KÖRÖMI ATTILA
KÖRÖMI ATTILA
KÖRÖMI ATTILA (független): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! A Magyarországtól elcsatolt területeken élő magyarok akaratuk ellenére, kollektív módon fosztattak meg magyar állampolgárságuktól. Az eltelt tíz év tapasztalata azt mutatja, hogy a magyar állampolgárságról szóló hatályos törvény nem adott történelmi jóvátételt a kisebbségi létben élő nemzettársainknak. Ellenkezőleg, a történelemszemlélettől idegen rendelkezései áttételesen gyorsítják a határainkon túl élő magyarok asszimilációját, és a magyarországi lakóhelyhez kötött állampolgárság biztosítása miatt akár a szülőföldjükről történő elvándorlásra is ösztönzik őket.
Ezt a helyzetet felismerve, valamint Magyarország európai uniós csatlakozása után a határon belül és azon kívül élő magyarok közötti különbségtétel további negatív hatásait kivédendő és a szülőföldön maradást elősegítendő került népszavazásra a Magyarok Világszövetsége kezdeményezése a határainkon túl élő magyarok kedvezményes honosítása érdekében, és a 2004. december 5-ei népszavazás a szavazatok többségével a történelem kényszere folytán a magyar állampolgárságtól megfosztott magyar közösségek tagjainak kedvezményes honosítása mellett voksolt.
Ezért, a történelmi jóvátétel szükségességét szem előtt tartva, az igazságosság és a méltányosság elvétől vezérelve és a határainkon túl élő magyarokat a mai napig gyakran érő atrocitások megszüntetésének elősegítése érdekében december 16-án nyújtottam be törvényjavaslatomat az Országgyűléshez, melynek legfőbb célja az, hogy a trianoni határokon túl élő magyarok számára történelmi jóvátételként a magyar állampolgárságuk jogfolytonosságát és a születés által szerzett jogosultság alanyi jogi jellegét helyreállítsa.
A legfontosabb javasolt változtatások:
1. A legalább egyéves Magyarországon belüli tartózkodás kötelezettségének eltörlése abból az általánosan elfogadott nemzetstratégiai célból fakad, mely szerint a határon túlra kényszerült nemzetrészeket a magyar állam a szülőföldön történő boldogulásban segíti.
2. Az állampolgárságért folyamodó határon túli magyarok gyermekeik magyar szellemiségben történő nevelése nyilatkozatban vállalt kötelezettségének morális jellege van. A morális kötelezettség beemelése a törvény szövegébe a határon túli nemzetrészek asszimilációs veszteségeit hivatott csökkenteni, illetve a visszamagyarosodást bátorítani.
3. Az alkotmányos alapismeretek vizsgakötelezettségének eltörlése a törvényjavaslat fő célkitűzéséből fakad, és azt jelenti, hogy a jogfolytonosság helyreállítása nem lehet függvénye az illető iskolázottsági szintjének. A kötelezettség fennmaradása esetén a határon túli magyarok akár jelentős részét de facto kizárnánk a történelmi jóvátétel hatálya alól.
4. A határon túli magyarok esetében - másokkal, más kérelmezőkkel szemben - a méltányosság elve alapján lényegesen rövidebb időt kell megjelölni arra, hogy a honosítási kérelem előterjesztését a belügyminiszter megküldje a köztársasági elnöknek.
A törvénymódosítás rendelkezései összhangban vannak a népszavazáson feltett kérdés szellemiségével, és a 84 évvel ezelőtti traumához képest nem mérhető türelemmel veszik figyelembe a mai magyar társadalom pártpolitika által vezérelt érzékenységét, akár érzéketlenségét is.
A Magyar Köztársaság elnöke december 6-án kérte az Országgyűlést, hogy a népszavazás végeredményét figyelembe véve az Országgyűlés kezdje meg a határon túli magyarok kedvezményes honosítása érdekében munkáját; a köztárasági elnök úr szavaira figyelemmel a mai napon a törvényjavaslatot számára is megküldtem.
Remélem, a tisztelt Ház a tavaszi ülésszakon vagy esetleg a bizottsági szakban, még rendkívüli bizottsági ülést is tartva esetleg januárban megkezdi az általam benyújtott törvényjavaslat vitáját.
Köszönöm, hogy meghallgattak.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
