Moys család. (Ludrovai.)
Moys család. (Ludrovai.)
Liptó vármegye curialis nemes családa, mely eredetét Trencsin megyei Moysfalváról igényli, s e helységről is irja előnevét.* Azonban a család kétségtelen származása, mely már oklevelileg bizonyítható, csak a XVII. század közepére terjed vissza, a midőn Moys Istvánt 1657. táján már Ludrován találjuk. Ennek nejétől Bogos Máriától született Moys János, ki a családi krónika szerint Likaván a kir. kincstári igazgatóságnál gazdasági tiszt volt. E János lett tulajdonképen a család alapítója, ki miután 1674-ben nagy-selmeczi Poprách nevü gazdag bánya-birtokos leányával Erzsébettel házasságra lépett, ettől Márton és Tamás fiai és Zsuzsa, Dora, Anna és Zsófia leányai születtek. Nevezett János, ki Ludrován bírtokos volt – mint a családi közlés irja; „elévült valódi nemességének visszaszerzése végett“.* I. Leopold királytól 1696. jul. 4-én benyujtott folyamodványa folytán megnevezett gyermekei neveiknek beleiktatásával azon évi jul. 11-én czimeres nemes levelet nyert; és azt Liptó megyében 1697. január 16-án kihirdetteté. A család leszármazása Moys Istvántól kezdve következő:*
A család egyik tagja Moys II. Tamás 1761-ben családja történetéről egy krónikát irt, és hagyott kéziratban, mely puszta név hasonlaton az 1230-ban élt Moys nádort igyekszik családtörzsül föltüntetni; mely állitmányt oklevelek bizonyítása hiányában csupán tudomásul vévén, ohajtjuk megjegyezni azt, hogy Moys nádornak leányágon: utódai a medgyesallyi Móricz család után a Báthory, Nádasdy, Telegdy és legközelebb a virágzó gr. Keglevich család, melynek ettőli származása oklevelek nyomán ősiségi perben a kir. kuria által van törvényesítve. L. Móricz cs.
A czimeres nemes levél szokott hivatalos irályát ohajtottam volna ismerni azon pontra nézve, hol a szokásos „e conditione“ vagy határozottabb ennek helyettesitője áll, hogy e részben a család előbbi állapotjára vonatkozva szabatosb. és határozottabb kifejezést használhassak vala.
Barna Mih. közlése szerint.
István 1657. (Bogos Mária); János kamarai gazdatiszt 1696. czim. ns. levélszerző. (Poprách Erzse); Márton 1713. Ludrón.; Zsuzsa.; Dora.; Anna.; Zsófia.; I. Tamás 1713. Bethlenfalván. Szepességi ág; I. Sámuel N.-Selmeczen 1721. (Sztarniczky Bora) Folyt. köv. lapon.; I. Ferencz. †; I. József 1749. Dráveczen (Horváth Zsuzsa); III. János. †; III. Ferencz. 1787. (Csergheö Mária); Erzse.; II. József. † 11 éves korában.; I. Imre. sz. 1804. † 1855. aug. 16. cs. k. főtörv. sz. tanácsos. Eperjesen (Lánczy Amália 1837.); Berta.; Jakab.; Imre cs. k. hadnagy.; Adalbert.; Dezső.; Mária.
I. Sámuel, ki az előbbi lapon. N.-Selmeczen 1721. (Sztarniczky Bora.); I. Mátyás. Váczon.; stb.; II. Sámuel; II. János Nagy-Selmeczen; Mihály 1738.; II. Ferencz Deményfalván (Markovics Anna); II. Tamás 1761.; II. István; III. József.; IV. János.; I. István.; Dániel.; István.; János.; Gáspár. Bihar vármegyében.; II. Mátyás 1743.; II. András 1743.; Mátyás.; Alajos.; József.; Miklós. 1769-ben osztoznak.; Miklós.; András.; József.; István. 1762-ben osztoznak.; I. Ádám. bobróczi pléb.; V. János; I. András; Pál 1787. † 1834. (Faschó Mária); II. Ádám.; Péter.; János.; János.; I. Antal. temesi főtörv. széki tanács. kir. táb. biró (szépfalvi Spech Eulalia); II. László főhadn. † 1838.; IX. János nyug. kapitány Trencsinben.; Dénes cs. k. hadn.; Sándor.; Etelka.; Amália.; László.; János.; András.; IV. József cz. kanonok és liszkófalvi plébános.
A család jelenleg három fő-ágon él, I. Sámuelnak ága fiai által a nagy-selmeczi és deményfalusi vonalra oszlik, a harmadik ugynevezett szepesi ágat I. Tamásnak ivadéka képezi.
A szepesi ágon III. Ferencz Szepes és Abauj megyék táblabirája, birtokos Szepes megyében Tótfalván, Abaujban Makranczon és Bodolón, hová 1805-ben átszármazott, neje nemes-tacskándi Csergheö Mária, leányágon Kállay-Péchy családból származott; egyetlen fia
I. Imre, ki 1832-ben Abauj megyei 2. aljegyző, 1842-ben tiszti főügyész, 1847-ben főjegyző, 1852-ben cs. kir. főtörv. széki ülnök Abauj-Torna megyében, 1854-ben főtörv. széki tanácsos Eperjesen. Meghalt ugyan ott 1855. aug. 16-án kora 51. évében. Nejétől lánczi Lánczy Amáliától (Lánczy Jánosnak Fáy Máriátóli leánya,) kitől öt fiu, és egy leány gyermeke maradt. A fiúk közűl Imre cs. k. hadnagy a Sándor m. gyalog ezredben.
A deményfalvi ágon I. Antal 1825-ki jun. 22-én Liptó megyétől nyert nemesi bizonyítványát Krassó vármegyében 1826-ki april 10-én kihirdetteté. 1836-ban Temes vármegye főügyésze, 1854-ben cs. kir. főtörvényszéki tanácsos Temesvárott, 1861-ben pedig kir. táblai ülnök Pesten. Fia Dénes a b. Bianchy m. gy. ezredben hadnagy.
Testvérei II. László cs. kir. főhadnagy, meghalt Kikindán 1838-ban; és IX. János nyugalm. kapitány Trencsinben.
IV. József liszkófalvai plebános, és szepesi czimz. kanonok.
Liptó megyében István 1859-ben ügyvéd.
A család czímere – mint följebb a metszvény ábrázolja – a paizs kék udvarában zöld téren zöldellő bükfa alatt jobbfelé menő fehér bárány. A paizs fölötti sisak koronáján pánczélos kar könyököl, arany trombitát tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
