KUCSÁK LÁSZLÓ
KUCSÁK LÁSZLÓ
KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm szépen a szót. Engedjék meg, hogy egy-egy gondolat erejéig az eddig elhangzottakkal összefüggésben szóljak a tisztelt jelenlévőkhöz.
Az MSZP vezérszónoka megítélésem szerint rengeteg negatív minősítő megjegyzést fogalmazott meg, sokszor egyébként távol lévő személyekkel összefüggésben. Lelke rajta!
Novák Előd képviselő úr több más mellett jelentős terjedelemben a Médiatanács beszámolójáról osztott meg velünk gondolatokat. Ezzel összefüggésben szeretném elmondani, hogy jóllehet a Jobbik szempontjából nehezményezhető a magazinműsorokban való megjelenés százalékos volta, de éppen a magazinműsorokkal kapcsolatban a jelentés azt tartalmazza, hogy a kormánypárti és ellenzéki megszólalások kapcsán nem sok róható föl. A magazinműsoroknál ezt szerettem volna megjegyezni.
Csakúgy, mint azt, hogy említést tett a magyar zenék arányáról. A magyar zenék arányával összefüggésben magam is azt gondolom, hogy még van előttünk út, és kell még ebben továbblépnünk, továbbfejlődnünk. De ugyanez a jelentés tartalmazza azt is, hogy az elmúlt években ez a tendencia egy javuló tendencia, amit a képviselő úr nyilván nagyon jól tud.
Sallai R. Benedek képviselő úr felszólalására és legutóbbi megjegyzésére annyit szeretnék mondani, hogy egyrészt a Közszolgálati Közalapítványt nem kell létrehozni, ez a közalapítvány már létezik, mint azt képviselő úr is nyilván tudja.
A kétpercesében pedig tett egy olyan megjegyzést, hogy a nagyszülők, dédszülők kit mire tanítottak. Ennek a megítélése biztos érdekes lehet, meg érdekes beszélgetéseket lehet erről folytatni, de talán azt nem tanították számunkra, hogy zsebre tett kézzel beszéljünk.
Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy az előterjesztéshez kanyarodjak vissza. Felvetődött a kérdés - úgyhogy indítsunk innen -, hogy miért van szükség most a törvény módosítására. Mi tehát a cél? A törvénymódosításban szereplő átalakítások által átláthatóbbá, egyszerűbbé tenni a közmédia működését. Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem sokkal ezelőtt a kormány képviseletében hallhattuk Fónagy János államtitkár úrtól is, hogy az előterjesztés hangsúlyos része a működéssel összefüggő, és erre szeretnék a továbbiakban rávilágítani. Így tehát az átalakítási szándék szerint olcsóbb lesz, merthogy a négy zrt. egybeolvadásával ráadásul jelentős forrás szabadulhat fel, amit műsorok készítésére fordíthat a közmédia. A három zrt. beolvadása a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be átláthatóbb és egyszerűbb gazdálkodást, működést biztosít. Erre a későbbiek folyamán szeretnék még kitérni.
Kérdésként vethető fel, hogy miért a Duna elnevezés maradt meg. Szerintem ez egy nagyszerű szimbólum, a Duna embereket, közösségeket, kultúrákat köt össze. Emlékeztetnék arra, hogy 1992. december 24-én hozták létre a Duna Televíziót, ami a magyarországi és a külhoni magyarságnak szól hangsúlyosan, jelképezve a Kárpát-medencében és a világon élő magyarság nemzeti összefogását. Úgy gondolom, hogy ez az egyként létrejövő új zrt. méltán és méltó módon fogja viselni a Duna nevet.
Ugyanígy fontos az a szempont, amit néhányan itt kérdésekkel illettek, sőt még kifogásoltak is, hogy benne van ebben a módosító javaslatban két új csatorna indításának a lehetősége, ami úgy gondolom, hogy a közszolgálati, a közmédia továbbléptetése szempontjából már csak azért is fontos, mert itt innovációnak és kísérleti elképzeléseknek is teret lehet engedni, mindazokon túl, amik már a korábbiakban elhangzottak.
(19.30)
Engedjék meg, hogy akkor visszatérjek arra, hogy hogyan is nézett ki a korábbiakban, illetve hogyan fog kinézni a szándék szerint a továbbiakban ez a fajta működés. A közmédiarendszer 1996-2010 között négy műsorszolgáltató zrt.-ből, négy önálló tulajdonosi testületből, autonóm médiahatóságból - akkor ORTT - és a kormány alá rendelt hírközlési hatóságból állt. Egy pillanatra fölvillantom a távolra sasszemként működő képviselőtársaim kedvéért (Felmutat egy iratot. - Novák Előd: Házszabálysértő! Ez szemléltetés!) - ez az írott anyag része, köszönöm, Novák képviselő úr -, hogy hány osztatú volt ez a működési modell.
A közmédiarendszer 2010-es átalakítását követően jelenleg is négy közszolgálati médiaszolgáltató zrt.-vel működik, amelyek tulajdonosa a Közszolgálati Közalapítvány, a zrt.-k azonban jelentősen lecsupaszítottak a korábbi állapotukhoz képest, és a közmédiarendszer 2010-ben meglévő és azóta szerzett vagyona az MTVA kezelésébe, illetve tulajdonába került. Az MTVA kezelője a Médiatanács, a közmédiarendszer függetlenségét az önálló zrt.-k léte és törvényileg rögzített státusa hivatott biztosítani.
A közmédiarendszer tehát 2010 óta jelen állapot szerint is még ilyen módon működik, és a mostani módosítási szándék a következőket vetíti előre. A közmédiarendszer kisebb átalakítása ez, amelynek fő eleme, hogy a négy zrt. összevonása történik meg, így a jövőben egyetlen zrt. működne. Az MTVA jogi státusának változatlanul maradása mellett és a zrt. viszonyának a jelenleginél pontosabb tisztázását foglalja magában, az MTVA és a zrt. vagyongazdálkodására, vagyonszerzésére és hitelfelvételére vonatkozó szabályok pontosítását, szigorítását foglalja magában, és a közmédiarendszer működését alapvetően érintő médiatörvényi szabályok módosítását a hatékonyabb működés érdekében.
Ily módon, ha életbe lép ez a módosítás, akkor a megmaradó egyetlen zrt. státusával és tevékenységével kapcsolatban a következők mondhatóak el. A három zrt. cégjogi beolvadása történik meg a Duna TV Zrt.-be, ennek következtében a megmaradó zrt. neve Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. lesz. A megmaradó zrt. ellátja a korábbi összes zrt. feladatait, ennek fő eleme a tartalom megrendelése és átvétele az MTVA-tól. Tevékenysége így kiterjed tévére, rádióra, online-ra, hírügynökségi teendőkre.
A zrt. új törvényi feladata stratégiai tervezés, benne formátumfejlesztéssel, innovációval, és így tovább, a jövő médiabeli trendjeinek azonosításával, az MTVA-val való együttműködéssel a tervek megvalósításában.
Engedjék meg képviselőtársaim, hogy zárásképpen felidézzek két gondolatot a javaslat indokolásából, és ezzel ajánljam tisztelettel a képviselők figyelmébe ezt a javaslatot.
Először is tehát az, hogy mind a humán, mind pedig az anyagi erőforrások egyetlen közszolgálati médiaszolgáltató keretei közé történő integrálása a cél. Hatékonyabb kihasználása, elsősorban a minőségi műsorkészítés fenntartása, a szolgáltatáskínálat folyamatos bővítése és az új technikai eszközök alkalmazása révén ezek mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a közmédia a közszolgálati misszióját maradéktalanul betölthesse.
A másik gondolat zárásképpen: a javaslat egyértelműen rögzíteni kívánja, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatónak milyen típusú szolgáltatások nyújtásával - rádiós, televíziós, online, hírügynökség - kell szolgálnia a társadalom érdekét. A szabályozás újdonságként javasolja bevezetni az Európa számos országában már régóta alkalmazott úgynevezett közszolgálati értéktesztet - az előterjesztő is szólt erről -, amely a nézettség, hallgatottság mellett az egyes szolgáltatások közszolgálati jellegének, értékének a lehető legnagyobb objektivitással mérni képes metodológiai életre hívását és rendszeres alkalmazását követeli meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a figyelmet, és kérem az elhangzottak szíves mérlegelését az álláspontjuk kialakításakor. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
