A NÉP ÉS A NÉPI TÁRSADALOM

Full text search

A NÉP ÉS A NÉPI TÁRSADALOM
„A magyar népi világ történetileg alakult zárt, kerek egész volt, még a közeli múltban is. Ma már nem az.” Viski Károly írta e sorokat A magyarság néprajza című kézikönyv Tájékoztatójában 1941-ben. Felfogása szerint a nép elkülönült a társadalom többi rétegétől, s a nemzeti társadalom sajátos kultúrával rendelkező, hagyományőrző 15részeként élte meg a 20. század derekát. Viski – kortársaival együtt – meg volt győződve arról, hogy „az ősi tárgyi hagyatékot és szellemi hagyományt nemcsak a természeti népek őrzik, hanem a legműveltebb népek alsó rétegei is”, s ha „a mai magyarság európai műveltségű, sokrétű társadalmában a néprajzot érdeklő műveltségörökség megtartóit keressük, elsősorban a ma is ősfoglalkozásokat folytató társadalmi rétegeket vagy e rétegek töredékeit kell szemügyre vennünk” (Viski K. é. n. (1941): 13, 19). Ezek a sorok főként a halász, vadász, madarász, illetve a pásztor foglalkozású csoportokra utalnak, de Viskiék maguk sem vonták meg ilyen szűken a „nép” és a „népi társadalom” fogalmát. A nép meghatározó alkotórészének nemcsak a Bátky, Györffy, Viski nevével jelzett nemzedék, hanem még a következő generáció is elsősorban a parasztságot tartotta.
A népi társadalom fogalma közel egyidejűleg alakult ki a hazai néprajzban és az amerikai kulturális antropológiában. Nálunk Szendrey Ákos 1937-ben „a népi társadalom tagozódásáról” értekezett, de az 1930–1940-es években néprajzi szakirodalmunkban még meglehetősen kialakulatlan volt e tárgykör fogalmi rendszere. Fél Edit egy évtizeddel később okkal állapította meg, „hogy a magyar népi társadalomról, mivoltáról, lényegéről… nem értekezett senki, senki sem vitatta tartalmát, formáját, külső-belső kritériumait. Nem alakult ki róla semmiféle tudományos felfogás, csakígy a beletartozó jelenségekről sem. Ezért nincs csodálkozni való azon, ha az egyes szerzők a legkülönbözőbb értelmezésben használják” (Fél E. 1948: 32; lásd még Szendrey Á. 1937a: 188–197).
A kulturális antropológiában Ralph Linton használta először 1936-ban a népi kultúrához szorosan kapcsolódó társadalmi egység fogalmát és a folk society elnevezést, de igazában csak Redfield vitte be a tudományos szóhasználatba, s fejtette ki e fogalom lényegét. Felfogása szerint mindazon törzsi és paraszti társadalmakra ráillik, amelyek a városok felemelkedése előtt, s a „nagy civilizációk által nem befolyásoltan” éltek (Linton, R. 1936: 159, 283; Redfield, R. 1947: 295–299; lásd még Hofer T. 1994: 237). Fontos kiemelnünk, hogy miként a népi kultúra az egészhez viszonyítva részkultúra, úgy a népi társadalom is az egész és a rész viszonyában értelmezhető csupán. Ilyen értelemben használja Redfield a paraszttársadalom fogalmát is, rámutatva, hogy résztársadalmakról van szó (Hultkrantz, A. 1967: 42; Redfield, R. 1989: 23; a népi kultúra fogalom eszmetörténeti hátteréhez: Williams, R. 1981: 79–82).
Komplex társadalmak, osztálytársadalmak esetében a társadalmi totalitás vizsgálatát a néprajzi tudományok sehol sem vállalták magukra. Az 1950-es évek szovjet etnográfiája elvileg az egész szovjet társadalommal foglalkozott (beleértve a munkásságot, parasztságot, értelmiséget), de ténylegesen főként a parasztságot és a nemzetségi, törzsi fejlettségi fokon éppen hogy túljutott kis népeket tanulmányozta (Bodrogi T. 1954: 585). A szovjet álláspont ideologikus magyarázata az volt, hogy az ország már lebontotta a korábbi osztálytársadalmat, s akkoriban kizárólag (dolgozó) népi osztályok, rétegek alkották az össztársadalmat.
A népi társadalom fogalmát a Magyar Néprajzi Lexikon számára Sárkány Mihály ma is érvényes módon határozta meg: „azoknak a társadalmi viszonyoknak az összessége, amelyek a nép fogalmával jelölt társadalmi osztályok és rétegek tagjait összefűzik osztálytársadalmak függőségi viszonyai közepette. Minthogy a nép fogalom tartalma történelmileg változó, így azoknak a viszonyoknak a köre és jellege is 16változó, amelyeket a népi társadalom fogalom tükröz” (MNL III. 1980: 731). A nép – mint a néprajztudomány központi kategóriájának – értelmezése jelen sorozat első kötetének bevezetőjében olvasható.

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me