Zríny család.
Zríny család.
Ragyogó nevű család, mely négy századon át történelmünkben kitűnő szerepet vitt. Eredetét az ős régi Subich horvát nemzetségből vette, melyet ügyetlen hizelgés a római Sulpitiusokkal akart összekötni. Okleveles emlékei a családnak a XIII. század első negyedéig nyúlnak föl, ugy szólván az aranybulláig, midőn István és Gergely a mai Dalmatiában a fellázadt Domald csetinai tartományfőnök leveretésében kitűnő részt vettek, ezért kapták II. András királytól Domaldnak hűtlenségi bélyegén elkobzott terjedelmes birtokát a Kerka vizétől Záráig. * Már ez előtt volt adományuk, melynél fogva Brebir vár és megye urai lettek, és brebiri grófoknak neveztetvén, e néven voltak ismeretesek a XIV. század közepéig. A Brebirre szóló adománylevelet nem ismerjük, mert az – mint az 1251. évi királyi megerősités mondja – esetleg elveszett, de ez adományban IV. Béla mondja azt, hogy a brebiri grófságra az adományt már ősei adták, atyja pedig (II. András) megerősíté. *
Fejér Cod. dipl. t. III. vol. 1. p. 402. és előbb Katona Hist. crit. V. 421. az adománylevél, melyben még István és Gergely minden melléknév nélkűl fordúlnak elő.
IV. Béla oklevelében olvassuk: „Comitatum Brebiriensem… a progenitoribus nostris eis liberaliter datum, collatum, ac inclitae recordationis patris nostri privilegio roboratum, quod tamen casu dicitur amissum, plene et pacifice duximus confirmandum.“
Gergely már 1227-ben Spalatro grófja. A családfát azonban csak Istvántól birjuk szerkeszteni, mint itt következik *:
A Zrínyi családnak hazánkban is egész irodalma van. Lucius után De Regno Dalm. lib. IV. c. 9. első méltatta tüzetesebben e család származását Wagner K. Collectanea genealogico. histor. dec. I. Budae 1778. 2-rét, és a második 1802. évi kiadásban újra. Tőle vette származási adatait Budai Fer. (Polg. lex. III.) kiről tévedve véli Salamon Fer. Az első Zrínyiek-ről írt művében, mintha kamarai oklevelek után dolgozott volna. Erős meggyőzödésem szerint a nagyérdemű Budai 1805-ig minden megjelent (nyomott) forrást felhasznált, de kéziratokra nem terjedt ki, legkevésbbé kamarai levéltári adatokra. Lehoczky is Stemmat. II. 451. írt e családról. Du Fresne Illyricum Vetus et novum cont. Posonii 1746. p. 85. közli a Brebiriek családfáját. Még bővebb a család biogragraphiai irodalma, mint alább idézendjük. Legujabban Salamon Ferencz, Az első Zrínyiek-ről irt és 1865-ban megjelent jeles művében a család történelmi szereplését irta meg.
István; Stepko v. II. István traui gróf slavon. bán. 1250. 1270.; Jakou 1251.; Márk; Radoszló 1275.; György; Joakim 1274. brebiri gróf slavon. bán tárn. mester Pektari nev.; I. Gergely traui és sebenigói gr. 1282.; I. Mladin traui gr. 1276. spalat. 1282.; I. Pál 1272. † 1311. slav. h. dalm. bán. (N. Ursa); I. Miklós gueskai gr. Dalm. h. bán. 1275.; Staniszláva apácza Skardonában.; N. (Tiepolo); II. Mladin horvát bán. 1322.; II. György dalmát város. grófja † 1332.; II. Gergely 1347.; II. Pál 1315. 1343. Dalm. bán.; III. Pál 1348. (Dandulo Kata); III. György 1347.; Deodat.; III. Mladin klissi grófja † 1348. máj. 1. (N. Lelca); IV. György 1347. kapja Zrín várat. † 1362. előtt; Ilona (Tvartkó); IV. Mladin 1357.; Erzse (gr. Corbaviai Tamás); IV. Pál 1386 † 1414. (N. Erzse); Szenko 1370.; I. Péter 1416. † 1452.; II. Miklós † 1439.; Radics; Bielak.; V. Pál †; V. György †; II. Péter 1493. elesett Modrusnál; Pál?; III. Miklós 1508. † 1534 tájt. (Torquata Manlia Janka); Bernát; Margit; Ilona; Ilona (Tahy Fer.) 1540.; Margit (Alapy Ján.); Mihály elesett 1526.; János elesett 1541.; IV. Miklós † 1566. h. t. d. bán. szigetvári hős (1. Frangepán Kata 2. Rosenberg Éva)
IV. Miklós † 1566. h. t. d. bán. szigetvári hős (1. Frangepán Kata 2. Rosenberg Éva); János sz. 1545. †; Ilona sz. 1546. (1. Országh Kristóf 2. Balassa István); Kata sz. 1548. (1. Thurzó Fer. 2. Forgách Imre); VI. György sz. 1549. † 1603. Tárnok mester (1. gr. Arco Anna 2. Stubenberg Zsófi); Dora (Batthyány Boldizs.); Orsolya (1. Perényi Ján. 2. Bánffy Miklós); Bora sz. 1554. (Thurzó Elek); Margit sz. 1555. (Drugeth Miklós); Magda (1. N. N. 2. gr. Turri Jakab); Anna †; Kristóf †; V. Miklós †; János † 1612.; VI. Miklós † 1625. mart. 24. (1. Nádasdy Anna 2. Széchy Erzse) †; VII. György sz. 1598. † 1626. horv. t. d. bán (Széchy Kata); Zsuzsa (1. Lenkovich Albert 2. Nádasdy Miklós); VII. Miklós horv. t. d. bán főlov. mester a költő † 1665. (1. gr. Draskovich Eusébia 2. Lubl. M. Zsófia); III. Péter horv. t. d. bán lefejezt. 1671. (Frangepán Kata); Boldizsár † 1704.; Ilona † 1703. feb. 18. (1. Rákóczy Ferencz 2. Tököly Imre); Auróra-Veronika †; 2-tól Ádám főlov. mester elesett 1691. (gróf Lamberg M. Kata)
Istvánnak fiai Stepko, (vagyis II. István) és Jakou (Jakab) kik 1251-ben IV. Béla királytól Gergelylyel és Dániellel Bribignei gróf fiaival és Obráddal * és unokáikkal ugymint gróf Budiszló fiaival a Brebiri grófságban megerősítettek. * Jakó maradékait csak harmadízig ismerjük, s rólok különöset nem tudunk.
Tán Obrád-ra kell érteni a bribignei grófságot és ennek fiai voltak Gergely és Dániel. Az oklevélben így áll: Gregorius et Daniel Comes, filii Bribigne Comitis et Obrád. Amin eligazodni nem lehet.
Fejér, Cod. dipl. tomo IV. vol. 2. p. 106.
Stepko (vagy II. István) Trau grófja, egész Slavonia bánja, Busán és Lika megyék főispánja volt, egyszersmind 1256. előtt, miután V. István főherczeg Stiria birtokába jutott, Stájer orsz. kapitánya lett. * Meghalt 1270. táján. A táblán látható öt fia és két leánya maradt. Ezekből *
Fejér, VII. vol. 4. p. 118.
Ezekkel egykorban említ Salamon Ferencz Az első Zrínyiek-ről írt művében egy Brebiri Jánost Trau grófját, kit családfánkon nem lelünk.
Joakim 1271-ben szintén slavóniai bán volt 1274-ig, utóbb tárnokmester, midőn őt a történelem Pektari melléknévvel ismeri.
I. Gergely (néhol György) traui és sebenigói gróf.
I. Mladin 1276-ban traui podesta, 1282-ben spalatói gróf.
I. Miklós gueskai gróf, 1275-ben horvátorsz. slavoniai bán; és végre a leghatalmasabb és kitűnőbb testvér
I. Pál 1273-ban spalatói gróf, majd Dalm. Horv. és Slav. bánja, 1292-ben Mladin és Gergely testvérével II. Károly siciliai királytól nyerte Dresnika vidékét megerősitő adományban. * Ugyan ez évben tengermelléki bánnak olvassuk. Meghalt 1311-ben. * Nejétől Ursától négy fiát ismerjük, ezekből II. Mladin horvátorsz. bán volt 1322-ben. II. György a dalmát városok grófja, meghalt 1332-ben. Egy ágat alapított, melyből fia III. Pál 1348-ban szerepelt, de nejétől Dandulo Katától gyermeke nem maradt, másik fia III. Mladin Klissa grófja volt, meghalt 1348. máj. 1-kén. Nejétől Lelkától egy leánya Ilona Tvartkóné, egy fia IV. Mladin, kinek fiát és unokáit a táblán láthatni, de azokban ez ág valószínűleg ki is halt. *
Zágrábi Arkiv Salamon szerint Az első Zrínyiek 79. l.
Wagner és Du Fresne Illyricum Salamon 1312-re teszi halálát.
IV. Mladin fiát Szenkót és ennek fiait csak Salamon F. Az első Zrínyiek-ről írt munkájából ismerjük, Wagnernál hírök sincs.
I. Pálnak negyedik fia II. Pál Dalmatia bánja volt, élt 1315–1343-ban, és atyja lön IV. György-nek, Busán és Osztravicza grófjának, ki nagy bátyjával II. Gergelylyel 1347-ben I. Lajos királytól Zriny-várát és Stupniczát kapta. * És ez idő óta a család ez ága nem Brebirről, hanem Zrin-ről neveztetett. IV. György meghalt 1362. előtt. Maradt egy leánya Erzsébet, ki Tamás Corbáviai grófhoz ment nőűl és egy fia IV. Pál, kiről alább.
Fejér, Cod. dipl. tomo IX. vol. 1. p. 472–477. v. ö. VIII. 3. p. 268.
Ez időben a Brebiriekből többen éltek, kiket nem tudunk a családfára elhelyezni. 1345-ben I. Lajos király néhai brebiri Ugrin fiának Budiszlo fiának kegyelmet ád, és adományúl néhai brebiri Jursse fiának Jurgnak * fia János magvaszakadtán ezen János birtokait. * Ezek tán Jákó ágából voltak.
Jurse és Jurg tán – György?
Fejér Cod. dipl. tomo IX. vol. 1. p. 288. Az oklevélben hibából de Breberio helyett de Berberio áll.
Fölebb nevezett IV. Pál, I. Lajos királynak udvarában növelkedett; * és a horvátországi Hervojaféle mozgalmakban is hű maradt Zsigmond királyhoz, ez okon történhetett, hogy nápolyi László Zrin-várát és tartozékát hívének Hervojának adományozta, * de ez foganatba alig ment; IV. Pál meghalt 1414-ben. Egyik fia II. Miklós a Frangepánoktól visszakövetelé Zlúnt várát, * de magnélkűl meghalt 1439-ben. Testvére I. Péter már 1416-ban említetik; 1438-ban pedig fiaival V. Pál, V. György és II. Péterrel együtt Albert királytól a Frangepánok ellen Zlun-vára kiadása iránt oklevelet nyert. * I. Péter meghalt 1452-ben. Nevezett fiai közűl a két idősb magnélkűl halt el, a legifjabb II. Péter 1493-ban esett el Modrusnál. * Gyermekei maradtak: III. Miklós, Bernát, Margit és Ilona. * Ezek közűl
Kaprinai Mss. B. tomo X. p. 61.
Salamon F. Az első Zrinyiek 213. lap.
Fejér Cod. dip. X. vol. 3. p. 633.
Az oklevél Fejérnél Cod. dipl. XI. 58–59. hol, azt hiszem másolási tévedésből II. Miklós pater vester-nek iratik, bizonyosan frater vester helyett.
Istvánffy Hist. 1685. kiadás lib. II. p. 19.
Salamon Fer. Az első Zrinyiek 217–218. lapján II. Péternek egy Pál nevű fiat is tulajdonít. Lehet, hogy volt! – Ugyan ő, itt a Zrínyi-ek családfájában egy kis hézagot lát, noha a köv. lapon meg azt mondja, hogy tulajdonkép nem hiányzik egy láncz szem sem, csak a kapcsolatot nem tudjuk – úgymond – okmányokból kimutatni 1492–1509.“ Salamon kétségét az okozza, hogy II. Péter 1449-ben már mint élő említetik és 1493-ban hasonlóan, a midőn tehát már koros ember lehetett és pedig legalább is hatvan éves a modrusi ütközetben. Szerintem ez nem baj; hatvanéves is nem ritka a táborban, kivált a törzstisztek közt. Ez tehát nem ok, hogy II. Péter és fia III. Miklós közé egy ízt (nemzedéket) beszúrjunk; de az időtan sem engedi; mert tegyük példáúl, hogy II. Péter 1493-ban hatvan éves volt, e szerínt született volna 1433-ban. Ötven éves koráig kifogástalanúl lehetett apává, ennélfogva fia III. Miklós születhetett 1463-tól 1483-ig, ennek fia IV. Miklós, a szigetvári hős pedig ismét bizvást születhetett e számítás szerint akár 1508. akár 1518-ban. Tehát a chronologia miatt nincs szükség megbontani az eddig a család minden genealogiáján egyformán szerkeztett kapcsolatot, habár ez egyetlen nemzedékre eddiglen oklevelet nem ismerünk is.
III. Miklós nőűl vévén korbovai gróf Karlovicz Károly leányát Jankát vagy Ilonát, kit Wagner Joanna Torquata Manliá-nak nevez, 1509-ben sogorával Korbovai Jánossal esetleges örökösödési szerződésre lépett. Meghalt 1534. tájban. Gyermeke a táblázat szerint öt volt, két leánya és három fia, az utóbbiak közűl a) Mihály elesett 1526-ban Mohácsnál; b) János elesett 1541-ben Vinodolnál és c) IV. Miklós a szigetvári hős.
IV. Miklós már 1529-ben részt vett Bécsnek védelmében a török ellen. Ha síriratán azon adat, hogy korának 48. évében végzé életét, nem volna hibás, mint azt már Kazinczy is észrevette, * – úgy 1529-ben 11 éves korában táborozott volna Bécs alatt. Valószinűbb, hogy Miklós síriratán XLVIII. helyett LVIII. évnek kell állnia, és ez utóbbi esetben születési éve az 1508-ik év lenne. Életét, tetteit nem ide tartozik megírni. Elég megemlítenünk, hogy Horvát-, tót-, dalmátország bánja, és fő tárnokmester volt, és 1566. sept. 7-én Szigetvár védelmében hősi halállal végezte életét, * eltemettetett Szent-Ilonán. * Két neje volt, az első Frangepán Katalin, a második, kivel mennyegzőjét 1564. sept. 21-kén Vasmegyei Monyorókereken tartá, csehországi báró Rosenberg Éva volt. Az elsőtől a táblán látható tizenkét, ez utóbbitól egyetlen fia János * született, ki utóbb anyja után Csehországban örökösödve, ott halt meg 1612-ben febr. 24-én, és Hohenfurtban a Rosenbergek sírboltjában most is látható vörös márvány sírkő alá temettetett. Az első nejétől származott leányok férjeikkel együtt a táblán láthatók, ezek 1570-ben fiú testvéreik György, Kristóf és Miklós ellen örökség és leány negyed iránt pereltek. * E fiúk közűl emberkort csak VI. György ért. Született 1549-ben, meghalt mint fő tárnokmester Vépen 1603. máj. 4-én kora 54. évében, eltemettetett Szent-Ilonán. * Első neje gróf Arco Anna, a második gróf Stubenberg Zsófia volt. Ezektől három gyermeke a táblán áll. Idősbik fia VI. Miklós szintén kétszer nősűlt, előbb gróf Nádasdy Annával, utóbb Széchy Erzsébettel, de magtalan (legalább gyermekei nem említetnek) sírba szállt 1625. mart. 24-kén. Az ifjabb fiú VII. György szül. 1598. körűl. 1622-ben bán lett. Meghalt 1626. dec. 18-án Pozsonyban – mint irják – Wallenstein által retekben nyujtott méreg következtében. * Eltemettetett Csaktornyán a pálosak Sz.-Ilonáról czímzett egyháza sírboltjában. Neje rimaszécsi Széchy Katalin volt, kitől fiai maradtak VII. Miklós a költő, és III. Péter.
L. Kazinczy Ferencztől „Zrínyi Szigetvárott“ a Hébe czímű zsebkönyv 1825. évi folyamában.
L. Kazinczy Ferencztől a Hébe-ben. A Fillértár 1834. évi foly. 153. Reusner Rerum memorab. in Pannonia. 1602. stb. Legujabban Salamon nagy szorgalommal leirta „Az első Zrínyiek“ második részében.
Síríratát Reusner után közli Wagner is dec. I. úgy Kazinczy is.
Innen látszik, hogy a szigeti hős Miklósnak két János nevű fia volt, az első 1545-ben született, de korán elhalt; a második csak is 1565–6-ban születhetett, és Csehországban élvén, honn ismeretlen volt; ezen okból némelyek az első, korán elhalt Jánost kétségbe hozták. Első volt, ki ezt tevé, a Tudományos gyűjt 1820. évi XI. 97. lapján. Utánna gr. Majláth János az Arpádia tört. Zsebkönyv II. kötetében az utóbbi János csehországi sirkövét is közlé. De végre Gyurikovics a Tudományos gyűjt. 1834. évi XI. füz. 38. lapján felvilágositá és megvédte Wagnert is, megmutatván, hogy csakugyan két János fia volt Miklósnak. Ez utóbbi értekezés Salamon figyelmét elkerűlte, azért hibáztja műve 685. lapján Wagnert, de alaptalanúl.
Oklevél a Muzeumban. Lásd Catalog. Mss. I. 544. Ez oklevél kétségtelenné teszi, hogy Miklósnak fia Kristóf volt, nem Farkas. Pethő Gergely is Kristófot említ. Wagner mind a két néven említi, de igazabbnak tartá a Farkas nevet.
Pethő Gergely Krónikája 154. l.
Rattkay, Memoria Regum et Banorum. p. 199.
VII. Miklós szül. 1616. körűl. * Már 1636-ban kir. főlovászmester, légrádi és muraközi kapitány és Zala és Somogy vármegyék főispánja volt, 1647-ben pedig Horvát-, Tót- és Dalmát orsz. bánjává neveztetett. 1661-ben építé Uj-Zrint. 1663-ban m. ország alsó részének főkapitánya lett. Korának mily nevezetes férfia volt, a történelemből és életirataiból ismeretes. * Életének vadászat közben 1664. nov. 18. egy vadkan vetett végett. Első neje gr. Draskovich Eusebia († 1644.), a második löblini Lubl Lénárdnak leánya, Lubl M. Zsófia lett. Ez utóbbi házasságából származott fia Ádám, volt főlovászmester, elesett Zalankemennél 1691-ben. Nejétől gr. Lamberg M. Katától gyermeke nem maradt.
Némi combinatió szerint Toldynál M. Irodalom kézi könyve I. 215. Azonban Ponori Thewrewk Józs. A magyarok névnapjai czímű 2 fűzetében kikoholta: hogy Zágrábban 1616. ápril. 22-ken született volna.
Zrinyi Miklós a költőről sokan irtak, u. m. a) Tudományos gyüjt. 1820. VI. 87. – b) Ugyanott levelei 1821. XI. 111. – c) Életéről Hormayr, Mednyánszky Taschenbuch 1821. 360. – d) Haláláról Tud. gyűjt. 1822. X. 12. – e) ismét ugyanott 1826. IX. 44. – f) Fillértár 1834. 153. – g) Tőlem Delibáb 1854. 7. szám. – h) Toldy F. M. irod. kézikönyv. I. 211. – i) Salamon Fer. A koszorú 1863. I. 385. és köv. és ismét ifjúságáról Koszorú 1864. I. 169. sz. Arczképét Wiedemann kétszer, továbbá Ortelius, Khewenhiller és Galleazzo Gvaldo, ujabb időkben több lap, és köztök a koszorú kétszer is kiadá.
III. Péter, Miklósnak a költőnek testvér öcscse, bátyja után horvát-, tót-, dalmát-országi bán, stb. Bátyja hős költeményét az Ádria Szirénáját horvátúl adá ki. A Wesselényiféle összeesküvéssel vádoltatva, 1671. ápr. 30-kán lefejeztetett. * Nejétől Frangepán Katalintól maradtak gyermekei a) Aurora-Veronika, ki valószinűleg atyja után korán elhalt, b) Boldizsár (v. IV. Péter) a szerencsétlen, ki 1683. dec. 8. Passauból Rottenburgba, utóbb Gráczban a börtön penészében veszté eszét és életét 1704-ben, * és c) Ilona, a munkácsi hősnő, született 1643. körűl, előbb Rákóczy I. Ferencz neje, utóbb Tököly Imre hitvese és ennek jó s bal szerencsében sorsosa. Meghalt 1703. febr. 18. Törökországban. * Ezekben a családnak vége szakadt.
Tudományos gyűjtemény 1818. I. 67. Lünig Epistolae Procerum Europae, II. p. 577. stb.
Pethő Gergely m. krónika 40. és 73. lap.
Életéről a) gr. Majláth János az Aurora zsebkönyv 1830. évi foly. – b) F. M. Orsz. Minerva 1828. évi foly. c) Nagy Iván a Délibáb szépirod. lap. 1857. évi 5. szám stb.
Következők emlitetnek még a Zríny családból, kiket családfailag nem ismerünk; u. m. Zrínyi Péter, kiről olvassuk, hogy 1547-ben Bécsben meghalt; * és Zrínyi azon György, kiről Pethő Gergely krónikájának folytatója Kálnoki azt irja, hogy mint horvátországi bán meghalt 1676-ban. * Ez azonban valószinűleg téves adat lesz.
Pethő Gerg. Krónikája folyt. Spangar Andr. 252. l.
Pethő Gergely krónikája II. 34.
A család ősi czímere Breberi Pál bánnak 1322-ből fenmaradt pecséte szerint: a paizs udvarában kiterjesztett sasszárny, (Salamon vélekedése szerint még a Subichok egykori czímere); a paizs fölötti sisak koronáján pedig kiterjesztett szárnyú koronás sas. * A család utóbbi megbővitett czímere – mint itt a metszvény is ábrázolja – függőlegesen kétfelé osztott paizs, a jobb oldali arany udvarban két kiterjesztett fekete sasszárny lebeg; a baloldali vörös udvarban négyszegű kövekből épűlt magas várfalon álló rovatkolt vártorony magaslik. A paizs fölötti sisak koronájából kiterjesztett szárnyú koronás sas nyúlik föl, karamait prédára készítve. A paizst két oldalról foszladék veszi körűl, de színeit nem ismerjük. *
Salamon, az első Zrínyiek 201. lap.
Walwasor, Die Ehren des Herzogthums Crain. Laybach 1689. III. 103. hol czímertani színjegyekkel található. Wagner Collect. geneal. Dec. I. táb. fig. 17. szintén igy közli 1620. évi pecsét után. Siebmacher, Wappenbuch színjegyek szerint, hol a jobb oldali udvar, arany helyett kékszínt mutat. Ezek után nem tarthatni egészen hitelesnek azon czímert, melyet Kazinczy az 1825. évi Hébé-ben közlött, mely visszafordítva (azaz éllel balfelé nézve) adja a czímert, megtoldva még egy alsó udvarral, melyben balfelé futó krokodil látható; és a vártorony mellett is két csillagot tüntet föl.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
