SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET
SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tegnap Áder János köztársasági elnök úr felszólalt New Yorkban az ENSZ klíma-csúcstalálkozón. Elnök úr kitért a klímaváltozás életünket veszélyeztető következményeire, hangsúlyozta az éghajlatvédelem fontosságát és kiemelte a fenntartható fejlődés megvalósításának szükségességét. E kihívásoknak megvannak a nemzeti és nemzetközi szintű feladatai.
Ma már szerencsére egyre többen értik meg, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti kérdések szorosan összefüggnek, és a természeti-környezeti erőforrások megőrzése, fenntartható használata nélkül nincs esélyünk a gazdasági fejlődésre, az emberek egészsége pedig jelentős mértékben függ környezetünk minőségétől, a jó levegőtől, az egészséges élelmiszertől, ivóvíztől, és még sorolhatnám tovább. Be kell látnunk, hogy a környezetügy és a környezetpolitika társadalmi és gazdasági fejlődésünk megkerülhetetlen, stratégiai jelentőségű tényezője. Nem csupán arra hivatott, hogy a múltbéli környezetterhelés és -szennyezés hatásait megszüntesse vagy csökkentse, a jelen és jövőbelieket pedig megelőzze, természeti erőforrásaink és értékeink védelme, bölcs hasznosítása a társadalmi jólét és a gazdaság alapja.
A fenntartható fejlődés szakpolitikai, stratégiai alapját a környezetvédelmi törvény által előírt, hatévenként megújítandó nemzeti környezetvédelmi program képezi. Az első két programnak meghatározó szerepe volt abban, hogy az évtizedek alatt felhalmozódó problémákat és elmaradásokat megfogalmazza, rendezze és megteremtse egy korszerű környezetpolitika alapjait. A 2009-től 2014-ig tartó, tehát ez év végén lezáruló harmadik nemzeti környezetvédelmi program megvalósítása döntően már a mostani kormány felelősségébe tartozik. E program világos, átfogó és tematikus célkitűzéseket és intézkedéseket fogalmazott meg a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése, az éghajlatváltozás, a környezet és egészség, a települési környezetminőség, a biológiai sokféleség megőrzése, a természet- és tájvédelem, a fenntartható terület- és földhasználat, a vizeink védelme és fenntartható használata, a hulladékgazdálkodás, valamint a környezetbiztonság terén. Ezenkívül javaslatot tett a környezetügy jogi, gazdasági, intézményi és nemzetközi kereteinek fejlesztésére és a megvalósítás pénzügyi forrásainak biztosítására.
Azt már tudjuk, hogy az Orbán-kormány szándékának megfelelően az eltelt időszakban az intézményi keretek és garanciák lebontásának lehettünk tanúi, de továbbra is felmerül a kérdés, hogy a fő célok közül melyekben sikerült érdemi előrelépést elérni.
De még fontosabb kérdés, hogy hogyan áll a negyedik nemzeti környezetvédelmi program tervezése, és hogy a 2020-ig megnyíló uniós támogatások felhasználásakor, valamint a 2015. évi költségvetés kidolgozásakor hogyan, miképpen és mennyire gondoskodnak a környezetügyi célok megvalósításának finanszírozásáról. A tét ugyanis nagy: a környezettudatosság, az anyag- és energiahatékonyság javításával elért megtakarítások jelentősen hozzájárulhatnak a lakosságot sújtó megélhetési gondok csökkentéséhez, a közösségi, oktatási, egészségügyi és kulturális létesítmények megfelelő szintű fenntartásához és a zöldipar, zöldgazdaság fejlesztése révén nagyszámú új munkahely létesítéséhez. A program segítheti elő többek között az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásaira való felkészülést, vízkészleteink védelmét, természeti értékeink megőrzését.
Kérdezem a kormány képviselőit, hol tart ez a folyamat, és mi várható. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
