Zerdahelyi család. (Nitra-Zerdahelyi)
Nyitra vármegye legrégiebb családai közé tartozik. Nevét azon megyei ősi birtokáról Nitra-Zerdahelyről vette. A család törzse István de Bichke, a Fejér megyei Bicske, továbbá Szent-László és Csapol birtokaiért 1419-ben csere-adományban kapta Nyitra megyében Zerdahelyt, a Családi stb. jószágokkal. * E szerint csak ez idő után vette föl a család a Zerdahelyi nevezetet. *
Lehoczky Stemmat. II. 446.
Lehoczky Stemmat. II. 446. helyen már 1296. évről említ Zerdahelyi nevű Péter bánt, Comes Botond fiát, ki szerinte szintén de Bicske is neveztetett, holott azon esetben, ha ez is már a család ősei közűl való volt, még a zerdahelyi birtok megszerzése előtt arról nem neveztethetett, annál kevésbbé, ha de Bicske is iratott, minthogy-épen szerinte is Bicske helység Zerdahelyért csak később cseréltetett el. Nejeűl Fehér megyei Vooti és Vaali Katát említi. Egyébiránt a köztudomás szerint zavaros és igy csak ovatos birálattal használható Lehoczkynak eléadásán itt sem lehet eligazodni. Szerinte t. i. Janus fiai Lukács és Gothárd már a XIV. században (1350) Zerdahelyiek-nek iratnak, és amazok egyikének fia Miklós dictus Darabos 1350-ben bán kapta Nyitrában Család helységet, de ez kihalt; ezen Miklósnak testvéreűl irja Mihály mestert, dictus Rufust de Bichke, 1364-ben alnádort, ennek – ugymond – fiai Miklós 1400. és (fölebb a szövegben nevezett) István, a ki 1419-ben Bicske helyett kapta Zerdahelyt csere- adományban. De a kiről már alig állhat meg azon állítmánya, hogy Zala megyében volt birtokos, legalább nem volt a zala megyei Szerdahely helységben, mert ezen most nevezett Zala megyei Szerdahely helységről egy, más különböző Szerdahelyi nevű család vette nevét, mely most is él Szatmár megyében, mint erről Szerdahelyi (igy, nem pedig Zerdahelyi) néven e munka X. köt. 683–4. lapján olvashatni. Annyit tehát bátran állithatni, miszerint ha a Nitra-Zerdahelyi család előbbi nevét Bicskéről irta, és ezt (s ezen birtokát) cserélte föl a Nyitra megyei helységről vett Zerdahelyi névvel, akkor előbb e nevet nem viselé, és azt a Zala megyei hason nevű helységről nem is vehette. Lehoczky nevezett Istvánnak fiaiul irja Lászlót, Jánost, Jakabot és Pétert 1440-ben Pozsonyi várnagyot, és ennek (kinek? Péternek-e?) továbbá fiai: István, Péter, György és Orbán, ki Lehoczky szerint megint 1443-ban kapott volna Bicskére pallósjogot, holott előbbi állitmánya szerint a család Bicskét már 1419-ben csereadományba oda adta. Még fonákabban adja L. az 1552-ben élt Zerdahelyi Andrásnak filiatioját atyján tul, nagyatyjáúl Mihályt, és ennek atyjáúl Jánost irván, holott nagy atyja nem Mihály, hanem a sz.-benedeki levéltár oklevelei szerint, (mint látni fogjuk) Benedek volt. Mindezek mellett, ha Zala megyében nem is, de hogy az evvel szomszédos Somogy megyében a Zerdahelyi család ősei birtokosok voltak, azt hiteles oklevelek nyomán fönn a szövegben olvashatjuk.
A család régibb történetéről hiteles okmányok nyomán a következőket közölhetjük:
1470-ben Zerdahely Imrének fia György nővéreivel Annával és Veronkával és gyermekeivel János, Mihály és Mártával a Somogy megyei F. és A. Zákány, Inthó, Gyékényes, Alma-Kert, Tótfalu, Földvár, Holt-Dráva és Nechech iránt néhai Zákány Lászlóval és Corbaviai gr. Gergelylyel kötött egyesség és bevallás alapján Dombóy Dávidnak Zákány Orsolyától * való fiát Dombóy Ferenczet 8000 forint letételére evocáltatja. * 1473-ban pedig megintetik Zákány Orsolyát és Dombay Miklós fiait, hogy a bevallási okleveleket átvegyék. *
Zákány László fiának Lászlónak leánya.
Sz.-benedeki Convent fasc. 63. nro 31.
Sz.-benedeki Convent fasc. 82. nro 8.
1470-ben említetik Zerdahely Mihály, kinek javáról szóló levelek átvételére a Sz.-benedeki convent bizatott meg. A következő 1471–2-ben nevezett Mihály ellen Zerdahely László és atyafia János s mások tiltakoznak Nyitra megyei kúriáik megrohanása miatt. *
Sz.-benedeki Convent fasc. 179. nro 20. f. 125. N. 32. f. 50. N. 12.
1487-ben Marczali László özvegye a Somogy megyei Zákán helységbeli javakat megkapván, vissza bocsátja Zerdahely Mihálynak (filio Georgii filii Emerici de Zerdahely) * 1498-ban nevezett Mihály Somogy megyei Megyer helységbeli szölleje és egresi kuriája elfoglalása iránt panaszkodott a Dombóyak ellen. Ezek után a Somogy megyei birtokokról adataink megszakadnak, hanem ugyan azon sz.-benedeki Convent oklevelei már a Zerdahelyi család birtok s egyéb viszonyairól Nyitra megyében tanúskodnak, nevezetesen 1502-ben Csermény Ilona, Csermény Péter leánya, előbb Családi Péter özvegye, ekkor már Zerdahelyi Tóbiás neje ellen a Gezthei (Nyitra vm.) részbirtok elfoglalása miatt a Családi család tiltakozik. *
Sz.-benedeki Convent fasc. 57. nro 34.
Sz.-benedeki Convent fasc. 144. N. 1.
1507-ben néhai Zerdahelyi Mihálynak özvegye Onori Margit növérével Trencsin megyei Dulovi birtoka iránt a Rózen (v. Rozon) család ellen vizsgáltat.
1508-ban fölebb nevezett Zerdahelyi Tóbias és felesége, továbbá a Családi Dorottyától származott asszúpataki Hencz-ek és Zerdahelyi Benedek fiának Györgynek neje Családi Anna, Péternek leánya, II. Ulászló király előtt barátságos egyezményre léptek, mely szerint Zerdahelyi Tóbiás neje Csermény Ilona a neki nászajándékúl jutott Nyitra megyei gezthei, sigárdi, környei és Bars megyei ényi részbirtokot átengedte a Hencz-eknek, és Zerdahelyi György nejének Családi Annának. * Az itt emlitett Zerdahelyi Benedek fiát Györgyöt említik meg 1512. 1515. 1518. évi oklevelek.
Nyitrai káptalan.
1540-ben a Bábindaliak Zerdahelyi Miklós, Ferencz, András és Farkas ellen tiltakoznak, kik közűl Ferencz 1548-ban Nyitrai megyei kernyei birtokát Tajnay Péternek vallotta be.
1541-ben Márton, István, Sebestyén, Pál, Margit Pogrányi Mihályné és Borbála, néhai Zerdahelyi Benedeknek gyermekei az őket örökösödés jogán illető Ravasz-keszi és Ujfalu (Komárom vm.) és Köbölkút (Esztergom megyei) javak elfoglalása ellen tiltakoznak. *
Sz.-benedeki conv. capsa 61. fasc. 3. nro 14.
1561-ben Zerdahelyi néhai Györgynek fiai András és Farkas és másik András, Ferencznek néhai György fiának fia, a Boronkay, Henczi és Ghyczy rokonokkal együtt Nyitra megyei egész Család, Geszthe és Kernye helységekbe, és Zsigárd pusztába király uj adomány mellett beiktattatnak. *
Nyitrai káptalan.
1589-ben előfordúlnak Andrásnak Vasdinnyei Vass Katától (Vas János leányától) fiai Zerdahelyi Pál és Mihály. 1598-ban Andrásnak, a Ferencz fiának, neje Elefánty Ilona, Elefánty Péternek leánya.
1618-ban emlitetik Zerdahelyi Istvánnak özvegye Amade Katalin. 1625-ben eléfordúl másik István, Györgynek * (másutt Gábornak * fia, ki Nyitra vm. kosztolnai birtokát zálógitja el. Ugyanekkor Gábornak leánya Anna Tőkés-Ujfalussy Istvánné.
Sz.-benedeki convent Protoc. K. p. 182.
Rajcsány Deduct. gen. I. 125.
A családfa a fölebbiekben emlitett Zerdahelyi Benedektől biztos adatokra * alapitva, következőleg terjedt le:
A kivonatban közlött káptalani s conventi adatok, továbbá Wagner mss. tomo LXX. pag. 107. – Rajcsány Deduct. gen. I. 125. Lehoczky Stemmat II. 446.
Benedek 1490. k. de Zerdahely.; I. György 1508–1518. (Családi Anna.); Márton 1541.; I. János 1541.; Sebestyén 1541.; Margít 1541. (Pogrányi Mihály); Bora 1541.; Erzse (Gyepes Kelemen.); I. András 1552. Nyitra v. sz. biró és szerdahelyi várnagy (vasdinyei Vass Kata 1561.); Farkas 1561.; Ferencz 1548.; Erzsébet 1561. (Boronkay János deák); I. Pál 1595–97. Nyitra vm. Sz. biró (Nagy-Váthy Kata); I. Mihály 1589–1620. Nyitra v. alisp. itélő mester.; Fruzsína (Török György); Jusztina (Simonyi János); Zsuzsa (Vásárdy Ferencz); II. András (Baranyai Zsuzsa); Zsuzsa (Bighei Mikl.); István; István; Gábor 1634.; II. György 1633. insurg. kapit. (Gosztonyi Klára); Judit (Andreánszky Ferencz); Mária (Emődy György); Ilona (Dióssy Gábor); Anna †; II. János 1697. (Zay Zsuzsi)
II. János 1697. (Zay Zsuzsi); I. Imre 1730. (Bossányi N.); I. Lőrincz (Plathy Borbála); III. János 1765–70. nyitrai alisp. (Motesiczky Bora); II. Imre 1792. tart. biz. és k. tan.; Gábor beszterczei püspök 1800 † 1813.; Sándor (Dessewffy Zsuzsa); László k. tan. 1799.; Zsigm. 1760. †; Magdol. (Jeszenák Istv.); Janka (Dióssy György); József 1822–1848. cs. kir. kam. és ker. t. elnök; Ferencz; Károly 1796. (Baloghy Anna); László (Tihanyi Karolina †; Ilona (Szent Iványi László); Karolina.; II. Lőrincz sz. 1793. aug. 3. (Péchy Krisztina); Zsigmond (Párniczky Zsófia); III. György 1781. 1814. fő sz. biró alispán, cs. k. kamarás.; Andr.; Pál helyt. tan. cs. kam. Esztergom v. administ. 1802. gr. † 1824.; Flórián; Izabella (Dessewffy Gyula); Imre †; Amália (Szenessy Jósef); Magdolna (Baloghy Elek); Ferencz.; Incze Nyitra v. alisp. 1861. képv. 1865. (Kubinyi Laura); Lajos (1. Szent-Iványi Zsuzsa 2. Soos Janka előbb Gosztonyiné); Simon †; István (Gerhard Anna); Imre; Ferencz; István (Péchy Amália) †; N. (Trajtler Lajos); Konstancia (De Zasse); Miklós 1813.; Krisztina (Kubinyi József); Sándor 1799.; Teréz (Mesko József); Miklós † 1848. kora 12. év; Sándor †; Eduárd sz. 1821. hires zongorász.
A táblán állók közűl I. András 1552-ben Nyitra megyei alispánnak és Zerdahelyi várnagynak iratik. * Ez időben t. i. Zerdahelyen vár is volt, melyet a Podmaniczkyak elfoglalván, és onnan hatalmaskodván, 1546-ben az országgyűlés ledöntetni rendelt. *
Lehoczky Stemmat. II. 446.
1546. évi 56. törv. czik.
I. Mihály (I. Andrásnak fia) 1600-ban Nyitra vármegye jegyzőjévé választatott, * és az volt 1603-ig, ez időben egyszersmind itélő mester is. * 1603–1620-ig volt alispán, és többször, nevezetesen 1605-ben a korponai, 1609. 1611. 1614. 1617. 1618. a pozsonyi, 1619-ben szintén a Bethlenféle pozsonyi és 1620-ban a beszterczei gyűlésre követ volt. * Testvére
Nagy József, Nyitra megye leirása (a jegyzőkönyvi adatok szerint) 10–14. lap.
1604. évi 15. 1608: 12. törv. cz.
Nagy József Nyitra v. leirása.
I. Pál Nyita megyének 1595-ben szolgabirájává, 1597-ben alispánjává választatott. * Unokája
Nagy József Nyitra v. leirása 8–9. lap.
III. György 1663-ban a felkelő nemes sereg kapitánya, ennek fia II. János 1697-ben a felkelő nemes sereg zászlósa volt. Ennek két fiánál két felé vált a család, egyik fia I. Imre (úgy látszik katholizált) és ettől a kath. ág, Lőrincz-től a protest. ág származik.
I. Imrének egyik fia III. János 1765–1770-ig Nyitra várm. másod alispánja volt. * Négy fia közűl III. György Nyitra megyének 1781-ben főszolgabirója, 1790. 1802. 1805. 1808. 1811-ben orsz. gyül. követe, 1803. hires első alispánja, 1806-ban kir. tan. és kamarás, 1814-ben az alispánságról lemondott. * Testvére Pál már 1787-ben a József császári rendszer alatt egyesitett Győr és Mosony megye alispánja és királyi tanácsos, majd 1790-től helytartósági tanácsos 1801–1809. Esztergom megye főispáni helytartója, közben 1801-ben Sz.-István rend vitéze, és 1802-ben grófságra emeltetett, * 1815. előtt v. b. tit. tanácsos lett. Meghalt 1824. jan. kora 63. évében. Benne a grófi-ág elenyészett.
Nagy József Nyitra v. leirása. 46–47. lap.
Nagy József Nyitra v. leirása 51. és köv. lap.
Collect. herald. pag. 139.
II. Imre (I. Imrének fia) már 1792-ben a Besztercze bányai kerűletben tartományi biztos, és kir. tanácsos. Ennek fia József már 1806. a nagy-szombati kerületi tábla számfölötti, utóbb 1820. táján valóságos ülnök és királyi kamarás, végre 1836–1848. azon kerűleti tábla elnöke.
Gábor (I. Imrének 3-dik fia) 1780-tól váczi nagy prépost, titopolitani fölszentelt, és korczolai vál. püspök, hétszemélyes táblai ülnök, 1800. aug. 16-tól beszterczei megyés püspök, hol meghalt 1813. oct. 5-én. *
Katona Hist. critic. XLI. p. 652. Memoria Basilicae Strigon. 172.
Ez ágból származott a most élő Károly, 1853-ban földbecslési cs. kir. felügyelő, utóbb cs. kir. kamarás, és 1865. előtt Liptó megye ideigl. kormányzója. Tán ennek fia Károly terezianumi lovag academiai növendék, és 1842-ben cs. kir. hely. nemes apród.
I. Lőrincznek nejétől nagy palugyai Plathy Borától lejövő ágán Sándor ága nagyobbára kihalt, László ágán II. Lőrincznek fia Incze él, 1861-ben Nyitra megye választ. első alispánja és 1865–6-ban országgyűlési képviselője.
A család czimere – mint fölebb a metszvény is mutatja – a paizs kék udvarában könyöklő panczélos kar, mely három nyilat tart, s karján ijjat visel, fölötte jobbról ezüst félhold, balról arany csillag ragyog. A paizs fölötti sisak koronájából szintén íjjat és markában három nyilat tartó pánczélos kar látható. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstkék. Ugyan ettől Pálnak 1802-ben kapott grófi czímere sem különbözött, csupán a grófi koronával, és két oroszlán telamonnal bővűlt. *
Adami Scuta gentil. tomo XIV.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
