Tarcsányi család. (Tarcsányi és szemerédi)

Full text search

Tarcsányi család. (Tarcsányi és szemerédi)
Hont vármegye egyik legrégiebb családa. A család kezénél fenmaradt és általam átvizsgált eredeti, de kevés számú oklevelek nyomán, melyek a Hont megyei Sztarchan (most Tarcsány puszta) és Szemeréd birtokviszonyairól szólnak, azt lehet következtetni, hogy a család a régi zsemberi Sembery családdal közös vérségből, úgy látszik, az előbb Szemerédi nevet viselt családból eredt, és csak később kiválva, vette fel a Tarcsányi nevet. Az említett okmányok következőket tartalmaznak:
1316-ban (feria 2-da prox. post festum Pentecostes) a sághi convent előtt nemes Semberi Ambrusnak fia Egyed ispán (Comes) Hont megyei Sztarchan puszta felét bevallja örökösen vejének Zemeredi Mihály fiának Jánosnak, ki Egyednek leányát Erzsébetet tartá nőűl.
1358-ban gróf Széchi Miklós országbiró parancsa folytán az esztergami káptalan Horváthi Pál fiának Péter mesternek részére Ztarchán birtokára nézve határjárást és iktatást eszközölvén, ezt birtokjoga biztosítása végett a szomszéd Szászd (Zazd) helység miatt Saratanus (másutt gyakrabban Sarachenus) a királyi kamarák grófja is maga részére megtétette.
1359-ben (feria 2-da prox. post «»fest. 6. Lucae Evang.) Konth Miklós nádor elnőksége alatt a Gyarmati puszta mellett Nógrád és Hont megyének tartott közgyülésén Darásdi Vulcus Györgynek neje Erzsébet asszony kimutatván, hogy Ztarchán pusztán birtokrészt bir, melyet Laczknak fiai Miklós mester és Pál elfoglalva tartanak, noha Laczk fiai állíták, hogy az adomány utján Zemeredhez tartozó és övék legyen, de azt meg nem mutatván, abba nevezett Erzsébet a sághi Convent által beiktattatott.
1391-ben (feria 2-da prox. post fest. b. Mathiae apostoli) a váradi káptalan előtt Sztarcháni Péternek fia Egyed Hont megyei Starachan helységnek felét bevallja rokonának (sororinus) Gergelynek, Merei Pál fiának, és testvérének Miklós deáknak, és nevezett Pál nejének Katának, a ki Palásthy Bogania * fiának Györgynek leánya volt, és ezen bevallásra 1391. feria 2-da prox. post Dominicam Letare Zsigmond király beleegyező adományt ád.
Tán ettől kapta nevét Hont megyei Bagonya helységet.
1402. (feria 6. post fest. b. Francisci conf.) Pozsonyban kelt Zsigmond király iktató parancsa folytán a sághi Convent Podhorchani János fiainak Péternek és Demeternek, és unokaöcscseinek Podhorcháni Simonnak és Lászlónak, úgy Kóvári Mátyás fiának Pálnak Lehotka és Thoplicha helységekért, és a crempniczai folyó (tán patak) vizén álló malom feleért cserében adományozott Felső-Zemere birtokába nevezetteket beiktatja.
1406. (Sabbatho prox. ante Dnicam Letare) Budán kelt iktató parancsa gróf Zéchéni Frank mester, országbirónak, melynek folytán a Saaghi Convent Kóvári Pál mestert, és Podhorcháni János fiát Pétert az őket törvényesen illető hont megyei Starchan puszta birtokába beiktatta.
1407-ben Budán (feria tertia prox. post Dominicam Oculi) Szécheni Konye bánnak fia gróf Frank országbiró előtt Semberi Dénesnek fiai András és Miklós, úgy Semberi Balásnak fia György utódaik neveikben is Hont megyei Starchan földje vagy pusztajához való azon jogaikat, melyekkel netalán ott birnak, és melyeket Kóvári Pálnak és Podhorcháni János fiának Péternek Egyházas-zemerédi alattvalói használnak, és melyeket Zaz-merei Pálnak fia Miklós deák most nevezett Kóvári Pálnak és Podhorcháni Péternek eladott, azoknak örökösen a nevezett Semberi-ek is bevalják.
1575-ben a sz. benedeki convent előtt a Tarcsányi család és Kóváriak között történt Tarcsány és Szemeréd iránt egy bevallás, melyből már a Tarcsányi családbol akkor élt Tarcsányi ifj. Mátyásnak (vagy Máténak) származása negyed izen ős atyjától Tarcsányi Györgytől fogva kitűnik.
1583-ban (feria 4-ta post festum Visit. B. M. V.) Hont várm. Selmeczen tartott törvényszékén nemes és vitézlő Pilíny János és Domaniky Dániel tiltakozást és óvást tesznek az ellen, hogy nemes Tarchányi Mátyás Hont megyei Darás helységbeli részét, melyhez ök jogot tartanak, elidegeníteni akarja.
1616-ban Tarcsányi János Szúdon és Daráson négy telket vallott be Pestvármegyei György özvegyének Lipthay Erzsébetnek. *
Sz. benedeki Convent Protoc. J. pag. 725.
Továbbra okleveles adataink nem terjednek. Megjegyezhetjük még, hogy 1684-ben már a Tarcsányi család két tagját Tarcsándy néven be írva a Nógrádi nemesek sorában találjuk. E megyében beházasodás utján Ebeczkre telepedett főleg a család, hol most is egyik családfő tagjában Ezechiel h. ügyvéd és közbirtokos személyében és ennek családjában székel.
A Nógrád megyei 1722. évi nemesi vizsgálatkor a Tarcsányi család, mint kétségtelen nemes iratott a megyei lajstromba, és mint ilyen kapott akkor Heves megyei Csépára telepedett egyik tagja Tarcsányi János az ifjabb, nevezett megyétől nemesi bizonyítványt, melynek alapján Csépán lakozó ivadéka (mind azok, kiknek neveik alatt az 1828. év áll) nemességöket 1828-ban Nógrád megye előtt ujolag is kihirdetteték.
A családfa következő:
I. tábla.
György; I. Imre; id. Mátyás; ifj. Mátyás 1575. 1600. (Gyalay Kata)
«» ifj. Mátyás 1575. 1600. (Gyalay Kata); II. Imre 1584. 1614. (Kéry Erzse); I. Tamás.; I. János (Tihanyi Judit); I. Péter; Erzse (Gedey György); I. István 1684. (Dacsó Julianna); II. Tamás; Erzse (Palojtay Lőrincz); ifj. János 1722. (Ebeczkről Csépára költöz.) Folyt. II. táblán.; idősb János 1684. 1722. (Jakobey Erzse); Ferencz 1722. 55.; II. István 1722. osztozik. 1755. is él (Sárközy Judit); Klára (Czalik N.); Judit (Bory Dávid); László (Mikulay Anna); III. István (Kalmár Janka); Zsófia (Nagy Zsigm.); Teréz (Plachy Gábor); Erzse (1. Plachy János 2. Kovács György); III. Imre (1. Plachy Erzse György leánya. 2. Plachy Erzse János leánya); Kata (Szedlenics Imre); Anna (Gyura Pál); Károly.; György; Anna (Eger Pál); Mária.; Lajos (Vida N.); Ábrahám 1859.; Ferencz (Siraky Mária); Janka.; Judit.; Erzse.; Mária.; 1-től Pál (Frecska N.); Ezechiel sz. 1798. h. ügyvéd Ebeczken (Plachy Julianna); Janka.; Sándor (Siraky Mária); Imre (Siraky Verona); Attila-Gyula.; Ilona (Tihanyi N. Pesten); Jakab.; Mihály.; N. N.
II. tábla.
ifj. János, ki az I. táblán. 1722. Ebeczkről Csépára.; Imre.; Pál.; János.; Márton.; József; Imre; Ferencz 1828; István 1828.; József; György 1828.; József 1828.; István 1828.; János 1828.; Imre 1828.; Pál 1828.; István 1828.; József 1828.
Hont megyében Tarcsányi Sándor 1749-ben halt meg, eltemettetett A. szemeréden. * Ez nem áll a táblázaton.
Magyar Sion. 1864. 513. A viski és alsó szemerédi egyház törtenében.
A család ágost. ev. vallású. Közűlök T. Mária 1776-ban Visken katholizált. *
Magyar Sion. 1864. 513. A viski és alsó szemerédi egyház törtenében.
A család czímere a vért kék udvarában zöld téren hátulsó lábain ágaskodó oroszlán, első jobb lábával kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronáján kar könyököl, kivont kardot villogtatva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT