DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE,
DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Ön valótlan vádakkal illette ezt a kormányt, tisztelt képviselő úr, és amikor ezeket a szavakat elmondta, akkor nyilván elfeledkezett arról, hogy amikor a szocialisták voltak kormányon, akkor valahogy nem sikerült önöknek azt a célt elérni, hogy minél több fiatalhoz vigyék el a tudást, hogy minél több fiatalnak legyen lehetősége bekerülni a köznevelés rendszerébe és a legmodernebb tudományokat elsajátítani. Hiszen hogy beszélhet ön és hogy beszélhet bármelyik szocialista politikus a tudáshoz való hozzáférés könnyítéséről akkor, amikor önök iskolabezárásokat hajtottak végre, az önök kormányzata volt vidéken az iskolabezárások kormánya, mi pedig ezeknek az iskoláknak egy részét újranyitottuk, pontosan azért, hogy mindenkinek legyen lehetősége helyben tanulni, helyben továbbtanulni.
Ami a felsőfokú oktatás területét jelenti: azért gondoljon vissza, tisztelt képviselő úr, ha egy átlag magyart megkérdezünk arról, hogy mi jut eszébe a nyolcéves szocialista-szabad demokrata felsőoktatás-politikáról, valószínűleg az egyik leggyakoribb, hogy a tandíj bevezetésének a kísérletét fogják említeni. Amikor önök azt mondták, látják, hogy a felsőoktatásra egyre többet költeni, de önök nem hajlandók a közösségi forrásból, a költségvetésből erre többet költeni, hanem fedezzék a szülők a saját adózott jövedelmükből, amiből befizették az adóforintokat a köznevelés fenntartására, a másik részét pedig, ami náluk marad, fizessék be a gyermekük tandíjára, és csak egy elsöprő erejű népszavazás tudta önöket megakadályozni abban, hogy ne vezessék be mindenkinek a tandíjat a felsőoktatásban. Ha valami elrettentette volna a fiatalokat attól, hogy jelentkezzenek a felsőfokú képzésre, az pontosan ez lett volna, ha mindenkinek tandíjat kell fizetni, aki bekerül a felsőoktatás rendszerébe. Ez valóban szűkítette volna a továbbtanulás lehetőségeit, ez valóban csökkentette volna a tudás megszerzésének lehetőségét, elsősorban a szegényebb sorsú gyermekeknél, hiszen akinek a szülei jobban keresnek, azok nyilván megengedhették volna maguknak könnyebben a tandíjat, de a szegény sorsú gyermekektől önök elvették volna.
Az pedig, hogy mire költötték önök az oktatási fejlesztésre fordítható összegeket, és milyen stílusban, milyen hasznossággal költötték, szerintem ha azt mondom, hogy kakaóbiztos számítógépek, mindenki tudja, hogy mire gondolok. Ez volt az önök által rendszeresített nagyon modern és mindenkinek a hozzáférését segítő program, hogy valamit akár a többszöröséért is megvettek csak azért, hogy egy ilyen jelzőt hozzátehessenek. Állítsa szembe, tisztelt képviselő úr, ezt mondjuk, a tankönyvek ingyenessé tételével, hogy a családok válláról az idei évben mennyi terhet vettünk le. Félmilliárd forinttal kevesebbet fizettek ők, a központi költségvetésből pedig 1 milliárd forintnyi költséget takarítottunk meg. Most két évfolyamon jövőre már a harmadikosoknak is, és szépen felfutó rendszerben egyre több helyen fognak ingyen hozzájutni a tankönyvhöz ezek a diákok. Így tehát minden család számára sokkal inkább fenntartható az a gazdálkodás, hogyha a gyermekük iskolába jár.
De nem csak ezt mondhatjuk. Nézzünk egy másik példát, mondjuk, a diákhitel kamatát; ez nagyon jól összehasonlítható az önök idejében és a mi időnkben. Jóval magasabbra emelkedett az önök idejében a diákhitel kamata. Az pedig, hogyha valaki nem éri el azt a pontszámot, amivel állami ösztöndíjas hallgatóként tudna tevékenykedni, akkor is van lehetősége 2 százalékos kamatfizetés mellett a diákhitel2 rendszerébe belépni. Önök miért nem vezették be a diákhitel2-t? Önök miért nem akartak ilyen kedvezményeket tenni a diákoknak? Miért van az, hogy a diákhitel1 és a diákhitel2 is a Fidesz-KDNP-kormányzat alatt született meg és nem az MSZP-kormányzat alatt? Miért van az, hogy a tankönyvek területén önök privatizáltak, mi pedig ingyenessé tettük a tankönyveket, és ezzel tudtuk mindenki számára könnyebbé tenni az iskoláztatással járó terheket?
És ha a költségvetés számait nézi, tisztelt képviselő úr, azt látja, hogy az idei költségvetésben jóval több összeg szerepel az oktatás-nevelés területére. A teljes köznevelésre az idei 655 milliárd helyett jövőre 711 milliárd forint szerepel a költségvetésben. Szerintem erre a mai napon még többször vissza fogunk térni. Mert mi azt mondjuk, hogy ha valamire áldozni kell a költségvetési forrásokból, akkor erre a területre kell áldozni. Többet kell áldozni, sokkal többet, mert mivel az önök idején elmaradtak az állami forintok például a felsőoktatásból, ezért most kell kiváltani azokat a PPP-konstrukciókat és más fejlesztéseket, amelyeket az önök forrásainak elmaradása miatt hoztak létre a felsőoktatásban, és így finanszírozták egyfajta burkolt hitelviszonyból az egyetemek további működését.
Az, hogy mi mertük meglépni a felsőoktatás belső képzései területén, hogy a mérnökképzés, a természettudományi képzés, az informatikai képzés most már jóval nagyobb arányú, ezzel is azt bizonyítjuk, hogy igyekszünk mindenki számára olyan diplomát létrehozni, amellyel utána el tud helyezkedni. Mi, tisztelt képviselő úr, azt szeretnénk, ha Magyarországon mindenkinek olyan képzettsége lenne, amivel munkát tud magának szerezni, lehet ez felsőfokú képzettség, de lehet középfokú is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
