DR. SCHIFFER ANDRÁS,
DR. SCHIFFER ANDRÁS,
DR. SCHIFFER ANDRÁS, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A lex Continental nem más, mint a trafikmutyi folytatása. Én annyiban kénytelen vagyok vitatkozni Józsa és Szilágyi képviselőtársaimmal, hogy itt nincsen szó semmiféle szocialisztikus intézkedésről, nincsen szó semmiféle atyáskodásról, mert ha igaz lenne, amit itt önök mondtak, akkor az lenne, hogy ez egy olyan törvény, ahol a jogalkotót valami jó szándék vezeti, valami félreértett jó szándék vezeti, hogy gondoskodjon az alattvalóiról, és ennek érdekében alkot meg valamilyen szocialisztikus vagy egyszerűen csak atyáskodó törvényt. Itt semmi ilyesmiről nincs szó.
Ennek a törvényjavaslatnak az indokolása az első szótól az utolsóig szemenszedett hazugság, ezt pontosan tudják, és én államtitkár asszonyt nem értem, hogy hogy tud idejönni és érvelni egy ilyen törvényjavaslat mellett, amiről pontosan tudja, hogy nem egyéb, mint hogy egy meghatározott gazdasági érdekcsoport rendelt egy törvényt, és a Habony-műveknél legyártották hozzá a kommunikációs paneleket.
Még valamit nem értek: hogy tudja ezt jó lelkiismerettel a tárca, illetve államtitkár asszony fölvállalni akkor, amikor ugyanez a kétharmados többség elfogadott 2010 őszén egy jogalkotási törvényt, amelyik előírta azt, hogy a kormányzati előterjesztéseknél le kell folytatni a társadalmi egyeztetéseket? Tudjuk, hogy a nemzeti cinizmus rendszerében a társadalmi egyeztetés azt jelenti, hogy a fideszes oligarchákkal megbeszélik azt, hogy most éppen ki fog piachoz jutni.
De ezenkívül ez a törvény azt is előírja, hogy be kell mutatni a Háznak, be kell mutatni a szakbizottságoknak, hogy a tárca előzetesen milyen hatástanulmányokat készített. Ezeket a kommunikációs patronokat itt nagyon szépen el lehet durrantani, de az a helyzet, hogy egy kormányzati előterjesztéssel állunk szemben, önöknek kutya kötelességük lett volna letenni az asztalra, hogy pontosan milyen egészségügyi hatásokat várnak, milyen alapon, mit várnak a dohánypiacon, mit várnak a kiskereskedők helyzetében, és mit várnak a munkahelyek alakulása tekintetében ettől a törvényjavaslattól. Semmiféle ilyen hatástanulmány nem készült, mert önök cinikusan magasról tesznek arra, hogy mi lesz az emberekkel, nem érdekli önöket, hogy mi lesz az egyes piaci szereplőkkel, akik nem az önök kegyeltjei, leginkább nem érdekli önöket, hogy milyen munkaerőpiaci és egyéb hatása van a hazai kis- és középvállalkozói szektorra egy törvényjavaslatnak.
Ez a törvény illeszkedik abba a sorba, ahol önök törvénnyel végeznek el állami piacrablást, és a haveroknak alkotnak személyre szabott törvényeket. Igazából én csak azt nem értem, hogy miért nincs itt például Horváth István, a volt szekszárdi polgármester, aki nagy tapasztalatokra tett szert a trafikpályázatok elbírálása kapcsán. Én azt gondolom, hogy az ő szakmai tapasztalata egy ilyen törvényjavaslat megvitatásánál múlhatatlanul szükséges lenne a Fidesz-frakció számára.
Természetesen egy szemenszedett hazugság az is, amit itt önök eldörögtek ma is azzal kapcsolatban, hogy ennek a törvénynek a fiatalok dohányzásról való leszoktatása vagy egyéb egészségvédelmi cél lenne a célja. Én azt gondolom, hogy nálam jobban magát a dohányzást talán ebben a teremben is kevesen utálják, életemben egy szál cigarettát nem szívtam el, tehát természetesen, ha bármiféle egészségvédelmi célzata lenne ennek a javaslatnak, én biztos, hogy megszavaznám. Csak éppen, ha egészségvédelmi célok vezetnék a kormányt ennél a törvényjavaslatnál, akkor nem lehetne szabadon rabolni, nem húzhatnának hasznot az önök oligarchái.
Nem azért van ez a törvény, mert önöket a fiatalok dohányzása vagy a dohányzás egészségkárosító hatásai zavarnák. Amit Szilágyi képviselőtársunk is elmondott az előbb: egyetlenegy ténnyel nem támasztották alá, hogy egyébként ennek a törvényjavaslatnak milyen pozitív hatásai lennének egyébként a fiatalok dohányzási szokásai vagy egyáltalán a népegészség tekintetében.
Egyszerűen arról van szó, amit én már a hétfői napirend előtti felszólalásomban is említettem: önök egy olyan piacot szántanak be, amiről pontosan tudják, hogy a megítélése miatt senki nem fog védelmébe venni, és aminek a lenyúlását a Habony-művek szépen, hézagmentesen be tudja csomagolni. Ez abba a folyamatba illeszkedik, hogy az ilyen típusú, ha úgy tetszik, kedvezőtlen megítélésű piacok lenyúlásával megkezdődött a Simicska utáni korszakban a nemzeti burzsoázia kijelölése, az önök házi oligarcháinak a kijelölése. A korábbi és a mostani törvényekből is az látszik, hogy itt nem az a fontos, hogy ne dohányozzanak az emberek, hanem az, hogy egyesek nagy vagyonra tudjanak szert tenni.
A másik, hogy teljesen világos az önök úgynevezett munkahelyvédelmi politikája. A Fideszt csak azok a munkahelyek érdeklik, amik felett közvetlenül vagy közvetve önök rendelkeznek. Ha ki kell rúgni 800 embert, hogy létrejöjjön 400 olyan munkahely, ahol sakkban tudják tartani az embereket, akkor gondolkodás nélkül megteszik. Ezért számolták fel a kis boltokat, és csináltak helyükre trafikokat, és most ezért számolják fel a dohány-nagykereskedőket is.
Ez a törvényjavaslat nem tesz mást, mint tovább építi azt az új vazallusi rendszert, ahol önök állami eszközökkel kiépítik a Fidesz által irányított állami kapitalizmusnak a nyerteseit. Ezért állítottam azt, hogy szemben azzal, amit itt ellenzéki képviselőtársaim mondtak, valójában itt szó nincs Kubáról meg Észak-Koreáról, önöknek egyáltalán nem fáj egyébként a kapitalizmus mint olyan, egyszerűen arról van szó, hogy önök egy kézben akarják tartani a gazdaság szereplőit, és azoknak a piacoknak esnek neki, amelyeknek a megítélése rossz, és amit könnyen be lehet kommunikációs csomagolópapírokba csomagolni. Erről van csak szó.
A dohánypiac feldúlásán keresztül önök ki tudnak jelölni egy szereplőt, amikor a szerencsejáték-piacba belenyúltak, kijelöltek egy másik szereplőt, és folyamatosan teszik le azokat a bábukat a sakktáblára, akiken keresztül nem egyszerűen a gazdaságot, hanem a magyar emberek millióinak az egzisztenciáját tudják felügyelet alá helyezni. Erre megy ki a játék!
Folyamatosan szántják be a piacokat, jelölik ki a narancsos oligarchákat, miniszterelnöki pátensek kijelölik azt, hogy kik lesznek a fideszes módra megszervezett piacgazdaság nyertesei, ezeken az embereken keresztül kiskereskedők, családok egzisztenciáját tartják kézben, aki pedig ezeken a piacon nem tud megélhetéshez jutni, azoknak ott van a közfoglalkoztatás, és a közfoglalkoztatáson keresztül szintén önök tartják láncon az embereket. Erről szól a nemzeti cinizmus rendszere: mindenkinek az egzisztenciája egyetlenegy központtól függjön.
Ami az állami piacrablásban egyébként még meglehetősen aggasztó és félelmetes, az pedig az, hogy a gazdaság működésében egy dolgot biztosan felszámol, és ez a kiszámíthatóság. Egy olyan gazdaság, ahol nincsen kiszámíthatóság, nem csak a multinacionális cégeket zavarja, félreértés ne essék. Egy olyan gazdaságban, ahol nincsen kiszámíthatóság, azok az emberek, akiknek van valami tudás a fejükben, van valami tehetségük, van valami, amit tanultak az őseiktől, nem mernek kockáztatni, nem mernek befektetni, mert nem tudhatják azt, hogy mikor jön az állam, és egyetlen tollvonással elvesz mindent, amit összekuporgattak ők, összekuporgattak az eleik. Egy olyan gazdaság, ahol megölik a kreativitást, folyamatosan pangani fog, nem fog tudni eredményt termelni. Egy ilyen gazdaságban, amit önök kézben akarnak tartani néhány kinevezett oligarchán keresztül, a bérek a büdös életben nem fogják megközelíteni az európai színvonalat.
Természetesen egy jókora hazugság az is, amit a feketegazdaság visszaszorításáról állítanak, hiszen pontosan látjuk, hogy ennek az ellenkezője volt az igaz az utóbbi időben is. Az eddigi intézkedések nyomán az adóalapként bejelentett dohánykereskedelem igen jelentősen a korábbi adóalap fele körüli értékre szorult vissza, ami nem csupán tényleges fogyasztáscsökkenés, hanem a feketepiac bővülését is mutatja. Ennek megoszlására pontos adatokat önök nem ismertettek, de tény, hogy még a nemdohányzó lakosság is rendszeresen találkozik akár közterületen is feketeárusokkal, illetve nyilvánvalóan nem adózott termékek eldobott csomagolásaival. Erről önök nem számoltak el ma sem, és így terjesztették be ezt a törvényt.
Újra egy olyan törvény fekszik előttünk, ahol -homlok-egyenest ellentmondva a miniszterelnök 2010-es bemutatkozó beszédének - a magánérdek vastagon előzi a közérdeket. Ennél a törvényjavaslatnál az ellátónak - ha ezt a törvényjavaslatot nem vonják haladéktalanul vissza, és a szavazógépek megnyomják az igen gombot - annyi dolga lesz, hogy minden megyében létre kell hozni egy raktárt és egy elektronikus rendszert a rendelések miatt. A tervezet szerint a raktárak feltöltése már nem az ő feladata lesz, hanem a gyáraké, nagykereskedőké.
A fizetési határidőket törvényben rögzítenék, így ebből a szempontból is kényelmes lesz a központi ellátónak. A trafikoknak 15 napon belül fizetniük kell az átvett dohányáruért, az ellátó viszont két-három hónap is eltelhet, mire fizet a gyáraknak, nagykereskedőknek.
Az árrést is rögzíti a törvény: az ellátó a cigarettát a kiskereskedelmi ár 87 százalékáért, a többi árut pedig 85 százalékért köteles átvenni.
(10.50)
A trafik pedig a cigit 88,5-90 százalék közti áron, a többit - vágott dohány, szivar, szivarka - pedig 87-90 százalék közötti áron adhatja el. Ha csak a cigarettán kereshető 3 százalékot vesszük 400 milliárdos piaccal számolva, akkor ez 12 milliárdos bevételt jelenthet. Ha ebből levonjuk az ellátó költségeit, így is 5-6 milliárdos haszna lehet.
Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslat valakiknek valóságos bombaüzlet. A lényeg a 3. § 11. és 12. pontjainak bevezetésében áll: a dohány-kiskereskedelmi ellátó, amely elválasztja a gyártókat és a nagykereskedőket a dohányboltoktól, nemcsak állami tulajdonban állhat, hanem koncessziós magánvállalkozás is lehet. Az biztos, hogy egy olyan tökéletesen felesleges logisztikai vállalkozást iktatnak be a gyártók, nagykereskedők és dohányboltok közé, amely a piac és a piaci szereplők érdekalapú befolyásolása mellett a haszon teljes lefölözésére alkalmas. És ha ez koncesszió alapján magánzsebekbe mehet, hát akkor annál jobb. Az, hogy ki lesz ez a kedvezményezett favorit, nem tűnik túl nagy titoknak, hiszen a 3. § új 13. pontja elég pontosan körülírja.
A lényeg nemcsak abban van, hogy a köztartozások mértékéről és rendezéséről mit mondanak, bár ez is kijelöl bizonyos nyerteseket, hanem a d) alpont: a kiválasztott szerencsés nyertes a törvény elfogadásakor már 15 éve engedélyes a dohánytermékek nagykereskedelme tárgyában mint gyártó vagy importáló, vagy kereskedő, vagy jövedéki engedélyes kereskedő. Hát ez a szabály minden, csak nem a hazai kis- és középvállalkozói szektor élénkítése!
Fontos még a 15. §, hiszen ebben lefektetik a fix árréseket, azaz gyakorlatilag számítható, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó országosan mekkora árréstömegre tehet szert. Ez az igazi buli! Törvény, nem a piac szabályozza a garantált jövedelmet egy olyan koncessziós magáncégnek, amit előre jól kiválasztottak, és a feltételrendszert rá törvényben kiírták.
Tehát ami ebben a történetben lényeg, az az, hogy nem lesznek nyílt pályázatok, zárt pályázatok lesznek, nem követik el még egyszer azt az idézőjelbe tett hibát, amit a trafikpályázatoknál, itt aztán végképp nem lehet nyomon követni, hogy kik milyen alapon nyertek el koncessziókat. És ne feledjük el, a trafikpályázatokat a mai napig önök rejtegetik. Itt semmit nem bíznak a véletlenre, nem lesznek nyílt pályázatok, meghívásos alapú pályázaton próbálják majd a haverokat meghívni. Az állam zárt eljárásban, jogállamban elfogadhatatlan módon, nem átlátható szempontrendszer alapján választ ki egy olyan koncessziós jogosultat, amely évente jelentős extraprofitot érhet el minimális üzleti kockázattal, magyarul: a hazai kiskereskedők megrablásával. Ezért egy tökéletesen megszervezett állami piacrablás az, amit itt önök művelnek!
Természetesen önöket az sem érdekli, hogy a törvényjavaslat elfogadásával 700-800 munkahely szűnik meg, hiszen terem pár száz olyan munkahely, amit az önök haverjai ellenőriznek, és akinek még így sem jut munkahely, az majd elmegy közfoglalkoztatásra.
Az sem érdekli önöket, hogy a dohány-kiskeres-kedők számára ez hátrányos. Nincsen vállalt szolgáltatási színvonal, a kiszállítások gyakorisága és a kiszállítási határidő sincs meghatározva, ezért nem tudhatja előre a kiskereskedő, hány napi készletet kell megrendelnie. Mindez a kiskereskedők készletezését nagyon nehezen tervezhetővé teszi, miközben ővelük finanszíroztatják az ellátó árukészletét, profitját, ahogy Szilágyi képviselőtársam már az előbb elmondta.
Tehát félreértés ne essék, az önök gazdaságpolitikája sok mindenkinek az érdekét szolgálja, de hogy a hazai kis- és középvállalkozásokét, a hazai kiskereskedőkét nem, az egészen biztos.
Külön érdekes az, hogy egy ilyen törvényjavaslatnál miért nem látjuk a Gazdasági Versenyhivatal, illetve az Állami Számvevőszék véleményét, hiszen egy olyan javaslatnál, ami egy durva beavatkozás egy piacba, egy piaci újrafelosztás, állami piacrablás; egy olyan törvényjavaslatnál, ahol állami jogokat átláthatatlanul osztanak szét, mind a két állami szervnek élnie kellene a jogával - ez törvény adta joga a Számvevőszéknek is és a GVH-nak is -, hogy véleményezze ezt a törvényjavaslatot.
(A jegyzői székben Hegedűs Lorántnét Mirkóczki Ádám
váltja fel.)
váltja fel.)
Alapos döntést akkor tudnánk hozni, hogy ha a Számvevőszék is és a Versenyhivatal elnöke is itt állna és elmondaná a véleményét, szemünkbe nézne, az emberek szemébe nézne, és elmondaná azt, hogy ez a tisztességes piaci magatartással és a közpénzek, a közjavak átlátható elosztásával mennyire van köszönő viszonyban.
Az LMP benyújtott egy antikorrupciós törvénycsomagot, aminek része a gazdasági érdekérvényesítés nyilvánossága. Holnap fog az Igazságügyi bizottság ennek a javaslatnak a tárgysorozatba vételéről tárgyalni - nincsenek illúzióim. Az viszont egészen biztos, hogy ha önök nemet mondanak egy olyan javaslatra, aminek az elfogadása esetén nem fordulhat elő, hogy egy cégnek, történetesen, mondjuk, a Continental ügyvezetőjének a laptopjáról mondanak tollba törvényjavaslatokat, mint ezt már láttuk néhány évvel ezelőtt, ha önök egy ilyen törvényjavaslatra nemet mondanak, az egyet jelent azzal, hogy ez a törvényalkotás még csak nem is atyáskodás a magyar emberek felett, egész egyszerűen közönséges, államilag megszervezett piacrablás. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
