KÖZÖSSÉGI ÉPÜLETEK

Full text search

KÖZÖSSÉGI ÉPÜLETEK
A közösségi épületek részint funkciójukból adódóan közösségiek – függetlenül építtetőjüktől, tulajdonjoguktól –, részint a falu-, egyházközösség, közbirtokosság vagy egyéb közösség tulajdonát képezik. Utóbbiak lehetnek közönséges lakóházak is. Tulajdonjog szerinti csoportosításukat nehezíti, hogy az korszakonként változhatott, mint pl. az iskolák, boltok, kocsmák vagy a postaállomások esetében. A funkcionálisan közösségi épületek közé tartoznak a település középpontjában álló, annak képét meghatározó legjelentősebb egyházi és világi épületek. Minthogy művészettörténeti szempontból legtöbbször nem kiemelkedő értékűek, a művészettörténeti kutatás kevés figyelemre méltatta őket, ugyanakkor a néprajz sem tekintette – mint egyházi, földesúri épületeket – kutatási területére tartozónak. Így vizsgálatuk csak a legutóbbi időben indult meg, nem utolsósorban a műemléki topográfiák, levéltári és egyházi forrásközlések nyomán. Pedig épp ezek a két tudomány határmezsgyéjén álló uradalmi, egyházi épületek szolgálnak forrásgazdagságuk folytán legtöbb tanulsággal arra a területenként és korszakonként változó kölcsönhatásra nézve, ami a történeti stílusok, azok provinciális megvalósulásai és egy-egy vidék népi építkezése között fennállt (Balogh Ilona 1935: 13–14; Entz G. 1986: 102; Kós K. 1989: 111).

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT