SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma itt ennek a törvénynek az általános vitáját folytatjuk, ezért én a felszólalásom első részében legalábbis szeretnék visszatérni ennek a törvénynek valóban ahhoz - talán szerénytelenül, vagy nem is tudom, hogy hangzik - a korszakalkotó lépéséhez, amiről itt talán a korábbiakban kevés szó esett.
Miért merem ezt a törvényjavaslatot korszakváltó-nak nevezni? Nemcsak azért alapvetően, mert valóban több százezer, sőt millió magyar állampolgár számára teremt jobb gazdasági lehetőséget, és segíti a mindennapi életüket, hanem azért is, mert úgy gondolom, hogy egy új gondolkodásmód jelenik meg, egy új értelmezés a politikáról, a kormány szerepéről, és mindez itt, Európában Magyarországon a XXI. században. Ez a törvény nem egyszerűen új jogszabályt hoz, de nevezzük nevén a dolgot, igazságot szolgáltat az embereknek, egy olyan igazságot, amelyről talán már sokan lemondtak ebben az országban. És ez némileg válasz azokra a kérdésekre is, hogy miért most, 2014-ben, lényegében az Orbán-kormány vagy harmadik Orbán-kormány 2010 utáni negyedik évében vagyunk itt, hiszen ez egy hosszú folyamat eredménye, egy hosszú, olyan közös gondolkodásnak az eredménye, amikor rájöttünk közösen arra, hogy nem elég bizonyos jogszabályokat a régi koncepciók szerint módosítani, hanem elég bátornak kell ahhoz lenni és elég erősnek ahhoz, hogy bizonyos alap, nevezzük paradigmának, megváltoztatását is fel kell vállalni.
A bankok elszámoltatásáról szóló törvény azzal, hogy visszaadja az embereknek, amit igazságtalanul elvettek tőlük, azt is bizonyítja, hogy alapvetően a politika nem feltétlenül a közhelyes módon mindig csak önmagáról szól. Ezzel a törvénnyel a polgári kormány mindenképpen, de az azt támogató frakciók - és a Fidesz-frakció mindenképpen ilyen lesz - túllép az úgynevezett liberális államfelfogáson, ahol az állam szerepe csupán éjjeliőrként írható le olyannak, amelynek nem dolga a társadalmi szereplők vitáját eldönteni, maximum ezeket a vitákat kiegyensúlyozni. Tehát itt valójában az állam és a kormány, a parlament szerepvállalása is egy új dimenzióba kerül.
Ez a törvény, lehet úgy fogalmazni, hogy az igazságos állam koncepcióját teszi le. Ezzel a jogszabállyal nemcsak az igazságtalanul elvett pénzt tudjuk visszaadni az embereknek, de talán a hitet is ahhoz, hogy van értelme a politikának, az emberek számíthatnak a saját államukra, még nagy átláthatatlan nemzetközi szervezetekkel szembeni vitájuk esetében is, mint például most a bankoké. Ez a törvény kis túlzás nélkül talán az állampolgársági törvényhez vagy az új Alaptörvényhez, vagy talán a rezsicsökkentés bizonyos jogszabályaihoz mérhető változásokat eszközöl.
2010 óta, mióta a Fidesz kormányra került, ismerjük azokat a gazdasági problémákat, amiket megörökölt, de folyamatosan azon dolgozott, hogy a megörökölt devizaadósság problémáját kezelje. Csak a számok kedvéért: 2002 és 2010 között lényegében az embereket belecsalták a devizaalapú hitelezés rendszerébe, nem figyelmeztették őket kellő súllyal a kockázatokra, valamint nem nyújtottak nekik védelmet a hitelintézetekkel szembeni egyenlőtlen helyzetükben. Nem tették ezt egyébként annak tükrében sem az akkori kormánypártok, hogy jó néhány szomszédos ország, Lengyelországtól kezdve Csehországig rendelkezett kellő bátorsággal a politikai elit tekintetében arra vonatkozólag, hogy korlátozza, bizonyos keretek közé szorítsa a devizaalapú hitelezést. Ennek eredménye, hogy ott nem is okozott egyébként ekkora problémát.
Talán hosszú lenne, és nem is tudnám itt a rendelkezésre álló időkeretben felsorolni azokat a lépéseket, amelyek lényegében megelőzték ezt a mostani törvényt, amely folyamatosan próbálta ezt a nagyon nehéz örökséget felszámolni, de talán itt érdemes az általános vita kapcsán elmondani, hogy már 2010 augusztusában módosította az akkori kormány a polgári törvénykönyvet, amelyben korlátozta a devizaalapú jelzáloghitelezést. Októberben egyébként szigorú szabályokat hozott a bankokkal szemben az ügyfelek védelme érdekében. Ilyen volt az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma, a kamatemelés korlátozása és a korábbinál lényegesen szigorúbb feltételekhez kötött költségdíjemelések teljes tilalma, valamint a 90 nap felmondás utáni késedelmi kamat, büntetőkamat, extra díj és költség alkalmazásának tilalma.
(11.40)
2011 májusában az otthonvédelmi akcióterv keretében újabb intézkedéseket hozott a kormány a rögzített árfolyammal kapcsolatban a kényszerértékesítések kvótához kötése, a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása, illetve új, forintalapú otthonvédelmi támogatási program indításával.
2011 szeptemberében a magyar családok százezrei számára kínálta a kormány az új jogszabályokkal a devizahitelből való teljes kilépés lehetőségét a végtörlesztési program elindításával. Jól tudjuk ma már, hogy ezzel közel 170 ezer család élt, 170 ezer család tudott akkor rögzített árfolyammal a kormány jogszabálya által ebből a csapdából kikerülni. A Nemzeti Eszközkezelő is ekkor indult el. Mind a mai napig közel 20 ezer lakást sikerült megvásárolni, és sikerült az ott élő magyar családok legnagyobb rémét eloszlatni, vagyis azt, hogy el kell hagyniuk a családi házat, el kell hagyniuk a lakást, amiben éltek, csak azért, mert nem tudják fizetni a törlesztőrészleteket. Önök is láthatják, hogy az elmúlt négy évben számos lépést tettünk a felelőtlen banki hitelezési gyakorlatból fakadó problémák kezelésére. Összességében 2010 óta félmillió családnak sikerült valamilyen módon, teljesen vagy részben segíteni, viszont ez a mostani törvény a többiek számára is reményeink szerint megoldást ad.
2014. június 16-án hosszasan várt jogegységi döntést hozott meg a Kúria, ami lényegében fordulópontnak tekinthető, és a kormány és a parlament számára felhatalmazást adott arra, hogy újabb jogszabályokkal segítse a devizahiteleseket. Ez egy másik kérdés, hiszen az összes banki gyakorlatra vonatkozóan, tehát a forinthitelben eladósodottak számára is reményt ad ez a törvényjavaslat. A számítások szerint 1,3 millió család, 680 ezer devizahiteles és körülbelül 650 ezer forintalapú adós jár jobban e szabályok elfogadása esetén. A számítások szerint 25-30 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek, és több mint 400 pénzintézetet érint egyébként, hozzávetőlegesen ezermilliárd forintos értékben. A javaslat, amint említettem, a devizahitelesek mellett azért is egy fontos fordulópont ebben a küzdelemben, hiszen a forinthitelt felvett magyar családok számára is biztosítja a tisztességes elszámolás lehetőségét. A javaslat célja a teljes bankrendszer elszámoltatása. Fő szabályként, ahogy elhangzott, 2009. július 26-át követően megszűnt, illetve a jelenleg is élő szerződésekre vonatkozik. Az elszámolási törvény részletei egyébként a Nemzeti Bank számára adnak lehetőséget, hogy a pontos elszámolást és a visszajáró összegeket meghatározza.
Engedjék meg, hogy röviden utaljak arra, hogy milyen veszélyeket látnak ellenzéki képviselők abban, hogy a kamatemelési moratórium kapcsán a bankok kire próbálnák áthárítani a felelősséget. Itt a vállalkozások kérdése többször felmerült. Tisztelettel felhívnám a képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a mai magyar vállalati finanszírozás 90 százalékát adó nemzeti banki finanszírozás fix kamattal működik, fix 2,5 százalékkal. Újabb hitelprogramot indít egyébként a Nemzeti Bank. Tehát minden olyan magyar kis- és közepes vállalkozás, amely hitelhez akar hozzájutni, függetlenül a moratóriumtól, ami a többi pénzügyi tranzakcióra vonatkozik, 2,5 százalékkal fog tudni a jövőben is a kereskedelmi bankoktól hitelt felvenni, hiszen itt be van korlátozva a fölső korlátja a kamatnak. Tehát olyan veszély, hogy ez a hazai kis- és közepes vállalkozások finanszírozásán csattanna, annak a befagyását eredményezi, a hitelkonstrukciók miatt, vagy említhetném például a Széchenyi-kártyát is, nem valós veszélyként jelenik meg.
Egyébként még egy érdekes kérdést vet fel ez a törvény, illetve a Kúria döntése, és ez annak a kérdése egyébként, hogy valószínűleg a jövőben lesznek olyan szervezetek, lesznek olyan vállalkozások, amelyek a tisztességtelen banki magatartást nemcsak a fogyasztók és a lakosság tekintetében fogják megkérdőjelezni, hanem a vállalkozói hitelezés tekintetében is, ami egy újabb frontot, egy újabb részt kínál arra, hogy Magyarországon valóban az igazság legyen a legfőbb elv a közügyek, akár a banki ügyek kezelésében is. Valóban, a független magyar bíróságok azt mondták ki nemrég a döntésükben, amit sok millióan régóta várunk itt Magyarországon, vagyis azt, hogy valóban a magyar bankok visszaéltek az erőfölényükkel, sok esetben tisztességtelenül jártak el, egyoldalúan a magyar családok rovására és a maguk javára módosították a szerződéseket.
Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy a magyar bankok 2010 őszéig valóban egyoldalún módosították a szerződéseket, az ügyfél beleegyezése nélkül, minimális értesítési kötelezettség mellett. Most ennek a gyakorlatnak az elszámoltatására kerül sor, az egyoldalú szerződésmódosításoknak, az ügyfél hátrányára megállapított költségdíjemeléseknek, kamatemeléseknek, reméljük, hogy egyszer s mindenkorra vége.
A bankoknak el kell számolni a lakáshiteleknél, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél, az autóhiteleknél, a fogyasztási hiteleknél, valamint minden forinthitelnél. Ez a törvényjavaslat azt jelenti, hogy a szocialista kormányok által elvesztegetett évtizedet követően végre igazságot tudunk szolgáltatni, igazságot 1,3 millió magyar családnak. Kérem minden képviselőtársamat, hogy támogassa a törvényjavaslatot.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
