Urházy család.
Urházy család.
Ősi fészke Pest vármegyében N.-Kőrös városa, hol a XVII. század folytán a város előkelőbb és legvagyonosabb családai közé tartozott. Ez időben éltek a családból Urházy János, ki második nejével Fekete Zsuzsannával és fiokkal I. Andrással, továbbá testvérével Urházy Péterrel és ennek neje Csúty Annával és ettől Mihály, II. János, Ilona és Orsolya gyermekeivel, és végre másik testvérével Urházy Istvánnak és ennek nejével Szemes Margittal érdemeik tekintetéből I. Leopold királytól 1671. dec. 20-án kelt czímeres nemes levelet nyertek, mely Pest, Pilis és Solt megyék közgyűlésen Fülek várában 1673. évi mart. 7-én ünnepélyesen kihirdettetett. És ugyan ez alkalommal a megye közönsége előtt nevezett Urházy Péter személyesen megjelenvén, vármegyei esküdtnek választatott, és fel is hiteltetett. *
Pest megye 1673. évi jegyzőkönyve 118. lap.
A család czímere – mint itt a metszvény is ábrázolja, – a paizs kék udvarában zöld téren álló arany búzakéve, mely fölött természetes szinű sas őrködik. A paizs fölötti sisak koronáján hasonló, mintegy repűlésre készülő, sas áll, csőrében sarlót tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
A család megnevezett eldődei közűl a három testvér legifjabbika: Urházy István 1674-ben Nagy-Körös városa hatóságánál mint esküdt tanácsnok hivataloskodott * midőn egyszersmind Haszán szergi töröktűl a misei pusztát bérlette; * 1677-ben székbiróságot viselt; * élt még 1686-ban is. * Nejétől Szemes Margittól származott utódainak családfáját nem ismerjük.
Török-magyarkori Oklevelek. Kiadta a m. t. akadémia II. 9.
Török-magyarkori Oklevelek. Kiadta a m. t. akadémia II. 13. lap.
Török-magyarkori Oklevelek. Kiadta a m. t. akadémia II. 41–44. l.
Török-magyarkori Oklevelek. Kiadta a m. t. akadémia II. 45. l.
Istvánnál kitűnőbb szerepet vitt bátyja Urházy Péter, ki vagyonos állásán kivűl személyes kiváló tulajdonai által is tekintélyre emelkedett; és míg egy részről a török világban gyakran megszorúlhatott Kőrös városának gyakran hitelezett, * úgy más részről a legzivatarosabb időben 1685-ben a város fő birói hívatalát is elvállalta. * Innen történt, hogy hívatalos túlbuzgóságának folytán nemes Oláh János özvegyén ns. Kökény Ilonán, kit elzáratott, tett hatalmaskodása miatt nemesi kiváltság-sértő perbe is keveredett, * és Pest megye a per lefolytáig a merész férfiú javait is czélszerűnek tartá lefoglaltatni. * U. Péter a vád tárgyalására sem jelenvén meg, 1688-ban elmarasztaltott; azonban, utóbb 1691-ben Péter a vádpört a vármegye törvényszéke előtt barátságos egyezség utján semmisíteté meg. * Csúty Margittol a már megnevezett és a táblán látható négy gyermeke volt, kik közűl Mihály, az akkori ífjusági, úgy nevezett hős társaságnak tagja, egy lakadalom alkalmával 1685-ben (szintén atyja birósága) idejében egy terhes nőt véletlenűl meglővén, egyház kirekesztéssel bűnhödött. * Utódait azonban családfailag ez ágnak sem ismerjük, miután a török világban a család elszéledvén, most egyes ágainak tagjai Pest megyén (Kecskeméten) kivűl Gömör, Közép-Szolnok, Fejér, Bihar megyékben, sőt Erdélyben is találhatók.
Török-magyarkori Oklevelek. Kiadta a m. t. akadémia II. 19. 20. 59. stb. És Kőrös város levéltára.
Török-magyarkori Oklevelek. Kiadta a m. t. akadémia II. 126. És Balla Gergely N.-kőrösi Krónika 55. lap.
Török Magyarkori Oklevelek. Kiadta a M. t. akadémia II. 190. l.
Török Magyarkori Oklevelek. Kiadta a M. t. akadémia II. 159. lap.
Török Magyarkori Oklevelek. Kiadta a M. t. akadémia II. 192. lap.
Török Magyarkori Oklevelek. Kiadta a M. t. akadémia II. 130. l.
A legidősb testvérnek Jánosnak fia András, ki az 1671. évi nemesi levélben is előfordúl, ősi székhelyét N.-Kőröst elhagyva, Gömör és Kis-Hont megyei Rima-Szombatba telepedett, és ott élt még hiteles okmány szerint 1733-ban is, és ott nemzé fiát I. Lászlót, ki 1749. után Rima-Szombat városából Közép-Szolnok vármegyébe Zilahra költözött és a mostani Közép-Szolnoki zilahi ágnak alapítója lett. Ennek fiai II. László, Mihály és András, kik Hont vármegyétől 1792. febr. 12-én vették ki nemességökről szóló bizonyítványukat, és az elveszvén; 1813. évi május 3-án nevezett II. László, ugy Mihálynak fia József, és Andrásnak fia Sámuel és András Hont megyétől újra kivévén nemesi bizonyítványukat, azt azon évi aug. 9-én Közép-Szolnok megyében is kihirdetteték.
I. Lászlónak fia volt Sándor, kinek fia György n. dobai ref. lelkész és K.-Szolnok megye táblabirája, nemességét fiai részére is nevezett megyében 1844. nov. 15-én kihirdeté. Nejétől Kemény Teréztől, ki 1860. mart. 24-én halt meg, a táblán látható fiai közűl György, (szül. 1823. Tokajban, honnan anyja származott) ifjú korában az irói pályára lépett, 1849-ben magyar huszár százados, 1861-ben Közép-Szolnok megyei Zsibói kerületének képviselője a pesti országgyűlésen, 1861-ben a m. akademia tagja, és jelenleg „A Hon“ politikai lap szerkesztője.
A család nemzék rendje ez:
Urházy N.; János 1671. (2. Fekete Zsuzsi); Péter Kőrösi főbiró 1671–1691. (Csúty Anna); István Kőrösi tanácsos 1641. 1686. (Szemes Margit); András 1671. 1733. Rima-Szombatba telep.; Mihály 1671. 1685.; János 1671.; Ilona 1671.; Orsolya 1671.; János R.-Szombatban 1749.; I. László Zilahra költöz.; N.; Ferencz; János; Mihály Rima-Szombatban 1792.; I. Sándor † 1792. előtt.; Mihály sz. 1759. pub. 1792.; János sz. 1763. †; II. László sz. 1770. pub. 1792. 1813. Zilahon. †; András sz. 1774. public. 1792.;József 1813; Sámuel 1813.; András 1813.; II. Sándor sz. 1790.; György szül. 1792. N.-Dobán r. lelk. tbiró (Kemény Teréz † 1860.); György 1861. zsibói képviselő szerk. Pesten.; Károly †; Antal.; Ferencz †; Teréz (Dienes József); Róza †; Ilona (Träger Kár.); Amália stb.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
