CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY
CZERVÁN GYÖRGY földművelésügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az utóbbi évekre visszatekintve egyre inkább azt tapasztalhatjuk, hogy a szélsőséges időjárási események valószínűsége, gyakorisága, valamint azok kedvezőtlen gazdasági, környezeti és társadalmi hatása növekszik. A Földünket érintő klímaváltozás egyik legérzékenyebb területe vitathatatlanul a mezőgazdaság, amelynek egyik legfontosabb feladata a lakosság élelmiszer-ellátásának biztosítása. A mezőgazdaság kockázatainak növekedésével ezen funkciójának ellátása veszélybe kerülhet.
Mindennek folytán egyre nagyobb hangsúly helyeződik a kockázatmegelőzésre és a kockázatkezelésre, amelyre kormányunk mindig is kiemelt figyelmet fordított. Ennek szellemében terjesztettük elő a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvényjavaslatot, amelyet az Országgyűlés 2011. november 28-án számottevő többséggel fogadott el.
A törvény révén létrejött az öngondoskodás magasabb szintjét szolgáló új, kétpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer. Az új rendszer első pillérét a károk legfeljebb 80 százalékát térítő korábbi kárenyhítési rendszer kibővített formája, második pillérét pedig a 65 százalékos támogatási intenzitású mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás jelenti. A tisztán hazai forrásokból működő agrárkárenyhítési pillér lefedi a mezőgazdasági kockázatok körét - aszály, belvíz, fagy, jégeső, felhőszakadás, mezőgazdasági árvíz és vihar -, és a rendszerben részt vevő termelők száma jelenleg eléri a 78 ezer termelőt. Ennek megfelelően a kárenyhítésbe bevont területek nagysága megnövekedett, 2014-ben 4 millió hektárt tesz ki, és a kárenyhítő juttatás évenkénti forrását biztosító alap is megduplázódott, jelenleg közel 9,8 milliárd forint. Kárenyhítő juttatás jelenleg azon termelőknek ítélhető oda, akik vagy amelyek több más támogatási feltétel mellett üzemi szinten 30 százalékot meghaladó hozamcsökkenést, azaz terméskiesést és egyúttal 30 százalékot meghaladó hozamértékcsökkenést, azaz bevételkiesést szenvednek el.
A mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer második pillérét jelentő uniós társfinanszírozású mezőgazdasági biztosítási díjtámogatás iránt a termelői érdeklődés folyamatosan növekvő tendenciát mutat. Míg a támogatási program 2012-es indulásakor a mezőgazdasági díjtámogatott biztosítások díjállománya összesen 1,5 milliárd forint volt, addig 2013-ban ez a szám 3,9 milliárdra nőtt, és 2014-ben várhatóan eléri az 5,5 milliárd forintot. A két pillér szervesen kiegészíti egymást, hiszen a kedvezőtlen időjárási események hasonló kárai után fizetnek ellentételezéseket, ráadásul a termelő az első pillérben akkor számíthat teljes mértékű kárenyhítő juttatásra, ha megfelelő biztosítási szerződéssel is rendelkezik. Mindazonáltal a mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer sikerét kizárólag a folyamatos, a termelői igényekkel és az uniós szabályokkal összhangban álló fejlesztésekkel, módosításokkal tudjuk fenntartani.
A mezőgazdasági kockázatkezelési törvény jelenlegi módosítását a komplex mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer című EKOP, elektronikus közigazgatási operatív program projekt végrehajtása, az agrárkárenyhítési rendszer eljárásainak egyszerűsítésére vonatkozó igények és a 2014. július 1-jétől hatályba lépett állami támogatásokra vonatkozó új uniós szabályok indokolják. Az EKOP-projekt keretében megvalósított fejlesztés eredményeként egy modern, az egységes kérelemhez hasonlóan működő, parcellaszintű adatokat kezelő nyilvántartás alakult ki, amely a kockázatkezelési rendszer mindkét pillérében új lehetőségeket nyit meg. Az első pillérben a területileg kisebb kiterjedésű károk bejelentése is lehetővé válik, így a termelők több kisebb kár összesítésével is jogosultságot szerezhetnek kárenyhítő juttatásra. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a megreformált rendszer az uniós előírásokhoz igazodóan továbbra is az üzemszinten 30 százalékot meghaladó mértékű hozamcsökkenést, terméskiesést okozó károkat kompenzálja.
A második pillérben a díjtámogatott konstrukciójú biztosítások megkötéséhez szükséges területi adatok megadására olyan felületet használhatnak a termelők, amely átveszi az egységes kérelemben korábban megadott és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál nyilvántartott adatokat, elkerülve ezzel az ismételt adatmegadásból eredő hibákat. A kockázatkezelési rendszer szereplői által megadott adatokból egy olyan adatbázis jön létre, amely megkönnyíti a rendszer valamennyi szereplőjének feladatát, a termelői kárenyhítő juttatás igénylését és biztosítás kötését, a hatóságok ellenőrzését, a rendszer hatékony irányítását. Az összegyűjtött adatok lehetőséget teremtenek a kockázatkezelési rendszer elemzésére, továbbfejlesztésére, valamint a minisztériumi döntések megalapozott előkészítésére.
Az első pillér agrárkárenyhítési eljárásainak egyszerűsítését szolgáló módosítások közül kiemelendő, hogy az illetékes megyei kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága, azaz az agrárkár-megállapító szerv a részleges kárbejelentésekről és a termelő kárenyhítő juttatás iránti kérelméről a jelenleg is alkalmazott hatósági bizonyítvány helyett a jövőben hatósági döntést hoz. Bevezetésre kerülnek továbbá az úgynevezett érdemi vizsgálat nélküli elutasítási indokok, amely jogintézménnyel már a kárenyhítő juttatás iránti eljárás korai szakaszában kizárhatók a megalapozatlan termelői igények, segítve ezzel a kárenyhítő juttatás iránti kérelmek gördülékenyebb, gyorsabb elbírálását.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2014-2020-as időszakot érintő állami támogatásokra vonatkozó új uniós szabályokat legkésőbb 2015-től kell alkalmazni. Az új szabályok alapján indokolt a változtatás annak érdekében, hogy az első pillérben a kárenyhítő juttatás iránti kérelemben szereplő káresemények után a biztosítók által kifizetett kártérítés összege nem a kárenyhítő juttatás szempontjából elszámolható hozamérték-csökke-nést, bevételkiesést mérsékli, hanem magából a kárenyhítő juttatásból kerül levonásra, amennyiben a 80 százalékos maximális kárenyhítés ezáltal túllépésre kerülne.
(19.20)
Fontos hangsúlyozni: továbbra is uniós előírás, hogy az adott növénykultúrára jellemző káreseményre és az üzemi szintű referencia-hozamérték legalább felére kiterjedően megkötött biztosítási szerződés hiányában a károsult termelők az egyébként járó kárenyhítési juttatás 50 százalékára jogosultak. Emiatt különösen fontos a mezőgazdasági biztosítási díjtámogatási program mielőbbi meghirdetése az új vidékfejlesztési program keretein belül.
Szükséges megjegyezni, hogy a kárenyhítési rendszer fejlesztése a fenti módosításokkal nem áll meg. A kormányzat további lényegi támogatástartalmi módosításokat is tervez bevezetni 2015-től, amelyek azonban nem képezik a törvénymódosítás jelen fázisában a módosítások alapját. Ezen módosítások notifikációját az agrártárca 2014. május végén már megkezdte, és azok majd csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának megszerzését követően építhetők be a törvény normaszövegébe. Ilyen módosítások például: 15 százalékos hozamértékcsökkenési, bevételkiesési limit alkalmazása az eddigi 30 százalék helyett annak érdekében, hogy kisebb termelői veszteségek esetén is biztosítva legyen a kárenyhítő juttatás igénybevételének lehetősége.
Az őszi fagy kockázatkezelési rendszerbe történő beemelése, amit különösen a tavaly ősszel tapasztalt rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt bekövetkezett károk indokolnak... - talán emlékeznek, hogy a kárenyhítési rendszer 2013-ban még nem kezelte az őszi fagykockázatot, ezért ezen károk felmérése a kárenyhítési rendszer keretén belül nem történhetett meg. Ennek ellenére 2013-ban 57 termelő 1500 hektár területre tett őszi fagykárbejelentést, elsősorban hibrid kukoricára, csemege kukoricára, fűszerpaprikára és paprikára Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyes részein.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ezen módosítások révén a kormány azt reméli, hogy a jövőben az első pillér kockázatkezelési alapjában összegyűlt források a kedvezőtlen időjárási eseményekből fakadó valós termelői károk ellentételezését még hatékonyabban segítik elő, a kockázatkezelési rendszer termelői elfogadottságának további növelését eredményezve.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslatot szíveskedjenek megvitatni, majd azt támogatni és elfogadni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
