SZATMÁRY KRISTÓF

Full text search

SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Akkor így talán technikailag sikerült a hangot helyrehozni. Tehát mi fűtötte ezt a növekedést? Részben az, hogy Magyarországon teljesen szabályozatlan volt Nyugat-Európához képest egyébként az új kereskedelmi egységek létesítése.
Itt utalnék arra, hogy hasonló szabályozás egyébként működik Európa jó néhány országában, például Belgiumban is, de Franciaországban is bizonyos korlátok közé szorítják az új kereskedelmi egységeket.
Hozzátehetnénk a történelmi áttekintés kedvéért talán, hogy éppen az a felelőtlen hitelezési politika is hozzájárult 2002 után, amely alapján sajnos tudjuk, Magyarország egy jelentős része devizában eladósodott, és ami egyébként buborékként a kétezres évek közepén a kereskedelmi létesítményeket a vásárlóerő miatt olyan mértékben növelte Magyarországon, amely igazából Magyarország méreteihez nem illeszkedett.
Pár elrettentő adatot hadd mondjak még itt: 2000 és 2010 között éves szinten a kereskedelmi koncentráció miatt 500-600 kiskereskedelmi egység szűnt meg, amelyek nem voltak képesek a Magyarországra betelepülő multikkal fölvenni a versenyt. Emellett 2000 és 2010 között közel 50 ezer kereskedelmi munkahely szűnt meg, ugyanis teljesen egyértelmű kereskedelmi tapasztalat, illetve közgazdasági összefüggés, hogy a nagy alapterületű üzlethelyiségekben jóval kevesebb az alkalmazottak száma egy négyzetméterre jutó mértékben, mint a kiskereskedelmi teljesítményben.
Összességében meg még egy negatív példa a 2000-es évek eleje és 2010 közötti időszakról: azon túl, hogy nagyon sok kisbolt megszűnt, azon túl, hogy közel 50 ezer munkahely megszűnt a kereskedelemben, az is, hogy a hazai tulajdon aránya még a 2000-es évek elején valahol 60 százalék körül volt a kereskedelemben, 2010-re mindössze 40-42 százalékra csökkent. Jó hír talán azóta, hogy ez a visszaesés inkább stagnálásba ment át, és tartja ezt a 42-43 százalék közötti szintet.
De nemcsak ilyen problémák származtak a szabályozatlan kereskedelmi létesítmények kialakítása miatt, hanem a városszerkezeti problémák is kialakultak. Budapesti képviselőként én magam meg valószínűleg képviselőtársaim is pontosan látják, hogy az a probléma, hogy a belvárosi üzlethelyiségek egy jelentős része kiürült, vásárlóerő tekintetében nem tudta fölvenni a versenyt, az abból következik, hogy a szabályozatlan és dömpingszerűen megjelenő kereskedelmi egységek valahol a külvárosokba, valahol az M0-s környékére vitték ki egyébként a vásárlóerőt, nem kevés közlekedési, nem kevés környezeti kárt okozva ezáltal.
Ebből következőleg a 2011-ben megszületett akkori, plázastopnak nevezhető rendelkezés valóban akkor egy átmeneti jelleggel három évre jött létre, hogy kialakításra kerülhessen egy olyan rendszer egyébként, aminek a továbbfejlesztését tartjuk most a kezünkben, hiszen itt már nem egy teljes tiltásról van szó, hanem igazából egy normatív eljárás a magyar közigazgatási eljárásokhoz hasonló módon próbálja a kereskedelem ezen területét szabályozni.
Tehát a mi megítélésünk szerint a törvényjavaslat tartalmára, és arra, amit a törvényjavaslat megcélozni kíván, vagyis hogy az épített környezetben a kereskedelem helyét jobban szabályozza, azt, hogy a hazai kis- és középvállalkozásokat, amennyiben lehet, próbálja segíteni, hiszen nem véletlenül 400 négyzetméterben van meghúzva ez a határ, ezek tekintetében mindenképpen szükségesnek és fontosnak tartjuk ezen törvényjavaslat elfogadását. A vita másik része természetesen, amit köztársasági elnök úr visszaküldött, a tekintetben meg úgy gondoljuk, hogy a Törvényalkotási bizottság által benyújtott módosító javaslatok tudják kezelni azokat a jogtechnikai problémákat.
Tehát összességében a Fidesz-frakció részéről mi a törvény tartalmi részével mindenképpen egyetértünk, és azokat a módosításokat pedig, amelyeket köztársasági elnök úr visszaküldött megfontolásra, itt a javaslat kapcsán kijavítottnak gondoljuk, ezért kérjük az Országgyűlést, hogy támogassa a javaslatot.
Köszönöm szépen figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(14.00)

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me