Thalherr család.
Thalherr család.
Magyar országi törzse Thalherr József-János római sz. birodalmi lovag, ki előbb Bécsben, 1783-tól Budán a m. kir. építészeti igazgatóságnál mint mérnök összesen 40 évig a kincstár érdekében takarékosan, serény és fáradhatlan szorgalommal viselt hívataloskodása által szerzett érdemei tekintetéből I. Ferencz királytól Bécsben 1804. mart. 23-án kelt oklevélben nejével Schäntzl Zsófiával és ettől született 17 gyermeke közűl életben maradt: Ferencz (János) ugyan azon kormány széki osztálynál már 23 évig szolgált mérnök, Mihály-János akkor már Stipsich huszár ezredbeli őrmester fiaival, és Teréz M. Sommerer György orvos özvegye, Anna M. Pauler Antalné, Bora M. Hatos Józsefné, Antónia M. (utóbb Gáal Mihály helyt. fogalm. neje) és végre Jozéfa M. (utóbb Schedel Ferencz k. póstai ellenőr neje) leányaival együtt magyar nemességre emeltetett, s nemeslevelök Pest megyénél azon évi aug. 29-én kihirdettetett.
A törzsszerzőnek Ferencz nevű fia mint kir. épitész. igazg. mérnök 1824-ben magnélkül meghalván, másik fia Mihály-János (szül. 1773. oct. 6.) ifju korában, 1791-ben mint cadét katonai szolgálatba lépvén, a franczia háborúk alatt 11 hadjáratban, és 18 ütközetben vévén részt, többször sebeket kapván, és altábornagyságig emelkedvén, 50 évi hű és érdemteljes szolgálatai jutalmául 1843. évi jul. 6-án Bécsben kelt, és Pest megye előtt azon évi aug. 31. kihirdetett oklevélben V. Ferdinánd m. kir. által magyar báróságra emeltetett. Meghalt az altábornagy Salzburgban 1856. máj. 13-án. Nejétől gr. Platz Máriától, mint a táblán láthatni, három gyermeke maradt.
Érdekesnek tartom a családfán a leány-ági utódok nehány ízeit kijelölni, miután ezek a tudományos és irodalmi pályán több ismert nevet tüntetnek elő vérségi viszonyaikban. A családfa ez:
Thalherr János m. kir. épit. ig. mérnök magy. ns. 1804. † 1807. (Schäntzl Zsófia Bora); Teréz sz. 1760. Dr. Sommerer György); Ferencz m. k. épit. ig. mér. † 1824.; Anna † 1816. (Pauler Antal); Borbála † 1846. (Hatos József); Antonia † 1852. (Gáal Mih. helyt. fog.); Jozéfa sz. 1772. † 1856. (Schedel Ferencz) k. póstai ellenőr); Mihály-Ján. sz. 1773. † 1856. altábornagy 1843. m. báró. (gr. Platz Mária); Anna (Hinka József); György sz. 1783. † 1855. Eszterházy hg. könyvtárnoka, s iró; Toldy Fer. kir. tan. egyet. tanár stb.; József m. akad. ügyész szül. 1815.; Mihály-Jer. sz. 1835. husz. főhadn.; Jeromos-Lipót sz. 1827. vad. főhadn.; Margit-M. sz. 1842.
A család nemesi czimere négy felé osztott vért, hanem közepén ezüst pólya hullámzik, azon vörös tollú nyíl fekszik. Az 1. és 4. négyszer vörös és négyszer ezüsttel pólyázott udvarban márványoszlop áll, borostyánnal övedzve. A 2. és 3. fekete udvarban két vágással arany szelemen vonúl át, fölötte három arany csillaggal, az alsó gúla-alakú arany udvarban zöld téren, fehér lovon magyar vitéz nyargal, kivont kardot villogtatva. A vért fölötti sisak koronáján kiterjesztett szárnyakkal egyfejű sas áll. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék.
A bárói diploma némileg módosítá e czímert, a rendes vágatú vért közepére kisebb vértben, arany udvarban fekete lovon a magyar huszár látszik kivont karddal, a czímervért 1. ezüst és vörössel pólyázott udvarában a borostyán füzérrel övedzett arany oszlop áll, a 2. fekete udvarban arany pólya, alól három vágással, felette három arany csillag látható; a 3. kék udvarban ezüst pólyát mutat hegyével jobbfelé néző nyillal; a 4. vőrös udvarban arany nyaklóval övedzett ezüst agár fut. A vértet bárói korona fedi, azon három koronás sisak áll; a jobb oldali felett arany csillag ragyog, két bivalyszarv között, melyek közűl a jobb oldali harántosan félig vörös, félig arany, balfelől félig arany, félig kék. A középső sisak koronáján egyfejű fekete sas látható. A balfelőli sisak koronájából három strucztoll (aranykékfekete) nyúlik fel. Foszladék jobbról ezüstkék, középről aranyfekete, balról ezüstvörös, vérttartók két grif.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
