Mátyás könyvtára: a Corvina
Mátyás könyvtára: a Corvina
A jeles humanista álmait tanítványa, Mátyás király valósította meg, ki a mester halála után oly fényes és gazdag könyvtárt létesített, mely az egykorú olasz fejedelmek és pápák híres gyűjteményeivel vetekedett. A róla szóló nagy irodalom, melyben Bibliotheca Budensis, Bibliotheca Corviniana s röviden Corvina néven szerepel, sokáig hirdette, hogy alapját Vitéz János és Janus Pannonius könyvtára képezte. Ma azonban tudjuk, hogy Mátyásnak korábban is voltak könyvgyűjtői és másolói, kikkel valószínűleg már a tudománykedvelő I. Ulászló könyveit és atyja hagyatékát egészítette ki. De a nagymérvű gyarapodás csak akkor indúlt meg, midőn a finom míveltségű Beatrixszal, Ferdinánd nápolyi király leányával 1476-ban házasságra lépett. Ezóta a budai vár valódi fészke lett az olasz humanistáknak. Köztük voltak Vitéz emberei is, kik mint befolyásos kegyencek gyorsan kibékítették Mátyást egykori maecenásuk emlékével. Ekkor kerűlhetett lelkébe egy hatalmas könyvtár alapításának eszméje: mert el kellett hallgattatni a múltat, mely a történetet jegyző humanistáknak Vitéz fogságáról és Janus Pannonius üldöztetéséről beszélt s beszélt Beckensloer érsekről, kit Mátyás ültetett a pártütő Vitéz helyére, hogy aztán az ország címerét viselő könyvekkel az ellenséges német táborba szökjék; s ugyanekkor elő kellett készíteni a jövőt, melybe a nagyratörő király terveinek nem is kellett nagyon messze terjedniök, hogy egy hatalmas, minden hasonló külföldi intézménynyel versenyző könyvtár szüksége is nyilvánvaló legyen.
Az erélyes király által megindított munka roppant méreteivel meglepte az egész mívelt világot. Gyűjtőket indított Görögországba és Kis-Ázsiába, a konstancinápolyi töröknél a Comnenek könyvtárára alkudoztatott, Olaszországban pedig Ugoletti szórta a könyvpiacon már ismert magyar aranyat, melyből Heltai szerint a budai könyvtár gyarapítására évente 33,000 darab fogyott el. Oláh Miklós pedig azt írja, hogy itthon 30 másoló dolgozott a tudós Raguzai Felix vezetése alatt. E mellett foglalkoztatták a sokkal népesebb olaszországi telepeket is, minek világos nyomát Pietro Medici ama levele őrzi, melyben atyját, a dúsgazdag Lorenzót, azzal örvendeztette meg, hogy Mátyás halálával a könyvek ára tetemesen leszállt. Az imént említett Vespasián azt jegyezte fel, hogy »Janus Pannonius Rómában és Firencében Mátyás és Vitéz könyvtára számára minden latin és görög könyvet, a mit a könyvpiacon készletben talált, drága pénzen megvásárolt.« Van adatunk arra is, hogy az olasz könyvmásoló intézkedésekkel és kiadókkal közvetetlen érintkezett. Egy 1471-ben írott levele például Pomponius Laetus római kiadót arról értesíti, hogy a budai királyi udvar egyik könyvfestője, Blandius, »a napokban Rómából az ott nyomatott könyvekkel haza érkezett« s kézhez adta azt a levelet is, mely a kiadó Silius Italicus című új nyomtatványához mellékelve volt. Hogy a pápáknak, fejedelmeknek és a dúsgazdag magángyűjtőknek tényleg veszedelmes versenytársa volt, már 1475-ben köztudomásra jutott, midőn Manfredini herceg bolognai könyvtárát megszerezte. Ilyen méretű tevékenység mellett a Corvina csakhamar a legelső európai könyvtárak közt foglalt helyet. Midőn Brassicanus német tudós a király halála után pár évvel benne járt, elámult az ott látottakon. »Megtekintettem – írja- az összes könyveket. Mit is mondok: könyveket? Mindegyik könyvet kincsnek mondhatnám. Számtalan latin, görög és héber könyv állott előttem, a miket Mátyás óriási pénzen Hellász belsejéből hozatott. Láttam az apostoli kánonoknak egy megbecsűlhetlen példányát, a cyrenaei Theodoretus teljes zsoltár-magyarázatát, Aranyszájú szent János, Arthanasius, Cyrillus, Nazianzi Gergely, Nagy Basilius műveit. A költőket, szónokokat, bölcsészeket és történetírókat, kiknek munkái tömegesen állottak előttem, nem is említem.« Az egykorú gyűjtők és kiadók szintén értesűlve voltak arról, hogy a budai könyvtárnak számos ritkasága van. A Mediciek és Sforzák több anya-kódexét lemásoltatták. A velencei Aldusok tudakozódtak, s Miksa császár is a görög Zonarasz Chronographiáát akarta magának lefordíttatni.
)
Az erlangeni Corvin-kódex kötése.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
