Lássunk mindenekelőtt a testre vonatkozó kifejezésekből egy csomót.
| szem | säm (olvasd szem) | silmä (olv. szilme) |
| kéz | kat (olv. kęt) | käsi (olv. keszi) |
| hón(al) | khanel, khalna | kain(alo) |
| máj | majt | maksa (olv. maksza) |
| velő | walem | ydin (olv. üdin) |
| szív | sim (olv. szim) | sydän (olv. szüden) |
A vogulban, mint legközelebb rokon nyelvben, természetesen legtöbb egyezést találunk, tehát olyanokat is, melyek a finnben nincsenek meg: haj – vog. xaj (x = német ch az ach szóban); fül – pil’; nyelv – ńelm; fog – punk; agyar – ańśer; mell (mál: rókamál) – mail stb.
Ha már most a számneveket hasonlítjuk össze, ezekben is látjuk a kétségtelen rokonság jeleit:
| egy | äkw, | yksi, (olv. ükszi) |
A vogul itt is több egyezést szolgáltat mint a finn, mert pl. a nyol-c vogulul ńal-lau; a húsz – khus és Xus; a negyven, ötven, hatvan – nälmčn, ätpén, Xatpén; a nyolcvan – ńol-sat.
De ezeken kivül még néhány száz fontos alapszónak pontos megfelelőjét megtaláljuk az ugor nyelvekben. Igy pl. állatneveket, minők ló: vog. lu; holló: vog. XullaX, osztják kőlak; hattyú: vog. Xatäń, osztják Xőteng; hal: vog. kul, oszt.Xul, finn kala, mordvin kal, lapp kvele, guolle stb. – a kezdetleges míveltség számos kifejezését, minők háló: vogulul Xulčp, oszt. Xolip; nyíl. vog. ńăl, oszt. ńol, votják ńel, lapp ńuol; tegez: vog. täut, zürjén doz; lőni: vog. li-, zürj, lij-, cseremisz lü, finn luo- stb. – és igen sok más közönséges tárgy és cselekvés nevét, pl. víz: vog. vit, cser. vid, finn vesi; kő: vog. és oszt. keu, kevi, cser. kü, mord. kev stb.; jég: oszt. jenk, lapp jägńe; – élni: cser. el-, lapp ele-; hal-(ni): vog. Xal-, oszt. Xal-, finn kuole-; men-ni: vog. s oszt. min-, finn mene-; ad-ni: lapp adde-, finn anta-, stb. stb.
A szókincs egyezésén kivül e nyelveknek grammatikai szerkezete bizonyítja a közös eredetet, s e tekintetben legfontosabbak az egybevágó ragok és képzők. Könnyen kimutathatni pl. az igei és birtokos személyragok közösségét. A kérem, törődöm-beli m személyrag megvan a többi ugor nyelvben is: a lapp mannam, a csermisz miem a. m. megyek. Igy a többes első személyben a mordvin peli-nek = m. félünk, a lapp mannai-mek = m. mené-nk, mannai-dek = m. mené-tek stb. A birtokos személyragokra nézve v. ö. szemem, szemed, szeme: lappul čalmem, čalmad, čalmes, vogulul sämem, sämen, sämäb (olv. szemem stb.)
A képzők közül megtaláljuk a mai gyakorító, mozzanatos, míveltető és szenvedő igeképzőinket, azonkivül sok főnév- és melléknévképzőt. Ezekre nézve is csak egynehány példát említsünk a sokból. A magyar vesz-ni zürjénél voš-ni s a m. vesz-te-ni ott voš-t-ini; a m. tolvaj: vogulul tolmaX s m.tolvajol vog. tolmaXl.A mi lep és fed igéink a vogulban így hangzanak: lëp-, pänt-, s ugyanott megtaláljuk a belőlük képzett lepel és fedél főnevek megfelelőit: lëpil, päntil. Az al-sz-ik és álom- vogul ul-és ulom.A sorszámnevek képzője megvan az egész ugorságban, pl. negyed-(ik), hatod(-ik) lappul neljad, kotad, vog. nelit, katit stb. Szintúgy megtaláljuk ott a magyar középfok-képzőt, pl. a lapp kejves a m. könnyű vagyis kevés: kejveseb könnyebb vagyis kevesebb.
