Stürgkh család.

Full text search

Stürgkh család.
Stürgkh György-Kristóf és János-Kristóf 1729. évben honfiusitattak. * A család Stajer országi, hová Bajor országból szakadt, 1532-ben megvette a blankenwerthi urodalmat, és házasság utján örökölte a Vogelsbergi jószágot. I. Ferdinand Császártól nyerték a Blankenwerthi czímert, és 1638. maj. 19-én III. Ferdinandtól a báróságot.
1729: 47. törv. cz.
Báró Stürgkh József-Kristófnak báró Herbenstein Máriától volt fia György-Kristóf (szül. 1666. † 1739. majd. 27.) val. b. tit. tanácsos és főkanczellár. Ez első házasságra lépett 1695-ben báró Stadl Mária Saroltával († 1713.). Testvérével Ferencz Bernáttal 1711. nov. 23-án III. Károly császár által grófságra emeltetett. Többi közt 1729-ben nov. 20-án Magyarországban is indigena lőn. György-Kristóftól a családfa * igy jő le:
Góthai gr. Almanach 1859 évről és Hist. herald. Hbuch.
György-Kristóf sz. 1666 † 1739. magyar indigena. (b. Stadl Mária); József-Kristóf sz. 1706. † 1764. kam. tanácsos. (1. b. Stadl Jozéfa.); Ferencz-Antal sz. 1734. ; 1791. al. ausztriai korm. (gr. Wurmbrand Charlotte); Károly-Antal sz. 1764. † 1825. cs. k. kam. (gr. Gaisruck Mária); Károly-Tivadar sz. 1795. cs. k. kapit. (gr. O'Donell Adél); Emma sz. 1800. alap. hölgy.; Mária sz. 1801. (gr. Szapáry Vincze); Károly-Kaj. sz. 1832. főhadn. (gr. Meraviglia Eleonora); Eliza sz. 1838. (gr. Seilern József); Anna sz. 1842.
Czímerök négy részre osztott paizs, az 1. és 4. udvar hárántosan arany és fekete, benne zöld téren gólya áll, az udvar színeivel ellenkezőleg színezve, csőrében gyürűt tartva; a 2. és 3. hermelin szinű udvarban függőleges vörös pólya látszik.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me