Verbőczy család.
Verbőczy család.
Ugocsa vármegye ős régi családa, melynek előbbi neve Kerepeczi volt. 1429-ben Kerepeczi Barla és testvére János deák (fiai Kerepeczy Istvánnak) megszerezvén a Hunt-Paznán nemből eredt verbőczi Szovárdffyaktól a verbőczi birtokot, * utóbb a család e részbirtokról a szebb és tekintélyesebb Verbőczy nevét kezdte fölvenni. Eddig kipuhatolhatott családfájok * következő:
Horváth István, Verbőczy Istv. emléke II. 82.
Horváth István, Verbőczy Istv. emléke II. 82. különösen 112. 151. 155. 287. 291. 308. 313–319. stb.
Kerepeczy István.; Barla de Kerepecz. 1429. kir. al-asztalnok m.; János (deák) 1429.; Osvát de Kerepecz 1489. (Deák Apollónia); János de Kerepecz alias Verbőcz 1510.; István de Verbőcz † 1542. személynök kanczellár. (1. Zoby N. 2. szekcsői Herczegh Kata 1519. 3. Surányi Anna, már 1569. Rekeő Pálné); Ferencz 1502. 10.; László 1502. 10. (Vitkay Zsófia 1543. e.); András 1502.; Ferencz 1518. † 1551. előtt.; Péter 1519.; János 1518. 1569. (rosályi Kún Kata); Imre 1518. 1569.; Erzse (Dombay Jánosné 1551. özv.); Orsolya 1519.; András 1551. 1569.; István 1551. 69. (Kölcsei Anna); Anna 1582. (Nagy Mihály özv. 1589.); Zsófia 1582. (Bégány Bálint); Gergely 1582. (Zalmády Kata özv. 1590.); Anna 1582. (Zékely János); Borbála.
Legnevezetesebb tagja volt a családnak Verbőczy István, a híres magyar jogtudós és a „Tripartitum“ szerzője, előbb országbirói itélőmester, majd 1518-ban kir. személynök, a hatvani gyűlésen választott nádor, majd száműzött, és végre I. János király fő kanczellára, * és Nógrád és Tolna megyék főispánja (1538.) meghalt 1542-ben. Háromszor nősült, első neje a Zoby, – a második a szekcsői Herczegh, a harmadik a Surányi családból volt Anna, ez utóbbi mint özvegy már 1569-ben nemes Rekeő Pál neje. * 1519-ben élő öt gyermekét a táblán láthatni. * Ezekből Imre, ki 1542-ben már I. Ferdinandhoz állott, * élt még 1569-ben is. János szintén akkor, neje volt rozsályi Kún Katalin. Ferencz * 1551-ben már nem élt. Ennek István nevű fiatól, ki Kölcsey Annát birta nőűl, volt fia Gergely, kinek 1590-ben már özvegy-nejétől Zalmády Katától leánya Borbála, volt a Verbőczyek ismert utolsó ivadéka.
Tudományos gyűjt. 1829. X. köt. Palugyay Imre: Verbőczy István élete, Budán 1842. Horváth István Verb. emléke II. köt. Pest 1819.
Horváth Istv. Verbőczy Istv. emléke II. 313. És ide vehető Szilágyi István értekezése a m. akad. előtt: L. Budapesti Szemle. Uj foly. II. 123.
M. Történelmi tár IV. 237. lap.
Horvát Istv. Verbőczy Istv. emléke II. 291.
1537-ben Krakóban iskolázott egy Ferencz. Bursa Cracoviensis 49. 50.
Az Ugocsa és Bereg megyei birtokokon kivűl birt István Nógrád megyében Szente, Terény, Csesztve, Nőtincs helységben, Zólyom Veszprém megyében, sőt Erdélyben is Torda megyében.
A család czímere, amennyire István kanczellár gyűrű pecsétéből kivehető, * a paizs alján nyugvó szarvas, melynek hátán grif hatalmaskodik.
Jászay P. A magyar nemz. tört. a mohácsi vész után 192.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
