Vizkelety család. (Vizkeleti és Szeptencz-Ujfalusi)
Vizkelety család. (Vizkeleti és Szeptencz-Ujfalusi)
Pozsony megyei régi nemes család, mely nevét említett megyei Vizkelet helységről vette és ott hajdán birtokos volt.
Eredetét és leszármazását biztos adatok után nem ismerjük. Az előttem fekvő családfa * az elején álló mesés attributomok mellett azért sem állhat meg az itészet előtt, mert a rajta álló Gáspár-tól (ki 1526-ben elesettnek iratik) az 1737-ben született Istvánig, tehát két századra tizenkét izt mutat, a mi képtelenség. E családfa következő:
Kőnyomat, rajta ez aláirás másolat: Lectum ac cum authenticis documentis combinatum atque extradatum per Danielem Ottlik Palatinalem Protonotarium m. p. (L. S.) – Az első négy nemzedéknél oda jelölt Capitaneus, és Bellidux járatlan anachronismust árul el, és mutatja, hogy e családfa az Esztorázféle koholmányokkal egyöntetű.
András kapitány 1364.; János hadvezér 1394.; Demeter kapornaki apát 1398.; Vincze vagy is vizkeleti Ferenczi 1420.; János kapitány 1448.; Dienes kapitány 1490.; Tamás 1451.; András 1456.; Gáspár kapitány elesett 1526. Mohácsnál.; Jakab kanczelláriai jegyző 1534.; György Dobo Istv. vajda titkára.; István 1469.; István 1487.; Udalrik 1482.; Máté 1500.; György 1496.; Jakab 1512.; Lajos 1563. kir. táb. biró.; György 1586.; János 1590.; Tamás kamarai elnök báró. – 1588.; Pál 1614.; Ferencz 1618.; Imre † ifjan.; Magdolna (1. Dóczy Menyh. 2. Zay László); Mihály alnádor 1619. (Thurzó Maria); Judit (Dóczy István 1620.); Anna (Nyáry Lajos 1616.); Mária (Dóczy Mih. özv.); András 1635.; Péter 1659.; Márton 1681.; János 1716.; György 1698.; I. Ferencz 1706.; II. Ferencz 1731.; ifj. György; István brunói várnagy.; Teréz.; III. Ferencz sz. 1798. jan. 25. egyet. tanár. kir. tan. és udv. t. (Kiss Jozéfa); Janka.; Ferencz.; Pál.; Zsigmond.; Anna.; József.; Pál.; I. László 1728.; Ferencz Varbón.; József katona.
I. László 1728.; István sz. 1737. Dunán t. ker. táb. ülnök 1787.; Anna.; László.; József; Anna (Thalabér Mihály); Erzse (Hajasi Fer.); Bora (Németh János); Zsigmond sz. 1774. lov. kapit.; János sz. 1775. Soprony vm. fő szbiró.; Ignácz sz. 1780. Temesben fiz. tbiró.; Mihály sz. 1782. † 1826. Budán tart. biztos (Remekházy Erzse); Bora sz. 1785. (gr. Festetich Imre); Imre.; Gusztáv.; József.; Ignácz; Béla sz. 1825. † 1864. festész (Wojatsek N.)
Eddig a családfa, melynek azonban csak a legutóbbi négy vagy öt nemzedékét tartom hitelesnek.
Az első ízbeli ősök nemzésrendjét – daczára a hívatalos jellegű aláirásnak – alaptalan szerkezménynek mutatják a rajta felötlő anacronismus, a chronologiai egybevetés, és alább következő adataink.
Hiteles adataink a családról a következők:
Vizkelety György és Jakab, (kiket a táblán is föltalálhatni) 1555-ben Pozsony megyei Kossuth helységre kir. adományt kapnak. *
Liber regius folio 78.
1578-ban élt Vizkelety Benedek, (kit a táblán nem lelünk) és ki az írt évben Abauj megyei Boldogkő-Ujfalvára kapott királyi adományt. *
Liber regius anni 1578. folio 116.
1564-ben már Torda Zsigmond szolgálatában leljük Vizekelety Tamást, * azon Tamást, ki a Vizkelety család egyik ágát magasra emelte, és történelmileg ismeretessé tette. Ezen Tamásnak atyjáúl a családfán György neveztetik, másutt * atyjáúl vizkeleti Ferencz Jánost találjuk (Joannes Ferencz de Vizekelet). Tamás előbb ügyvéd volt, * 1594. 1597. 1605. és 1607-ben. Nyitra vármegyének országgyűlési követe, * és ez idő közben egyszersmind adórónok, országos hadi pénztárnok. * Ő szerezte és kapta adományban Szeptencz-Ujfalut, honnan ága e predikátummal élt. 1608-ban báróságra emeltetett * és 1609-ben kamarai elnök lett, mely hívatalt két évig és három havig viselte. Meghalt Pozsonyban saját hazában 1611. octoberben. Első neje (1572–83) Ocskay Imrének leánya Anna volt, kitől lett fia Imre, ki ifjú korában elhalt; második neje 1602-ben volt inkei Loránth Borbára, ki mint özvegy még 1650-ben is eléfordúl, és kitől következő öt gyermeke maradt:
Kovachich, Scriptores Minores I. 120.
Rajcsányi, Deduct. geneal. II. 51. és B. Mednyánszky Al. kivonata az Ocskay család levéltárából.
Rajcsányi, Deduct. geneal. II. 51.
Nagy József, Nyitra várm. leirása 8–12. lap.
1595. évi 44. 1597. évi 11. 1599. évi 17. 1601. évi 7. és 1603. évi 4. törv. czikkek.
Lehoczky Stemmat. I. 170. és Rajcsányi, Deduct. geneal. II. 51.
a) Magdolna előbb Dóczy Menyhért őzvegye, utóbb csemer b. Zay Lászlóné 1674. táján.
b) Judit Dóczy István királyi tanácsos és koronaőr neje, ki 1630-ban férje után a korona szekrény kulcsai terhétől feloldatik. * Élt még 1657-ben is. *
1630. évi 47. törv. cz.
Szentbenedeki Convent több adata.
c) Mihály báró, kit a táblázat nádori itélőmesternek jelől. * Neje Thurzó Mária, Thurzó György nádor leánya, volt 1616-ban, már özvegye 1650-ben. Ezzel, mert báró volt, nem tarthatjuk azonosnak azon Vizkelety Mihályt, ki 1627–1631-ben Nyitra vármegye főszolgabirája volt. *
De ezt Lehoczkynál Stemmat. I. 177–178. nem találhatni.
Nagy József, Nyitra vármegye 16–17. lap.
d) Anna 1616-ban bedeghi Nyáry Lajos neje.
e) Mária 1626-ban Dóczy Mihályné, mint özvegy említetik 1642-ben, és még 1687-ben is. Ezekben Tamás-nak ugynevezett szeptencz-ujfalusi ága elenyészett.
Nyitra megyében találjuk 1582–87-ben Vizkelety Balást, mint azon megye jegyzőjét. *
Nagy József, Nyitra vármegye 6. 7.
1588-ban Bálint itélő mester és az ország határait vizsgáló bizottság tagja. *
1588. évi 33. törv. cz.
Ezekkel egy időkorban élt Vizkelety Tamás Pozsony megyében, kinek két fia volt Tamás és Pál. Ez utóbbi Tamásról iratik, hogy Horváth országba telepedvén, vizkeleti birtokrészét Thurzó grófnak adta és vallotta be, kitől az Eszterházyak kezébe jött. * Testvére Pál, talán egy volt azon Pállal, kit 1599-ben tábori élelmezési biztosi állásban találunk. * Ezen Tamás ágának töredék-nemzékrendje ez:
Rajcsányi Deduct. geneal. Mss. II. p. 84. E Tamás tehát, ki Horvát országba telepedett, szintén nem lehet egy személy a Szeptenczujfalusival, ki kamarai elnök volt.
E Pál sem lehet e szerint azonos a táblán álló sz.-ujfalusi Tamás testvérével Pállal.
Tamás Pozsony vm.; Tamás Horváth orsz. telep.; Pál.; ifj. Pál (Horváth Anna); László.; Kata (1. Pápay Bálint 2. Gulácsy N.)
Ugyan csak a fölebbiekkel egy időkorra, a XVI. század végére esik élete Vizkelety Jakab-nak, ki Pozsony megyében élt, (és tán azonos volt ama Jakabbal, ki 1555-ben Kossuthra adományt vitt?) Ez nőűl birta ravonyi Ravonyi Mihály itélő mester leányát Zsófiát, kitől gyermekeit e táblázat mutatja:
Jakab (Ravonyi Zsófia); Anna (Belczy Mátyás 1600.); Eufrozina (Aranyossy Pálné); Judit (Csery Mih.); Magdolna apácza.; Ilona (Szombathelyi György, mosoni alisp. és kir. tan.)
Vizkelety János 1602–1603-ban Sümegh várában udvarbiró volt. * 1618-ban Pápán rovásoló és Palotai udvarbiró. * Ezt sem találjuk a családfán, mert életének időkora miatt azon Lajos fiának, ki 1563-ban élőnek jelőltetik, nem tarthatni.
Tudományos Gyűjtemény 1830. évi XII. köt. 10–12.
Eredeti oklevél.
I. Ferencznek fia II. Ferencz (szül. tán 1731.) előbb gárdistának íratik, már 1792-ben Liptó megyében Hradeken a kir. kincstárnál pénztárnok volt. A táblán látható gyermekei közűl III. Ferencz szül. Hradeken 1789. jan. 25-én; előbb Pesten ügyvéd s jogtudor, utóbb 1830-tól a m. kir. egyetemben egyh. jogtanár, 1850-től kir. tanácsos, jelenleg mint udvari tanácsos nyugalomban él. Nógrád megyében Varbón szerzett birtokán Ferencz fia gazdálkodik.
I. Lászlónak egyik fia István (szül. 1737.) 1787–88-ban a Dunántúli ker. itélő tábla ülnöke volt. Öt gyermeke közül fiai:
a) Zsigmond (szül. 1774.) előbb (1792-ben) m. kir. testőr, utóbb lovas kapitány.
b) János (szül. 1775.) Soprony vármegyének mintegy 1827-től 1836-ig főszolgabirája volt.
c) Ignácz (szül. 1780.) Temes megyének előbb (1830–33 körűl) alszolgabirája, utóbb fizetéses táblabirája, mintegy 1842-ig. Gyermekei közűl József 1849-ben Temes vármegye esküdtje volt. Béla festész volt Pesten, szül. 1825. meghalt 1864-ben.
d) Mihály (szül. 1782-ben) Budán kir. tartományi biztos volt. Meghalt 1826-ban. Nejétől Remekházy Erzsébettől maradt leánya Adél (v. Etelka.)
A család czímere a paizs udvarában hátulsó lábain ágaskodó grif, első jobb lábával kivont kardot, a balban csillagot tartva. A paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar kivont kardot tart. A paizst két oldalról foszladék veszi körűl.
1695-ben Vizkelety Ferencz-nek neje volt Széchényi Katalin, Széchényi György primás unoka huga, az első gróf Széchényinek nővére.
Egy másik Vizkelety Ferencz 1725. januar. 28-án Széplakon gr. Széchenyi Györgynél esküdtetett össze nejével Salamon Magdolnával Vizkelety Adalbert pálos barát által. *
Egy régi Telekessy-féle egri Ritualéba irott jegyzetekből, úgy látszik Vizkelety Adalbert pálos barát saját kezével.
Vizkelety Adalbert paulinus szerzetes volt már 1705-ben is. Meghalt 1737-ben. Testvérei voltak a) Pál, ki 1725. évi febr. 26-án halt meg; és b) József, ki 1719. évi sept. 14-én kelt egybe Zidarich István leányával Zidarich Anna Máriával, kitől fiok József Ferencz Sebestyén született 1725. évi januar 7-én. * Mind ezeket a táblázaton kijelölni nem tudjuk. Továbbá
Egy régi Telekessy-féle egri Ritualéba irott jegyzetekből, úgy látszik Vizkelety Adalbert pálos barát saját kezével.
1732–33-ban Vizkelety József (bizonyosan a fölebb említett Zidarich Anna M. férje) Mosony vármegyének szolgabirája volt. 1774. Vizkelety Pált kir. kamarai számvevő hívatalban találjuk. 1792-ben Sándor-Pál Verebélyben kir. sóházi mázsáló.
A Vizkelety család jelenleg tudtunkra két ágon él, és már most tekintve a közlött táblazatot, ezen két ágat I. Ferencz-től és I. László-tól kezdve vehetjük figyelembe.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
