Szunyogh család. (Jeszeniczei és budetini gróf és nemes)
Szunyogh család. (Jeszeniczei és budetini gróf és nemes)
Törzse belsei Zunyogh Miklós 1390-ben Abauj vármegye alispánja, ki 1394-ben Miklós nyitrai püspöktől megvásárolta a Trencsin megyei Jeszenicze helységet és ez időtől előnevét Jeszeniczéről írta. * Ennek fia volt Mátyás, ennek két fia maradt: Bertalan, kitől a jeszeniczei Szunyogh család nemesi ága eredt, és I. Gáspár.
Kerekes Die 17 Schlősser des Trencsiner Com. Kézirat.
I. Gáspár a XV. században I. Mátyás király korában élt, és főleg a Podiebrad elleni háborúban szerzett érdemeket. Ez 1460. után a Zsigmond kir. korában Budethin várat bírt, de már fiágon az utolsó hatnei Pan (vagy máskép Hatnyanszky) Ráfael özvegyét Túróczy Erzsébetet vévén nőűl, 1487-ben Bécsben kelt levélben I. Mátyás királytól ekkor még igen fiatal korú fiával Mózsessel Budethin várára adományt kapott; és így lett a Szunyogh család Budethin vár ura. * Nevezett Gáspárnak I. Mózses fián kivűl még fiai voltak: I. László, kinek két leánya maradt Eszter Apponyi Istvánné és Bora óvári Pongrácz Gáspárné, * I. György, I. János és Kristóf, kiknek azonban utódai nem maradtak.
Ugyan ott V. ö. Kaprinai Mss. A. tomo III. pag. 49.
Más családfákon, mely törvényszékileg szerepelt, Borbála Pongrácz Gáspárné Szunyogh Andrásnak Nyáry Máriától született leányának iratik. – Szunyogh László más családfákon (Rajcsányinál is) I. Mózses fiáúl iratik.
I. Mózses a XVI. század első felében élt. Nőűl vette Podmaniczky Sárát, és ettől tizenkét gyermeket nemzett, kikre Podmaniczky Sára után nagy anyjok Tárczay Kata minden jószágát hagyta. Fiai közűl főleg kitüntek II. János és I. György, kiktől 1540. körűl Podmaniczky János és Ráfael Budethin várát elfoglalták, és csak miután az előbb száműzött, utóbb (1545. 47. törv. cz.) kegyelmet nyert Podmaniczkyak lecsendesítettek, nyerték vissza Budethint. Ez alatt azonban II. János Sziléziában a Schaffgotsche családtól 80 ezer talléron szerzé a biliczi jószágot, melyet Budethin visszaszerzése után is megtartott, 1545-ben testvérével I. Györgygyel úgy osztozván meg, hogy I. Györgyé és utódaié legyen Budethin, és csak kihalása esetére maradjon fel örökösödési joga, II. János eképen Sziléziában telepedvén a sziléziai ág alapítója, míg I. György a budethini ág terjesztője lett.
Megemlítendő még, hogy II. Mózses testvérével II. Jánossal együtt 1588-ban báróságra emeltettek. *
Lehoczky Stemmat. I. Pag. 170. Rajcsányi szerint II. Jánosnak unokája III. János lett báró.
Mielőtt tovább folytatnók a származási történetet, lássuk a családfát. *
Rajcsányi Deduct. geneal. II. 211. stb. Geneal. authent. II. Lehoczkynál stb.
I. tábla.
Miklós 1390. abauji alispán 1394. Jeszeniczét veszi.; Mátyás; Bertalan; I. Gáspár 1417. (Turóczy Erzse); György.; Dániel; Miklós; I. János 1512.; I. György.; I. László (miticzi Rozon Bora); I. Mózses (Podmaniczky Sára); Kristóf.; Mihály 1645. Jeszeniczén.; Rázmán.; Eszter (1. Miskey Istv. 2. Appony Istv.); Bora (Pongrácz Gáspár); Folyt. a köv. lapon.
I. Mózses, ki az előbbi lapon. (Podmaniczky Sára); Venczel 1545.; Mihály.; II. János báró 1588. Bilicz szerzője Sziléziában (Liszti Ágnes); II. Mózses 1588. báró; Ráfael 1567.; I. György 1588. báró (Liszti Zsófia); II. Gáspár 1568.; Salome (Majthényi Kristóf); Erzsébet (N.-k. Kéry György); Polexina.; Sára (Palugyay Fer.); Janka v. Julia (Pongrácz András); Folyt II. táblán.; Anna-M. (Majthényi György); Zsuzsi (b. Szobek György); István 1606. (Geraltovszky Kata); Julianna (Telekessy Mihály); III. János báró † 1641. (1. Pomniczi Szalóme 2. Thurzó Anna); Zsuzsi (gr. Reédey László); Sámuel.; I. Gyula 1660. gróf † 1676. (1. Osztrosich Erzse 2. Promiz Eleonor); Anna-Erzs.; M.-Szidonia (b. Henkel Gábor); I. Imre Rozenberg s Petrovicz ura † 1660. (Piszarszky Magdolna); II. Gyula Bilicz ura † 1724. aug. 20. (gr. Hochberg Julia †); Anna-M. sz. 1663. †; II. Imre jesuita.; IV. János-György Árvai főisp. gróf † 1721. (b. Viechter de Grueb A.-Bora); Ferencz jesuita.; Szidonia szül. 1683. (gr. Praschma Ferdin.); gr. Antal Árva v. administ. sz. 1696. (Amália a Pain); Lipót Antal fer. barát; V. János hadnagy 1714.; V. János nep. sz. 1724. apr. 30. † 1798. (1. gr. Nádasdy N. 2. gr. Eszterházy N.); Janka sz. 1724.; Jozéfa (gr. Csáky Antal)
II. tábla.
II. György, ki az I. táblán. 1588. báró (Köpcséni Liszti Zsófia); III. Mózses 1604. báró † 1621. (1. fog. Majláth Ilona 1605. 2. Osztrosith Bora); 1-től II. Gáspár Gömöri főispán 1642–1659. (1. Bánffy Zsuzsi); 2-tól Miklós elmebeteg 1643.; Erzsébet (Nyáry Lajos); I. András † 1657. (1. Nyáry Mária 2. Homonai Mária); Ilona (1. Balassa András 2. b. Bihary Ferencz); Katalin (1. Jakussich János özv. 1649. 2. Balassa Bálint 1659.); Ádám.; Éva.; III. Gáspár gróf lett † 1727. (1. b. Ujfalussy Zsuzsa. 2. Jakussich Kata †); Bora (1. Hedly Mátyás 2. gr. Csáky László); 1-től László † 1727 nov. (1. gr. Eszterházy Julia 2. Simonchich Horváth Teréz †); Éva (1. b. Lusénszky Imre 2. b. Révay László); Zsuzsa orsolya apácza.
I. Mózses Podmaniczky Sárától nemzett gyermekei közűl, kik 1580-ban Budetinra uj kir. adományt vittek, * II. János a sziléziai ágat, I. György a budetini magyar ágat alapítá.
Liber regius folio 187.
II. János ágán ennek unokája III. János báró meghalt 1641-ben. Két rendbeli házasságából fiai I. Imre és I. Gyula családot neveltek. Ez a szileziai birtokhoz ragaszkodva, nemzé II Gyulát, ki 1660-ban lett gróf, * de 1724. aug. 28-án magnélkül sírba szállt.
Adami Mss. 4. lat. nro 182. Lehoczky Stemmat. I. 170. – Rajcsányinál 1669. évre van téve, de a másik két forrás elseje hitelesebb.
I. Imre Rosenberg és Petrovicz ura, 1660-ban halt meg, nejétől piszari Piszarszky Magdolnától fiai II. Imre a jesuita és IV. János György, ki 1691. sept 20. lett pozsonyi kamarai tanácsos, már 1702-ben ugyan ott igazgató, 1713-ban Árva megye főispánja. Meghalt Bécsben 1721-ben. Nejétől gruebi báró Viechter Borától egyik fia Antal szül. 1696-ban, Árva megye főispáni helytartója lett 1746-ban. Nejétől A Pain Amaliától egy fia, egy leánya maradt. Miután korábban a budetini ágból László fiúmaradék nélkűl halt ki, 1732-ben királyi táblai itélet mellett László leányági ivadékait 60 ezer forinttal kielégítvén, Budetin ura és birtokosa lett. Fia
VI. János (szül. 1724. april. 30.) magyar kir. helytartósági tanácsos volt, miután két rendbeli házasságából csak egyetlen leánya és a budetini várban és uradalomban örököse Jozéfa gróf Csáky Antalné maradt, fiágát 1798-ban történt halálával sírba vitte.
A másik ág alapítója I. György, nejétől b. Köpcséni Liszti Zsófiától nemzé III. Mózsest, * ki 1621-ben halt meg. Ennek két rendbeli házasságából öt gyermeke maradt. Első nejétől fogarasi Majláth Ilonától fia II. Gáspár anyja jogán birtokos, fiatal korában Erdélyben Bethlen Gábor pártfogását kereste, annak fő udvarmestere volt, majd kővári kapitány lett, és Bethlen Gábor szerzéséből Rédey Pálnét losonczi Bánffy Zsuzsannát vette nőűl, * utóbb itt szerencséje hanyatlani kezdvén, többi közt kövesdi jószágát eladta, és Magyarországba vissza jött, hol 1640-ben már szendrői kapitány * és 1642-től 1659-ig * Gömör vármegye főispánja volt. 1635–1655-ig az országgyűléseken több választmány tagjáúl választatott. * Nevezett nejétől csak egyetlen leánya Katalin volt, kiről regélik, hogy miután az atyja által neki szánt orbovai Jakussich Jánoshoz (utóbb csak ugyan férjéhez) nőűl menni vonakodott, atyja őt Budetin várában elevenen befalaztatta, de a leányt kedvese Forgách Ferencz kiszabadítá.
Lehoczky szerint id. h. atyja lett báró 1588-ban. Rajcsányi szerint III. Mózses lett báró 1604-ben.
Kemény János Önéletirása 162. 164. 171. 172.
Szalay, M. orsz. tört. IV. 582.
Bartholomaeides C. Gömör p. 747.
Lásd a törvénykönyvben az 1635 : 72. 1647 : 91. 1649 : 26. 1655 : 8. és 66. törv. czikkeket.
III. Mózsesnek fia Miklós elme beteg volt, 1634-ban még élt, midőn két testvérével nővérök Erzsébet után öröklött. Nővére és
III. Mózsesnek leánya Ilona előbb Balassa András neje, mostoha fiával Balassa Bálinttal perelt, miután ez a jószágból kizárta, mire nézve az 1649. évi országgyűlés 57. törv. czikke rendelkezett.
III. Mózsesnek fia András a család alapításban testvéreinél szerencsésebb volt. Miután 1657-ben meghalt, négy gyermek maradt utánna, kik közűl III. Gáspár gróffá lett, 1727-ben már meghalt. Noha kétszer házasodott, de csak első nejétől gr. Eszterházy Juliannától hagyott egy fiút Lászlót maga után. E fiú alig élte túl atyját, 1727. nov. 2-án N.-Szombatban meghalt, és ámbár a táblán látható két leánya maradt, fiú gyermek hiányában ágát sirba vitte előbb, mint a másik ág, mely eképen a Budetini uradalomban is örökösödött, illetőleg, mint említők, a másik ágbeli András 1732-ben ezen László leányivadékait pénzzel a Budetini uradalomból kifizette.
A család czímere – mint fölebb a metszvény is ábrázolja, – a paizs vörös udvarában zöld tér fölött fehér paripán lovagló vitéz, egészen pánczélba öltözve, fején nyitott sisakkal, melyből kocsagtoll nyúlik föl, vállán fehér zászlót tartva, mely háta mögött hosszan alá hullámzik; a paizs udvarának jobb oldali felső szegletében ezüst félhold ragyog, előtte három arany csillaggal; a paizst grófi korona fedi, melyen három koronás sisak áll, a jobb oldaliból balra nézve fehér egyszarvú nől ki, a középsőn jobbról vörös, balról fehér strucztoll között aranykoronás egy fejű fekete sas áll kiterjesztett szárnyakkal, mellén ezüst félhold és egy arany csillag ragyog; a baloldali sisak koronáján szétterjesztett kék sasszárny lebeg, melyben kettős farkú arany oroszlán három lábán állva szemlélhető. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. *
Adami, Scuta gentil. tomo XII. – Burgstaller Collect. Insignium. és V. ö. Lehoczky Stemmat. II. 383. – A Bossányi féle Alsó-lindvai és belatinczi per stb.
Ez volt a Szunyoghok grófi ága.
A nemesi ág – ugy látszik – Bertalantól szakadt le, és csak a jeszeniczi előnévre jogosult. Él jelenleg is Trencsin megye birtokos családai között. Róla azon megyének nemesi összeirásai a következő adatokat szolgáltatják:
1748-ban a felső járásban lakott György és Ferencz és másik Ferencznek már csak örökösei.
1768-ban N. Jeszeniczen lakott József, Kis-Divinkán pedig Ferencz és ennek fia Antal. 1803-ban N. Jeszeniczen Mihály és fiai Bálint és István, nem különben ott József, – Kis-Divinkán pedig lakott Antal és ennek két fia János és Antal.
1803-ban N. Jeszeniczen Mihálynak örökösei, úgymint Bálint és ennek fia Jenő és István, meg József. – Kis-Divinkán Jánosnak örökösei u. m. Márton, Miklós és János.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
