A BARÁTKA POSZÁTA. Sylvia atricapilla (L.) 1758.
A BARÁTKA POSZÁTA.
Sylvia atricapilla (L.) 1758.
Sylvia atricapilla (L.) 1758.
[Motacilla atricapilla L. – Monachus atricapillus KAUP. – Curruca nigra, pileata BRHM. – Curruca atricapilla LATH. – Philomela atricapilla SWS.]
Népies nevei: barátfülemile; papfülemile; fekete folt (Kolozsvár).
Jegyei: verébnagyságú, de sokkal karcsúbb; az első evező kicsiny, a 3. és 4-ik evező egyforma, néha a 3-ik valamivel hosszabb a 4-iknél s a szárny leghosszabb tolla, a 2-ik rövidebb az 5-iknél, de hosszabb a 6-iknál; torka szürke; a hím fejteteje fekete, a tojóé és fiataloké rozsdaszínű; főszine hamuszürke, alul világosabb, a has közepén fehéres; a hát, szárnyak és a fark zöldes olajbarna árnyalatú; csőre szürkésfekete, az alsó káva töve világosabb; lábai ólomszürkék; szemei sötétbarnák.
Mértéke: H. 13,9–14,8; Sz. 7,4–7,6; F. 5,9–6,3; L. 2,15–2,3; Cs. 1–1,06 cm.
Egész Európában majd csaknem a Sarkkörig – Oroszországban azonban csak a 60° é. szél.-ig – előfordul, sőt Ázsia szomszédos részeiben, a Kaukázusban, Nyugat-Perzsiában is. Olasz- és Görögországban azonban inkább csak a költözködés szakában gyakori. Hozzánk az országos középnap szerint: április 20–21-én jön meg s nemcsak a síkságban, hanem a hegyekben is közönséges. Magas, lombos fákat sűrű aljazattal, bokrokkal, kerteket, ligeteket választ tartózkodási helyekül s inkább a magasban bujkál, ugrál, mint alacsony cserjék közt. Viselkedése leginkább a kerti poszátára emlékeztet. Fuvolázó, lágy s mégis erőteljesen csengő énekével legszebb hangú madaraink közé tartozik. Hivogatója a rendes poszátacsettegés. Fészkét nagyobb rózsabokrokba, sűrű, fiatal bükkfákra, tölgyek dús lombozatú gyökérhajtásai közé s más bozótokba, élő sövényekbe 1–4 méter magasan, ugyanazokból az anyagokból s oly módon rakja, mint fajrokonai, néha azonban egyes tollakat, kevés mohát is felhasznál az építkezésben. 5–6 tojást tojik, melyek igen változékonyak; többnyire azonban világosbarnás, szürkészöldes vagy fehéres alapszinen, barnán és szürkén pettyezettek, karczoltak, foltosak, pontozottak. A szerint, a mint az alapszín különböző, a pettyezés, foltozás is hol sárgás-, hol feketésbarna.
Tojásmérték: H. 18–20; Sz. 14–15 mm.
A szülők felváltva 14 napig kotolják fészekaljukat s a májusi költés után, junius vége felé még egyszer szaporítanak. Fiókáikhoz igen ragaszkodnak s bár a legnagyobb veszély fenyegesse házi boldogságukat, nem tágítanak fészkök mellől. Ennek egy megható példáját tapasztaltam. Valami erdei mulatság alkalmára ugyanis tánczolóhelyet készítettek s e czélból a magas bükkfák lábait lepő bozótost ki kellett vágni. De hát az egyik, bokrok közt álló fácskán ugy arczmagasságban poszátánknak fészke volt, még pedig fiókákkal. A munkások megkönyörültek a kis családon, békében hagyták, de a körülmények úgy hozták magukkal, hogy a madártanyát rejtő fácska éppen a tánczhely közepére került. Folyt a mulatság, dáridó, harsant a zene, perdült a táncz, a kis barátkák nem tudták, mire vélni a lármát, zajt s félhettek, retteghettek elhagyatottságukban a féktelen, jókedvű embersereg kellő közepén. De a pihenők alatt, alig hogy kissé elnéptelenedett a fészek tája, a szorgos szülők megvigasztalták kicsinyeiket, hordták nekik az élelmet – – igazán a nagy társaság szeme láttára. Annyira megindító benyomást keltett ez a viselkedésök, hogy nem lett bántódásuk s szerencsésen fel is nevelhették megfélemledett magzataikat.
Szeptember második felében költözködik Afrikába; egyesek azonban még október első hetében is akadnak a kertekben. Kisebb rovarokon, hernyókon, bábokon, kukaczokon, álczákon, bogarakon kívül édes bogyókat is különös előszeretettel eszik s szorgalmasan látogatja a málnabokrokat, szeder-, bodza- és vörösberkenyefákat stb., hogy érett gyümölcseikből falatozzék. CSATÓ J. megjegyzi, hogy a Phytolacca decandra bogyóit kiváló csemegéjének tekinti. Dallamos, kedves énekét, hasznos sáfárkodását akkor fogjuk érdeme szerint megbecsülni, ha mindent megteszünk, biztonságának, sikeres szaporodásának előmozdítására.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
