AZ ÉNEKES NÁDIPOSZÁTA. Acrocephalus palustris (BECHST.) 1802. | Madaraink

AZ ÉNEKES NÁDIPOSZÁTA.
Acrocephalus palustris (BECHST.) 1802.

[Sylvia palustris BECHST. – Calamoherpe palustris BOIE. – Salicaria palustris KEYS. & BLAS. – Calamodyta palustris MEV.]

XXXIV-ik tábla

FOLTOS SITKE ACROCEPHALUS SCHOENOBAENUS (L)
NÁDIRIGÓ ACROCEPHALUS RUNDINACEUS (L)
ÉNEKES NÁDIPOSZÁTA ACROCEPHALUS PALUSTRIS (BECHST)

Jegyei: akkora mint az előbbi, melyhez igen hasonlít szinezetre is; éneke, tartózkodási helyei azonban mások. Általában mégis a typikus példányok a nádi poszátától következőkben térnek el: felső testök szürkés olajbarna, némi zöldes árnyalatú s nem oly rozsdaszínű, mint amazoké; a farcsikja sem oly rozsdásba hajló; szárnya hosszabb, csőre rövidebb; lábai gyengébbek, sárgás hússzinűek, sokkal világosabbak, mint előbbié; karmai rövidebbek, gyengébbek, kivált a hátulsó; szeme szürkésbarna s nem oly barna, mint amazé; alsó teste agyagsárgás árnyalatú.

Mértéke: H. 12,8–13,9; Sz. 6,9–9,3; F. 5–5,5; L. 2,2–2,3; Cs. 1,2–1,28 cm.

Feltünő e madárnak alkalmazkodási képessége. Rendes tartózkodási helyei ugyanis a tavak, vizek szélei, vízárkok, suhások, mocsaras füzesek, ligetek, berkek, hol mindenféle vízinövény, náddal, kákával, csuhival vegyest nő s egyes bokrokat átsűrűsít, nemkülönben mocsarakkal határos bükköny- és gabnatáblák; a tiszta czimeres nádasokban, tavak közepén, messze a partoktól, nem tanyázik; ott a cserregő nádi poszáta helyettesíti. Néha azonban vizektől pár száz lépésnyire, kertekben, élő sövényekben, különösen sűrű orgonabokor csoportokban, melyekből egyes nagyobb fák nőnek ki, olyféle viszonyok közt telepszik meg, mint a geze (Hypolais) s a mocsári madárból kerti madárrá változik. Ezek a példányok felül olajzöldes barnásszürkék, alul halavány agyagsárgásak, kiváló szép énekűek s ahhoz a fajtához tartoznak, melyet Acrocephalus palustris horticolus NAUM. 1860 néven különböztetünk meg.*

Idevágólag lásd czikkemet: Aquila 1894. 193. l.; továbbá PRAZÁK dr. czikkét: Aquila 1896. 187. lapon.

Földrajzi elterjedése majd csaknem azonos az előbbiével, avval a különbséggel, hogy Angliában sokkal ritkább; nyugati Francziaországban és Spanyolországban pedig úgy látszik elő sem fordul. Hozzánk az országos középnap szerint: május 2-án érkezik meg, tehát jóval későbben, mint előbbi faj s a neki megfelelő tájakat nagy számban népesíti. Valamint tartózkodási helye a cserregő nádi poszátáétól elütő, úgy viselkedése és éneke is más. Többnyire a gazos, buja növényzetben fűzfasűrűségekben bujkál, éneklés közben ritkábban ül nádszálakra, hanem elrejtőzködve a növény össze-visszáságban, lombok közt hallatja gyönyörű dalolgatását, mely változatosságra, dallamosságra egyike a legszebb madárénekeknek. A nádi poszáták cserregő érdes hangjait alig találjuk meg benne, annál inkább azonban más madárénekekből eltanult s művésziesen utánzott strófákat, melyeket ügyes átmenetekkel olvaszt össze egy egésszé. Hol a fecske csicsergését, a czinege csincseréjét, a kékbegy dallamos hangjait, a barázdabillegető hivogatóját stb. halljuk ki dalából, mely így a geze (Hypolais) művészkedésével vetekedik. Fészkét nem a víztükör fölé, hanem tömötten burjánzó káka, nád, fűzfahajtások, csalánok, bükköny, lábon álló gabna és más növények közé a szárazon, legföljebb pocsolyásban rakja. A fészek külső burka rendesen erősen oda van szőve a növényszálakhoz. Néha alacsony bokrokban, a kertekben költő fajta fácskákon is, épít. Többnyire alacsonyan, csak utóbbi esetben találhatjuk magasabban, 2–3 méternyire a föld színétől. Építési módjára csak oly mesterséges, mint a nádiposzáta-fészkeké általában, de mégsem oly takaros, finom, síma, mint az előző fajé. Tojásai az utóbbiéihez hasonlítanak, noha valamivel világosabb alapszínűek s inkább szürkésen foltosak.

Tojásmérték: H. 17,9–20; Sz. 13–14,3 mm.

Augusztusban és szeptember első felében Afrikába költözködik. Ez idő tájt repczeföldeken, sűrű kukoriczákban, bükkönyökben, kenderben, kölesben, luczernában gyakran láthatjuk, a mint foglyászva, fürjészve vizslánk előtt kivágódik a sűrűből, a tábla szélén alacsonyan előre repül, hogy csakhamar ismét bele szálljon abba.

Tápláléka és gazdasági jelentősége körülbelül ugyanaz, mint előbbié, minthogy azonban a vetésben, kertekben is tartózkodik s ott a káros rovarokat, hernyókat, bábokat pusztítja, éneke pedig elsőrangú, figyelmünket és pártfogásunkat még inkább megérdemli.

Arcanum Newspapers

See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!

Show me