SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF
SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm. Csak hogy egy mondatban reagáljak Varju képviselő úrnak, az áfát - de mindegy, nem megyek bele - máshogy fizetik meg. Tehát más fizeti meg az áfát, és más az, hogy nem fizetnek társasági adót.
Viszont Sallai képviselőtársam felvetése már egy sokkal érdekesebb szakmapolitikai kérdésre világít rá - aki ismeri ezt a piacot, az tudja -, hogy nem fognak-e osztódni. Kérem szépen, nem biztos, hogy ez baj lehet. Elég, ha csak - maradjunk a neveknél, hiszen nincsenek olyan sokan a piacon - a Spar működésére gondolunk. A Spar Magyarországon kívül a világon mindenütt, ahol jelen van, franchise-ként működik. Egyébként erre megy el a világ, és a Spar is errefelé megy el Magyarországon is. Tehát nem feltétlenül baj az, ha más struktúrában működik. Mert miről szól a történet? (Gőgös Zoltán: Ez nem baj.) Nem baj, én is erről beszélek. Egy jó folyamat lenne, ha tulajdonosi oldalról, legalább üzemeltetési oldalról magyar családok vagy magyar közösségek üzemeltetnének. Ebből a szempontból teljesen mindegy lenne az, hogy annak milyen három, négy vagy öt betű van kirakva a boltjára.
Fölmerült itt a foglalkoztatás kérdése. Tisztelt képviselőtársaim, nem azért csökkent a foglalkoztatás a kereskedelemben, mert az elmúlt időszakban bármilyen beavatkozás történt volna ezen a területen, hanem azért csökkent, mert értelemszerűen a nagy eladótérre eső munkaerőigény kisebb lett. Azért csökkent a kereskedelemben foglalkoztatottak száma jó néhány ezerrel az elmúlt években, mert a nagy alapterületű üzletek előretörése volt megfigyelhető, ahol kevesebb munkaerő kell egy négyzetméterre. Lehet, hogy egyébként ők a legnagyobb foglalkoztatók, de önmagában az ő térnyerésükkel kevesebb embert kell foglalkoztatni a kereskedelemben.
Itt nem esett szó róla, de sok vita folyik arról, hogy melyik lánc - függetlenül a három, négy vagy öt betűsektől - milyen arányban forgalmaz magyar termékeket. Természetesen eljutnak hozzánk, képviselőkhöz is mindenféle lánccal kapcsolatban pozitív és negatív észrevételek, de minden kimutatás szerint a hazai láncokban jóval magasabb a magyar élelmiszerek aránya, mint például a hard diszkontokban. Itt körülbelül majdnem a duplája. A hard diszkontokban a legutolsó felmérések szerint 40 és 50 százalék közötti a magyar élelmiszerek aránya, míg a hazaiaknál ez valahol 70-80 százalék között van. Nem száz százalék ott sem, természetesen ott is van külföldi termék, de a magyar termékek aránya jóval magasabb.
Teszem hozzá, hogy van egy kedvező folyamat a magyar gazdaságban, és talán itt az ideje, hogy arról is ejtsünk néhány szót, hogy itt nem klasszikusan valamifajta multiellenességről van szó. Aki a kereskedelemben dolgozik, dolgozott, ismeri ezt, és azok nevében nyugodtan el tudom mondani, hogy a Magyarországon megtelepedett nagy nemzetközi láncok nemcsak negatívumot, hanem nagyon sok pozitívumot is adtak a magyar kereskedelemnek, fogyasztási kultúrát, kereskedelmi kultúrát, értékesítési modelleket hoztak, minden más negatívum mellett is, amit eredményezett az itteni működésük, a piac beszűkülésétől kezdve jó néhány más területen. Tehát természetesen nem fekete vagy fehér a dolog. Arról van szó, ami itt elhangzott, hogy egy kiegyensúlyozott, az erőfölénnyel való tudatos vagy akaratlan visszaélést próbálja ez a törvény azzal, hogy rákényszeríti a pozitív gazdálkodásra a cégeket, valamilyen módon megoldani.
Egyébként természetesen egy vitában vagyunk benn. Minden képviselőtársamat arra kérem, hogy ha van jobbító szándéka a tekintetben, hogy hogyan lehet ezt életszerűbbé tenni, akkor ne türtőztesse magát, hanem nyújtsa be a javaslatát. Egyébként azt is meg kell vizsgálni, hogy mi van azokkal a láncokkal, amelyeknek egyértelműen vannak élelmiszeripari beruházásai, hogy azokat a veszteségbe hogyan és miképpen kelljen beszámítani. Most megint nem nagy a piac, tehát tudjuk, hogy kikről van szó, nem akarok neveket mondani.
(17.30)
De az egy másik kategória, mert az már, amit Font Sándor úr is említett, azt jelentené, hogy bizonyos társaságok nemcsak kereskedelmi tevékenységet végeznek, hanem élelmiszeripari termelői beruházást is végeznek. Ott ennek a kétéves időtartamnak a megvizsgálása az érdekes lehet.
Nem akarnék itt a végére, mert már elég hosszúra sikeredett ez a mai nap, nagyon vészjósló lenni. Egy biztos: azt merem állítani, hogy e szabályozás miatt egyetlenegy munkahely nem fog veszélybe kerülni. Itt szerencsére Magyarországon egy bővülő piac van, a tavalyi évben 3 százalék, és nem havi szinten, hanem éves szinten a tavalyi évben 3 százalékkal bővült ez a piac, az idei évben 3 százalék fölött fog bővülni. Épp mai statisztikai adat, hogy éves alapon 4,5 százalék volt a kiskereskedelmi forgalom növekedése.
Tehát önmagában e szabályozás miatt egyetlenegy piaci szereplő nem fog elmenni Magyarországról. Ha elmegy, mert lehet, hogy lesz ilyen, mert volt korábban is egyébként, ha emlékeznek, ugyancsak francia cégek vonultak ki a magyar piacról, az kizárólag saját belső, európai szintű üzletpolitikájának… - ahogy, most beszéljünk őszintén, mert nem szeretném, hogyha esetleg szocialista képviselőtársaink, mondjuk, két-három év múlva a nagy láncok kivonulásánál azt mondanák, hogy emiatt vonulnak ki. Ma már olvasni - függetlenül ettől az el nem fogadott szabályozástól - olyan szakmai híreket, hogy az egyik legnagyobb magyarországi lánc a hazai gondjai miatt az egész középeurópai részlegének az értékesítésén gondolkodik, és nem emiatt. Nem emiatt.
Tehát ez, ami be van nyújtva, én azt tudom még egyszer mondani, talán a vita vége felé, hogy természetesen tisztában léve és elfogadva a Magyarországon működő nagy láncok fontos szerepét a hazai kereskedelemben, hiszen nagyon sok magyar terméket forgalmaznak, mondom, bizonyos fajta új kultúrát, kereskedelmi kultúrát is hoztak Magyarországra, emellett ezzel a törvénnyel arra szeretnénk őket rákényszeríteni - ezt a szót is meg merem kockáztatni -, hogy igenis ugyanolyan adózási feltételek mellett működjenek, amelyet egyébként minden magyar kis- és középvállalkozástól is elvárunk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
