Mogyoróssy család.
Mogyoróssy család.
Eredetileg Vas vármegyei család, elterjedt onnan Veszprém, Heves, Békés, és Arad vármegyébe is.
A családnak azon ismert törzse, kitől a családfa törvényesitve napjainkig lehozható, Mogyoróssy János volt, ki nejével Mészáros Katalinnal, gyermekeivel Mogyoróssy Györgygyel, Istvánnal és Orsolyával, úgy említett nejének első férjétől született mostoha gyermekeivel Szalay Pál és Évával együtt II. Ferdinánd kir.-tól Bécsben 1634. jun. 24-én kelt czímeres nemes levelet nyert, mely Vas vármegyének 1635. apr. 23-án Szombathelyen tartott közgyűlésen, és utóbb a Veszprém megyébe telepedett ág kérelme folytán Veszprém megyében Pápán is 1728. aprilis 23-án kihírdettetett.
A czímeres nemes levelet – állítólag ez által nemessége megerősítését – nyert Mogyoróssy Jánostól kezdve a család leszármazása következő:
I. János 1634. (Mészáros Kata.); I. György 1634.; István 1634.; Orsolya 1634.; I. Ferencz lak. Benkeházán (Therjék Krisztina.); I. Pál 1693. Vas várm. szbíró; Ádám Vas v. főbíró 1667.; II. István.; II. György. †; Gáspár. †; Mátyás II. János Vas v. Jobbágyiban laktak.; II. Ferencz szül. 1693. †. 1778. veszprémi kir. sós-pénztárnok (Czetl. Mári.); Imre.; III. János szül. 1696. † 1794. Gyulán (Holics Erzse.); Ignácz. †; IV. János szül. 1674. †; III. Ferencz Veszprémben † 1822. (Dombay Anna.); Bora (Perczel János alisp.); Anna (Horváthné.); Jozefa (1. Tanhoffer 2. Babor.); Julianna (Hertelendy János.); Antal h. ügyvéd.; Anna (Tót István.); V. János szül. Szolnokon 1744. † Gyulán 1827. (Kornély Zsuzsa.); Klára (Borokly Mihály.); II. Mátyás szül. Gyulán 1752. cs. kir. hadbíró.; I. András sz. Gyulán 1783. † 1837. Békés várm. insurgens és sebész (1. Morányi Éva. 2. Medgyessy Zsuzsa.); Erzse (Seer Ferencz.); II. András sz. Kis-Jenőben 1803. (Luczianovics Magdolna.); Zsuzsa.; Éva.; Anna.; Teréz.; Eleonora.; Jakab.; Erzse.; Ferencz szül. Pesten.; István szül. Pesten.; III. Mátyás szül. Gyulán 1769. † 1815. Ott huszár (gyulai Gaál Klára.); VI. János szül. Gyulán 1771. † 1844. Gyula városi főbíró (Vutsák Ilona.); IV. Mátyás szül. Gyulán 1811. (Merze Anna.); VII. János sz. Gyulán 1814. (enyiczkei Rámer Teréz.); VIII. János sz. Gyulán 1805. uradalmi g. tiszt. (Pécz Anna.); József sz. Gyulán 1811. † 1857. (Danczkay Anna.); Károly.; Piroska.; János. †; Sándor. sz. 1843.; Ferencz sz. 1848.; Klára sz. 1851.; Katalin (Moldován Ferencz.); József.; Sándor.; Anna szül. 1836. (Brachtl József budai v. péntárn.); Paulina sz. 1840. (Mojsisovits Vilmos mérnök.); Elek szül. 1841. Békés v. hivat.; Stefania. szül. 1848.
A család czímere – mint följebb a metszvény ábrázolja – a paizs kék udvarában zöld halmon egy száraz fa törzsök egyetlen zöldellő ágán ülő, s repülésre készülő sólyom, mely csőrében (a család nevére czélzólag) gyümölcscsel megrakott zöldellő mogyorófa galyat tart; a fa törzs alyján jobbról egy koronás sisak látszik. A paizs fölötti sisak koronáján a mogyorófa galyat tartó s följebb leírt sólyom ismétlődik. Foszladék jobb oldaról arany-kék, balról ezüst-vörös.*
Adámi, Scuta gentil tom. VII.
A törzsnek I. Jánosnak I. István fiátóli unokája Ádám 1667-ben élt, és Vas vármegye főbíraja volt és részére a szombathelyi káptalan előtt 1659-ben bizonyos engedményezés történt, 1667-ben pedig ő tett örökvallást Györgyfalvay István részére;* hasonlóan I. Györgynek ki 1671-ben Magyaróssy Gáspárral a szombathelyi káptalan előtt Kovács Mihály részére bevallást tesz;* fia Pál ugyan azon megyénél 1693-ban viselt szolgabíróságot. Pálnak testvére I. Ferencz Vas vármegyében Benkeházán lakott.
Szombathelyi kápt. nro. 53. és 64.
Szombathelyi kápt. 1671. nro. 22.
A család nemessége Vas megyében az 1733. évi nemesi vizsgálatkor, valamint 1762. april. 15-én kelt helytartósági leírat által kétségtelennek ismertetett.
A megnevezettek utódai közűl pedig először II. Ferencz veszprémi kir só-pénztárnok Veszprém megyének 1775. sept. 11-én tartott közgyűlésén hírdetteté ki a származási helyéről Vas vármegyétől 1768. jul. 10-én nyert nemesi bizonyítványát.* Továbbá ennek testvérétől IV. Jánostól származott és Békés megyében lakozó kis-unokák VIII. János gróf Wenkheim uradalmi tisztje, és testvére József 1833. jan. 7-én törvényesíték a Benkeházán lakott néhai Mogyorósy I. Ferencztőli leszármazásukat, és az által nemességüket,* melyről szóló nemesi bizonyítványok Békes megye előtt 1833. nov. 27-én hírdettetett ki.*
Veszprém, várm. jegyzőkönyv 73. szám a.
Kelt a Vas megyei nsi. bizonyítvány Szombathelyen 279. jegyzőkönyvi szám alatt.
Békés várm. jegyzőkönyve 1908. szám alatt.
Az eddig fölemlített adatok forrásai szerint azt látjuk, hogy a család Mogyoróssy neve (talán a dunántúli kiejtés szerint) olykor Magyaróssynak is íratott. A szombathelyi káptalan adatai nyomán kitűnik továbbá az is, hogy midőn a följebb nevezett Mogyoróssy János és Mészáros Katalintól György és István nevű fiai 1634-ben czímeres nemes levelet nyertek, már akkor is létezett Vas megyében s környékén Mogyoróssy (vagy Magyaróssy) család; ugyan is a nevezett káptalan előtt
1640-ben Chiráky Ádám úr bevallást tesz vitézlő Magiarosy Mihály és övéi számára.*
Szombathelyi káptalan 1640. nro. 49.
1646-ban zálogítás Mogyoróssi Mihály részére.*
Szombathelyi káptalan 1646. nro. 65.
1663-ban örök bevallás Mogiorossy Mihály özvegye részére.*
Szombathelyi káptalan 1663. nro. 31.
1660-ban nádori adomány Magyaróssy György és Vittnyédi részére.*
Szombathelyi káptalan 1660.
1670-ben örökvallást tesz Magiarossy Judit asszony Varga máskép Nagy Miklós részére.*
Szombathelyi káptalan 1670. nro. 47.
1671-ben ellentmondást tesz nemzetes Mogyoróssy Anna asszony, néhai vitézlő Vittnyédy Pál özvegye. *
Szombathelyi káptalan 1671. nro. 70.
1674-ben ellentmondást tesz Magiarossi Pálnak özvegye,* és fia György.
Szombathelyi káptalan 1674. nor. 94. – Miután e szerint már e Pálnak 1674-ben csak özvegye élt, ennélfogva e Pál nem lehetett egy személy azzal, ki a család fán 1693-ban szolgabíró volt.
1682-ben beírás (insriptio) Magiarossi Judit részére jegyese által.*
Szombathelyi káptalan 1682. nro. 76.
1693-ban Magiarossy György örök bevallást tesz Pulaj Pál részére.*
Szombathelyi káptalan 1693. nro. 48.
1702-ben György, Pálnak fia, örök bevallást tesz Szilágyi János, Pulaj Ferencz, és Sára részére.*
Szombathelyi káptalan 1702. nro. 94.
1741-ben Mogyoróssy Zsuzsánna fia Horváth Antal részére Vas megyei Kiss-Páty helységbeli részét örkösen bevallja.*
Szombathelyi káptalan 1741. nro. 165.
Hogy azon Mogyoróssy Pálnak, kinek 1674-ben már csak özvegye élt, fián György kivül még kik voltak gyermekei, mutatja a következő táblázat.*
Geneal. auth. tom. I. a Szelestey családfán. Már hogy e Mogyoróssy Pál, ki 1673-ban mint családos ember fordúl elé, ama 1634-ki armalisban pedig nem is említetik, – milyen vérségi kapcsolatban állt a czímer szerzőkkel, adatok hiányában el nem dönthető.
Mogyoróssy Pál 1653. (Meszlényi Sára.); Anna (Vittnyédy Pál.); János.; Orsolya.; Kata.
A följebbi káptalani adatok, és családfai töredék alapján fölemlítettek mily vérségben állottak az 1634-ben czímeres levelet szerzett Mogyoróssy Jánoshoz és családjához, annak eldöntését bővebb adatok határozhatnák meg el. Éltek még és élnek mais az ország több vidékén Mogyoróssy családbeliek, kik – lehető – hogy szintén e családnak mellék ágazataiból származtak.
Igy Győr vármegyében találjuk Mogyoróssy Jánost, ki 1816-ban kora 74-ik évében halt meg, és nejével Maráczy Katalinnal ily családot alapított:
János † 1816. (Maráczy Kata.); Mátyás szül. 1777. jan. 7. 1835. győri kanon. utóbb beéli apát.; Pál sz. 1796. febr 6. győri kanonok 1860.; Ignácz Győrben.; N. gyógyszerész.; Mihály gr. Esterházy uradalmi tisztje.
Egy másik Mogyoróssy (családnak vagy) ágnak törzse Bars, utódai pedig Bihar vármegyében telepedtek le. Bihar megyében Magyárossy Zsigmond predikátor lévén, ő építeté saját költségén az egyházbani szószéket. E Zsigmond 1769-ben nemessége kimutatásában fáradozott, egy általa szolgabíró és esküdt előtt tétetett tanúvallatásból kiderűl: hogy atyja szintén Zsigmond mint lovas kapitány Bars vármegyében telepedett meg, és Léván a belső városban Oudaill ur ő nagysága szomszédságában saját nemesi telkén lakott, s arról lévai Magyaróssynak is iratott. Halála lováról leesés folytán történvén, halála után özvegye is azon nemesi curiát bírta és lakta. A komádi ref. lelkésznek testvére vagy fia volt M. Sámuel, kinek nevét már az 1755-ki jul. 28-ról a hannoverai főtanoda tanulói sorában találjuk. Ezek elszármazott utódai ez idő szerint már csak a Lévai előnevet viselik.
A nélkül, hogy családi összeköttetéseikről, származásaikról, és kiváltságos állapotukról tudnánk, ismeretesek még előttünk Mogyoróssy néven a következők:
Mogyoróssy István 1501. oct. 5-én született és magyar ezredesnek íratik.*
A bécsi cs. k. udvari czímer gyüjtemény szerint, 1683. lap. 1009. sz. a.
1716-ban Mogyorósy Bálint Esztergam érsekmegyei ludányi plébános.*
Eredeti okiraton aláírva.
Mogyoróssy János több évig a kis-mártoni nemzeti tanoda tanára.
Mogyoróssy József a szepesi 16 város kamarai igazgatóságánál hívatal tiszt 1810-ben.
M. Nep. János kegyesrendi pap, 1843-ban a budai várőrségi plebánia segéde s tábori lelkész.
Végre M. Móricz 1846-ban m. gyalogsági cs. kir. főhadn.*
Kinek azonban neve az 1846-ki katonai névtárban a szokásos „von“ nélkül találtatik.
A Vas vármegyebelinél különböző családnak látszik lenni azon Zemplín vármegyei kihalt Mogyoróssy család, melyből néhai M. Jánosnak leánya Potentiana, előbb Therjek Boldizsárnak, utóbb már Nagy Barnabás neje, ezen második férje és ettől származott egyetlen leánya Zsófia részére végrendeletileg hagyta Mogyorós és Kerész helységbeli ősi fekvő birtokait, miről 1560-ban I. Ferdinánd király tanuvallatást tétetett.* E Potentiánának első férjétől Therjék Boldizsártól származott leánya Erzsébet Horváth Ferenczné utáni unokája Horváth Zsigmond 1591-ben Therjék nevű atyafiait, s több nagyúri személyt az Ung megyei Bés helységbeli erdőnek, úgy Zemplín megyei egész Helmecz mezőváros, továbbá Ung megyei Szenna, Solymos, Rubrin, és Zemplin megyei Alsó- és Felső-Cseb, Szent-Mária és Bolly helységek erőszakos bitorlásától tiltá el.*
Leleszi Convent I. nro 39.
Leleszi Convent II. nro. 60.
Erdélyben szintén találunk Mogyorósi családot a XVII. században, melyből Elek, nemes szülőktől származott, és a gyula-fejérvári oskolák bevégzése után külföldi egyetemekben járt, 1641-ben „Pannoplia christiani, verae fidei hostibus opposita“ czímű művet adott ki.*
Horányi, Memoria Hung. II. 625.
Bihar megyéből is telepedtek Magyarossiak Erdélybe, legalább a kolosmonostori convent szerint: erdős-gyaraki Magyarossy Mátyás Bodvay Márton által az erdélyi országgyűlés végzése folytán 1668. febr. 20-án azon 150 ezüst tallérra nézve, mely rája bízatott, részint készpénzben, részint kötelezvényekben kielégítést nyert.*
Kolos-monostori Convent. Rákóczy rerum nom. folio. 30.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
