülésen, ahol személyesen képviselte álláspontját.
A vádlottak számának csökkenésével arányosan a büntetéssel vagy intézkedéssel sújtott elítéltek száma is csökkent, ugyanakkor a büntetések, intézkedések aránya nem változott, 2015-ben is több mint 80 százalékos volt a büntetéssel sújtottak aránya. Itt egy adatot azért ki kell emelni: emelkedett 2015-ben az életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtottak száma, a 2014-es 27-ről 39-re.
A bíróság leggyakrabban továbbra is a határozott tartamú szabadságvesztést szabta ki. Ezen belül nem változtak az arányok, lényegében egyharmada ennek végrehajtandó szabadságvesztés volt, kétharmada pedig végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés.
A bíróságok büntetéskiszabási gyakorlata évek óta - visszatér ez az én jelentésemben is - enyhének tekinthető. Ez egyben a középmértéktől való elmaradást is jelenti. Ennek befolyásolására az ügyészségnek egy fontos eszköze van, a büntetés súlyosbításáért bejelentett fellebbezés, és értelemszerűen az ügyészség 2015-ben - a számszerű tárgyalások volumencsökkenése ellenére - az elsőfokú ügydöntő határozatok ellen bejelentett ügyészi fellebbezésekben alig maradt el a korábbi időszaktól, sőt kismértékben növekedést is tapasztaltunk. Hozzáteszem, hogy viszont ennek eredményessége változatlanul nem nagyon magas hatásfokú, sőt csökkent 2015-ben. Ezen a területen további erőfeszítésekre van szükség.
A váderedményesség változatlanul kedvező. 2014-ben ez 96,6 százalékos, 2015-ben ez 97,3 százalékos volt. Mielőtt bárki ennek részletesebb vitatásába belemenne, szeretném azt mondani, hogy személy szerint én ennek nagyon nagy jelentőséget nem tulajdonítok, de mégis ez egy kedvező adatnak tekinthető.
Az egységes jogalkalmazás biztosítása szempontjából fontos volt az ügyészség tevékenysége a tárgyévben. Nőtt a felülvizsgálati eljárással érintett ügyben tett nyilatkozataink száma, ezeknek az eredményessége is kedvező.
Néhány szót a büntetőjogon kívüli ügyészi tevékenységről, elsősorban most a közérdekvédelmi szakterületről. Itt az a jellemzője az ügyészi tevékenységnek, hogy a jogszabálysértés kiküszöbölése érdekében az ügyésznek nincs ügydöntő hatásköre, álláspontjának el nem fogadása esetén az ügyész számára a bírósághoz fordulás joga van nyitva. Általánosságban elmondható az, hogy ha a bírósághoz fordulások számát nézzük, akkor ez nem ad teljes képet anélkül, hogy ne néznénk azt, hogy a perindításra okot adó törvénysértést a törvénysértők a kereset elő-készítése során kiküszöbölik-e vagy sem. Az a tendencia látszott 2015-ben, hogy igen gyakran az ügyészi felhívásra maguk a törvénysértők küszöbölték ki a törvénysértéseket, és ezért nem volt szükség keresetindításra. Közérdekvédelmi szakterületen egyébként az ügyérkezés a büntetőügy-érkezéshez hasonlóan csökkent, de nem olyan mértékben. Viszont itt is jellemző volt az a tendencia, amit a fokozott felügyeletnél említettem, hogy az ügyérkezések csökkenő számával ellentétesen alakult az ügyészi intézkedéseknek a száma, ez ugyanis 148 százalékkal nőtt.
A közérdekvédelmi szakterületen az érkezések döntő hányadát továbbra is a szabálysértési ügyek teszik ki.
Egy területet hadd emeljek itt ki: a termőföld tulajdonjogával összefüggő közigazgatási határozatok törvényességének ellenőrzését. Ebben 79 felhívásra került sor, és minden ügyben eredményes volt az ügyészi felhívás.
(10.50)
Szeretném még megemlíteni az általános szerződési feltételek tisztességtelensége miatti fellépését az ügyésznek. Ilyen ügyekben 11 per indult olyan területeken, mint webáruházak, kiskereskedelmi tevékenységet folytató cégek, távközlési szolgáltatók. Ezeknek a pereknek a célja a semmisség megállapítása, illetve a vállalkozás eltiltása.
Nagyon fontosnak tartjuk, mert közvetlenül sokakat érint, a hozzátartozók közötti erőszak visszaszorítását és megelőzését szolgáló távolságtartás elrendelése, amely ügyekben több mint ezer bírósági eljárásban lépett fel az ügyész a bántalmazott érdekében. Az ügyészség egyébként is kiemelt figyelmet fordít a gyermek- és fiatalkorúak védelmére. Majd’ hatszáz esetben éltünk jelzéssel a családvédelmi koordinációért felelős szerveknél.
Nagyon fontos a büntetőjogon kívüli ügyészi tevékenység köréből a megbízhatósági vizsgálatokban tanúsított ügyészi munka. Ez a korrupció visszaszorítását szolgálja. 2015-ben 26 százalékkal több megbízhatósági vizsgálatot hagyott jóvá az ügyész.
Néhány szót a büntetés-végrehajtási szakterületről. A szakterület munkáját alapvetően befolyásolta, hogy 2015-ben új büntetés-végrehajtási kódex lépett hatályba, amely modern és az európai normákat magába foglaló törvény. Ez egyébként új legfőbb ügyészi utasítás megalkotását is szükségessé tette, amelyre sor is került. 2015-ben ezt a szakterületi munkát jelentős aktivitás jellemezte. Csak egy adat erről: 20,3 százalékkal több panasz, illetve kérelem érkezett az ügyészekhez, amit ezen a területen ki kellett vizsgálni, és hasonlóan nőtt az egyéb vizsgálatok száma. Az ügyészség összesen 9271 vizsgálatot végzett, 2014-ben ez csak 8285 volt.
Itt is meg kell említenem, hogy érzékelhető feladatnövekedést okozott az illegális migrációval összefüggésben fogva tartott személyek számának jelentős mértékű növekedése.
Néhány szót a legfőbb ügyészi hatáskörök gyakorlásáról. Itt vagyunk az Országgyűlésben, ezért ez kívánkozik az élére. Az országgyűlési képviselők 2015-ben 46 írásbeli kérdést, 14 azonnali kérdést és 5 szóbeli kérdést intéztek a legfőbb ügyészhez, valamennyit a jogszabályoknak megfelelően és megfelelő időben teljesítettük, teljesítettem.
Nagyon fontos a legfőbb ügyész szerepe a törvényesség érdekében. Erre speciális eszköze is van, a törvényesség érdekében történő jogorvoslat benyújtása. 2015-ben nőtt az ilyen jogorvoslatok száma. Ez 26 esetben történt meg, 2014-ben csak 9 esetben, tehát szignifikáns növekedésről van szó. A Kúria ebből 11 indítványt bírált el, és mind a 11-nek helyt adott. Azt gondolom, hogy ez igen jó arány. S azt is szeretném elmondani, hogy az összes rendkívüli jogorvoslatnak, amit az ügyészség benyújtott, 44 százaléka a terhelt érdekében történt. Ez is azt mutatja, hogy az ügyész nem egyszerűen az állam érdekében, a büntetőigény érvényesítéséért lép fel, hanem feladata és kötelessége az anyagi igazság kiderítése is.
A nemzetközi tevékenységünkről néhány mondat. Rendkívül intenzív a magyar ügyészség nemzetközi tevékenysége. Ez koncentrált az Európai Unióra, ugyanakkor nagyon jó kapcsolataink vannak Unión kívüli országokkal is. Ezek a szakmai kapcsolatok elsősorban tapasztalatcserében és képzésben jelentkeznek. Több országgal a személyes kapcsolat is folyamatos, ami mindig bizalomerősítőnek tekinthető.
Az ügyészség kommunikációs tevékenységéről annyit, hogy igyekszünk proaktív kommunikációt folytatni. A tájékoztatás folyamatos, és teljeskörű-ségre törekszünk a büntetőeljárási törvény lehetőségeihez képest. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a közvélemény hiteles képet nyerjen az ügyészség munkájáról, az általunk ellátott ügyekről. Egyébként hadd jegyezzem meg, hogy a Medián felmérése szerint az ügyészség és a bíróság bizalomindexe az elmúlt években azonosan alakult. Hozzáteszem, hogy 2015-ről 2016-ra - ez ugyan nem a beszámolási időszak - 3 százalékkal nőtt is a bizalomindex.
A személyügyi helyzetről annyit hadd mondjak, hogy a törvények által engedélyezett létszám megfelelő az ügyek ellátására. Valamit csökkent az engedélyezett álláshelyek száma 2015-ben, és egy bizonyos, 8 százalékos létszámhiány is mutatkozott.
Az ügyészség működésének gazdasági feltételei 2015-ben adottak voltak, a forrásszerkezet évtizedes viszonylatban gyakorlatilag nem változik. Általában a támogatás a forrás. Igen kis mértékű az előirányzat-maradvány igénybevétele, és szinte elhanyagolható a saját bevétel. A felhasznált előirányzatok túlnyomó többsége pedig személyes jellegű kiadás és a kapcsolódó járulékok fedezése.
Tisztelt Országgyűlés! Röviden ennyit szerettem volna kiegészítésként elmondani az írásban benyújtott, ennél jóval részletesebb beszámolóhoz. Összefoglalóul engedtessék meg nekem azt mondani, hogy megítélésem szerint 2015-ben a magyar ügyészi szervezet törvényes és eredményes munkát végzett, és ennek alapján az is kijelenthető, hogy az ügyészség teljesítette a jogállam által vele szemben támasztható elvárásokat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
