RÉSZES MUNKA

Full text search

RÉSZES MUNKA
A bérmunkának az a válfaja, amikor a munkáltató nem pénzben fizeti ki a bért, hanem a termény bizonyos hányadát engedi át a munkásának, Magyarországon az aratás, a szénamunka, a kapásnövények és a szemnyerés (cséplés, nyomtatás, gépi cséplés) munkaviszonyaiban a 20. század derekán is élt. Fennmaradását nemcsak a munkáltató pénzhiánya, hanem a munkás terményrészigénye indokolta. Ez a bérezési forma is létezett már a középkor végén, s a 16–17. században sem szűnt meg. A 18. század közepétől a részes kaszálás kiterjedése figyelhető meg. Országrészenként azonban jelentős eltérések mutatkoztak a kaszást (aratót, cséplőt) megillető terményrész hányadában. Ritkán lakott alföldi tájakon a terményrész akár a kétszerese is lehetett annak, amit a sűrűn lakott Nyugat-Dunántúl és Felföld viszonylag 281„túlnépesült” megyéiben adtak a kaszásoknak. A szénarészt boglyaszám szerint kapták. Rájuk hárult a kaszálás, szárítás, takarás és boglyázás minden munkája. Urasági réteken a 19. század első felében még megszokott volt a feles kaszálás, a minden második boglarész. Később a munkás része egyre csökkent, s a 19. század végén a szénát 1/5, a sarjút 1/4 részért is betakarították a részes munkások. Nyíriben (Abaúj m.) a 20. század elején a jobb szénának már csak 1/8-a, a gyengébbnek pedig az 1/6-a illette a munkást (Balassa I. 1964a: 134–135). Honton (Hont m.) a rét minőségétől függően 1/4–1/5, sőt 1/6 részért dolgoztak. Részes kaszálást az északi népterületen is főként a birtokosok állandó részes aratói, kepései kaptak.
A részelésnek, vagy ahogy sík vidéken nevezték: a dézsmálásnak legáltalánosabb módja az volt, hogy az uraság vagy a képviselője megjelölte a tulajdonost illető boglyákat. Először az uraság hordatta be a maga részét. Amíg ez meg nem történt, a részesek sem vihették el a sajátjukat.
A 19–20. század fordulóján a részes munka Nyitrától Ung megyéig egy széles északi sávban (Szepest, Sárost is belefoglalva) még túlsúlyban volt. Ugyanakkor Sopron és Moson megyében, a Délvidéken és Erdély egyes részein (például Nagy-küküllő m.) már nem adták ki a szénafüvet részes kaszálásra (Milhoffer S. 1898).

 

 

Arcanum Newspapers
Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me

Arcanum logo

Arcanum is an online publisher that creates massive structured databases of digitized cultural contents.

The Company Contact Press room

Languages







Arcanum Newspapers

Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me