Szobonya család. (Nagy Endrédi és Födémesi)
Szobonya család. (Nagy Endrédi és Födémesi)
Bars vármegye egyik legrégiebb nemes családa, mely azonban jelenleg azon megyében már nem létezik. Családfáját egy előttem fekvő hiteles táblázat szerint a XV. század derekáig fölvihetni. Ekkor élt nagy-endrédi és födémesi Szobonya László, ki 1466. év előtt lépett ki az élők sorából. Tőle a családfa a XVII. század végeig következőleg terjedt:
László † 1466. előtt.; László 1466. de N. Endréd; I. János 1466. de Várad.; I. György 1466.; I. István 1466. de Endréd.; I. Miklós 1500. de Várad.; II. János 1494.; II. György 1494.; Gáspár 1494.; II. Miklós † 1494. előtt.; Imre 1525. de Bars. v. szbiró de Endréd.; III. Miklós Várad et Endréd Barsi alispán.; IV. Miklós 1525–52. (N. Kata); Gábor; Bálint † 1560.; II. István 1530. 47.; III. János (Litassy Zsófi özv. 1566.); I. András 1521.; Simon 1535.; Anna.; V. Miklós; IV. János † 1589. (Kürthy Fruzsi ?); Kata 1560. (baracskai Maszlik Istv.); III. György 1600.; V. János 1597. 1600.; I. Lázár 1562. † 1589. előtt.; Margit 1560. (Csúzy Gáspár deák); Zsuzsi 1627. (Dékán János); Farkas 1562–89. (Gyepes Anna özv. 1602.); Zsófia 1588.; VI. János 1589.; Gergely 1562.; III. István 1612. (1. Gyepes Fruzsina 2. Bacskády Fruzsi.); Krisztina (Szőllősy Miklós); Anna (Osgyáni Bakos János); II. Lázár 1612. † 1647. előtt (Körmendy Zsuzsi); II. Bálint elesett 1627. Esztergomn.; Anna (Tarné); Mária.; Erzse (Maron István); Zsófia (Lülley János); I. Pál 1612. 1619. Barsi alispán. † 1652. előtt. (Bogády Anna); IV. István.; Judit 1657. (Bartakovics István); VI. Miklós 1614.; Folyt. a köv. lapon.; Erzse 1654. 62. (Konkoly János); Anna (Csergő István); Judit (Deáky Imre); Kata (1. Pruszkay Imre. 2. Illovay Imre); Fruzsina (Radovány Pál); Ilona (Móré István)
VI. Miklós, ki az előbbi lapon. 1614.; VII. János; IV. György (Lülley Anna); Orsolya (Munkády György); V. István (Agárdy Ilona özv.); II. Pál 1654.; VIII. János 1697.; Kata (Takó Pál); Zsuzsi (Drakó János); Ilona (Tajnay Mihály); Mihály.
Bars megyében a család az előnevűl használt Nagy-Endréd helységen kivűl több helyen is birtokos volt, mint ez főleg a szentbenedeki Conventben a családról tömegesen található okmányokból kitűnik. Ezekből említhetjük mint nevezetesebbeket, hogy
1588-ban I. Lázárnak fiai Farkas, János és István osztató parancs mellett osztoztak meg a n. és kis endrédi, kis-sallói, kis-sári és kis-baracskai részjószágokban.
I. Pál, ki 1614-ben tbirája, 1619-ben alispánja volt Bars megyének, 1618-ban Forgách Zsigmondtól nádori osztoztató parancsot eszközlött főleg az anyja Gyepes Anna utáni javakra nézve nagybátyja III. István ellen, mint nejétől Gyepes Fruzsinától származott gyermekei gyámja ellen a fölebb említett javakon kivül Kis-Belád, Kis-Herestény és Cseke, Szent György, Ürmény, Szent Mihály-úr pusztabeli részbirtokok iránt.
A családból a XVI. XVII. században többen viseltek Bars megyében főhívatalt, így Miklós 1524-ben, Pál 1619-ben alispánok voltak stb. ez utóbbi 1635. 37-ben orsz. gyűlési követ.
Családfánk a XVII. végén Mihály-nál megszakadt, valószinűleg ekkor Bars megyében ki is fogyott, azonban él jelenleg Abauj megyében, hol azonban búzafalvi előnévvel találjuk. Ezen ágból Szobonya Szabina a mult század végén (1798) csebi Pogány Józsefné volt.
János 1816-ban Abaúj megye esküdtje, ez vagy fia János (lak. Tomoron) ugyan azon megyének előbb (1833.) esküdtje, utóbb (1839.) főszolgabirája.
Antal 1832–36-ban lakott Szántón, és nevezett megye t. alügyésze volt.
Szirmay szerint Zemplin megyében nagycsebi előnevű Szobonya család élt. *
Szirmay C. Zemplin not. top. 104.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
