DR. VÖLNER PÁL,
DR. VÖLNER PÁL,
DR. VÖLNER PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai napon több, a dohányzással kapcsolatos törvényt is tárgyal a Ház. Azt gondolom, a dohányzás veszélyeiről, az ellene való küzdelemről nem lehet eleget beszélni. Az előttünk fekvő javaslatban foglalt rendelkezések korábban már nagy visszhangot keltettek a sajtóban, ezért különösen fontos, hogy most nyugodt körülmények között, kulturáltan, a hangulatkeltés szándékától mentesen vitassuk meg ezt a kérdést.
Sokan megkérdőjelezik a dohánykereskedelem átalakításának értelmét, a trafikrendszert, s közben hajlamosak arra, hogy elmenjenek a már elmúlt másfél évben is tapasztalható, kézzelfogható eredmények mellett. Ezért engedjék meg, hogy néhány, a dohányzással kapcsolatos tényről tájékoztassam önöket.
Az új dohánykereskedelmi értékesítési módszer elsődleges célja a fiatalkorúak védelme volt. Míg korábban a fiatalkorúak 58 százaléka juthatott dohánytermékhez, a Fogyasztóvédelmi Hatóság adatai szerint mára ez az arány 12 százalékra csökkent, a szigorú és folyamatos ellenőrzéseknek is köszönhetően. 2013. október 21-e és november 27-e között végeztek egy felmérést, 103 magyar oktatási intézmény 4018 tanulója töltötte ki a kérdőívet. Ebben a dohányzási gyakoriságot, a hozzáférést, a média és a reklámok hatását vizsgálták.
A 2012-es és ’13-as adatokat összehasonlítva látszik, hogy 57 százalékról 45 százalékra csökkent azok aránya, akik kipróbáltak valamilyen dohányterméket, és 64,5 százalékról 69,5 százalékra nőtt a nemdohányzók aránya. A fiatalabb generációnál tehát egyértelműen javuló tendencia figyelhető meg, a 39 év alattiak esetében azonban mindkét nemnél nagymértékű a javulás, kevesebben dohányoznak, mint korábban.
Természetesen hátra nem dőlhetünk, a folyamatnak még csak az elején vagyunk, különösen a nők érintettsége miatt. A KSH szerint hazánkban a 40 év feletti korosztályban egyre magasabb a dohányzó nők aránya, és míg a férfiak közül az utóbbi 13 évben egyre többen letették a cigarettát, a nőkről ugyanez nem mondható el. A férfi népesség fele, a nők harmada nikotinfüggő.
Az elmúlt 12 évben közel 10 százalékkal csökkent a dohányzás okozta megbetegedésben elhunyt férfiak száma, miközben a nők hasonló halálozási mutatója a másfélszeresére nőtt. Szakemberek mindezt a nők megváltozott szerepével, a rájuk rakódó egyre nagyobb terhekkel magyarázzák.
(Móring József Attilát a jegyzői székben
Földi László váltja fel.)
Felvázolnám a törvényjavaslat főbb elemeit, lényeges pontjait. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyes nemkívánatos piaci jelenségek miatt szükséges a dohánytermék-kiskereskedők beszerzési tevékenységét szabályozott keretek közé szorítani. Nemkívánatos piaci jelenségek alatt azt értem, hogy például nagykereskedők az úgynevezett polcképre vonatkozó előírások be nem tartása miatt vagy éppen dohánytermék-nagykereskedők önkényes elhatározása alapján egyes dohányboltok nem kaphattak dohányárut.
A javaslat egyértelműsíti, hogy a dohánytermék-kiskereskedelem szabályozása körében az állam jogosult annak meghatározására, hogy a koncessziós kiskereskedők milyen módon szerzik be a dohányterméket. Ez a szabályozás kifejezetten nem eredményezi a dohánytermék-nagykereskedelem monopolizálását. A nagykereskedők továbbra is végezhetik azon alapvető tevékenységüket, amelynek célja a dohánytermékek hazai szabad forgalomba bocsátása.
A javaslat rögzíti, hogy a dohánytermék-kiskereskedő dohánytermék-kiskereskedelmi értékesítési célból Magyarországon szabad forgalomba bocsátott dohányterméket kizárólag a dohány-kis-kereskedelmi ellátótól vásárolhat, és az ezzel ellentétes jogügylet semmis. Ezen a ponton azonban érdemes tisztáznunk néhány félreértést. A szabályozás nem monopolizálja a dohánytermék-nagykereske-delmet, és tevékenységük érdemét sem korlátozza. Továbbra is ők végzik Magyarországon a termékeik gyártását vagy szabad forgalomba bocsátását, az árak meghatározását. Kereskedelmi politikájukat a törvény keretei között továbbra is szabadon határozhatják meg, dohánytermék-kiskereskedők felé tett javaslatokkal, ajánlatokkal élhetnek. Ugyanakkor a dohánytermék-beszerzési rendszerrel függetlenné válik a dohányellátás a dohánytermék-kiskereskedők és a nagykereskedők közötti egyéb, például polcképre vonatkozó megállapodásaitól.
A javaslat a dohánytermék-nagykereskedő kötelezettségévé teszi azt, hogy mindenkor megfelelő készletet biztosítson az ellátó részére, és így nem fordulhat elő olyan eset, hogy a beszerzési források nem megfelelő kezelésével az ellátó társaság korlátozná a versenyt. A másik, eladási oldalon pedig a dohány-kiskereskedelmi ellátó feladata mindenkor pontosan azon árucsoport rendszeres kiszállítása a kiskereskedők felé, amelyet a kiskereskedők megrendelnek. Fontos, hogy megszűnik az árukapcsolás kötelezettsége, amelyet a dohánytermék-nag-y-kereskedők korábban előírtak.
A javaslat a fentieken túl pontosan szabályozza, hogy a dohánytermék-nagykereskedők a kiskereskedőkkel milyen keretek között köthetnek megállapodásokat. Ez azonban független marad az áruellátástól, és így valóban partneri és nem pedig függelmi viszonyban állapodhatnak meg a felek a kereskedelmi kapcsolatokban. Számos garanciális szabály biztosítja tehát, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó versenysemlegesen végezze tevékenységét, ugyanakkor biztosítsa azt, hogy a kiskereskedők dohánytermékkel való ellátása valóban folyamatos, a piaci igényeknek megfelelő legyen.
A törvényjavaslat kapcsán sokan felvetik a feketekereskedelem növekedését a dohánypiacon. Ezt a problémát mi is látjuk, nem akarjuk homokba dugni a fejünket. A NAV, valamint a hazai dohányipar szereplői az elmúlt hetekben országos kampányt indítottak a dohány feketekereskedelme ellen. A kampányban plakátok, rádióreklámok, újságcikkek útján hívják fel a figyelmet az illegális dohánykereskedelem káros hatásaira.
(10.10)
A dohánytermékkel kapcsolatos illegális tevékenység kiszorítása ugyanis az adóhivatal feladata, és elsősorban arra törekednek, hogy az illegális termékek be se jussanak az országba. Eredményeik is vannak. A NAV idén szeptember végéig 85 millió szál cigarettát foglalt le 3,4 milliárd forint értékben, ami meghaladja a tavalyi egész évit. A GfK kutatása szerint az illegális cigarettaforgalom Magyarországon 2012-ben 5,8 százalék volt, a tavalyi év végére 11,8 százalékra ugrott, az idén pedig 12,1 százalékot ért el. A cigaretta feketekereskedelme területileg eltérő, leginkább az ország keleti részére jellemző.
Ne tegyünk azonban úgy, mintha a probléma csak magyar lenne. A NAV adatai szerint az illegális cigaretta nemcsak Magyarországon, hanem az EU más tagállamaiban is problémát jelent. Az Unióban 2013-ban 10 elszívott cigarettából egy illegális termék volt, és a csempészett és hamisított cigaretta aránya összességében 10,5 százalékra tehető. A teljes fogyasztásból számított csempész- és hamiscigaretta-fogyasztási részesedés tekintetében Magyarország a középmezőnyben van, többek között Ausztriával, Olaszországgal, Belgiummal, Spanyolországgal együtt.
Ahogy ezt később el fogom mondani, a feketekereskedelem ellen nem úgy kell küzdeni, hogy kifehérítjük a feketetevékenységet. Volt egy cél, hogy szűkítsük a dohány elérését, és ez valamilyen szinten mozgósította a feketekereskedelmet. De azt állítani, hogy a régi rendszer jobb volt, amikor még minden utcasarkon kiszolgáltak akár 16 éves gyerekeket cigarettával, hibás érvelés, mert ezzel az erővel minden, nem ok nélkül az illegális szférában kapható termék elérését a kemény drogoktól a fegyverekig tágíthatnánk. A feketekereskedelem ellen hatósági eszközökkel kell küzdeni, valamint felhívni a feketepiacon megjelenő fogyasztó figyelmét, hogy az illegálisan forgalmazott cigarettába gyakorlatilag bármit beletekerhetnek, az állati ürüléktől kezdve a fűrészporig. Ezt fontosnak tartottam elmondani, mivel ez a problémakör nagyban érinti a dohánykereskedelmet.
Tisztelt Képviselőtársaim! Sokat lehet persze vitatkozni a trafikokról és a dohánypiac alakításáról. Ám az adatok világosan mutatják, hogy az új rendszer bevezetése óta kevesebbet dohányoznak a fiatalok. Saját környezetünkben is lépten-nyomon tapasztalhatjuk, hogy már csak a dohányzás káros hatásainak politikai napirenden tartása következményeként is sokan döntik el, hogy leteszik a cigarettát. Azt látom, hogy a trafikokban ellenőrzötten és jól szervezetten zajlik a dohány-kiskereskedelem, a trafikba nem juthat be 18 év alatti személy, és a trafikok tulajdonosai magyar kisvállalkozók.
Véleményem szerint fontos, hogy a trafikok ne legyenek kiszolgáltatva a dohány-nagykereskedők erőfölényének, ezért a dohányzás visszaszorítása érdekében kérem, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
