Megaris
Megaris, η Μεγαρις, Görögország egyik legkisebb tartománya, a corinthusi szoroson. Határai voltak Északon Boeotia és a corinthusi öböl, Keleten Attica, Délen a Saronicus öböl, Délnyugaton Corinthia és Nyugaton a corinthusi öböl. Területe nem több, mint 225 km.2 (mások szerint 450 km.2). Felszine nagyrészt hegyes, sziklás és terméketlen. – Főbb hegyei: a Cythaeron (Κιϑαιρων), melyen meredek átjáró vezet át, továbbá Attica felől a Κερατα (m. Kandili), melyen át a tenger mellett sziklába vésett út vezet Atticába. Legjelentékenyebb helye azonban a Geranea Γερανεις v. Γερανειος, m. Makri Plagi), 1370 m. magas, melynek keleti részén volt az ókorban oly hires scironi sziklaút (η Σχιρωνις, m. Kaki szkala). Így nevezték ez útat azért, mert állítólag a Theseustól megölt Sciron rabló óriás csontjaiból keletkezett; magukat a sziklákat Σχιρωνιδες πετραι-nak (Scironia saxa) nevezték (Ov. met. 2, 145–149), melyek közül az egyik meredek csúcsnak Μολουρις πετρα volt a neve; ez utóbbiról ugrott a tengerbe fiával Melciertesszel együtt a férjtől Athamastól üldözött Ino. Paus. 1, 44, 7. Most itt vezet a vasút Athene felé. A Geranea nyugati része az Αιγιπλαγχτος, mely a Heraeum (m. Ajiosz Nikolaosz) nevű hegyfokban végződött. K.-en van a Minoa nevű hegyfok, mely hosszan, meredeken nyúlik be a tengerbe. Egyetlen nagyobb öble a ’ Αλχυονις ϑαλασσα, melynek belső részét λιμνη Γοργωπις-nek nevezték. Éghajlata körülbelül olyan mint Atticáé; terményei közül a comikusok gyakran emlegetik a hagymát (σχοροδα); ásványai közül nevezetes a fehér csigamárvány. – Legrégibb lakói cariaiak voltak, kiket később iónok váltottak fel. Az iónok idejében összeköttetésben állott Atticával s Délen majdnem az Isthmusig terjedt; erre mutat az a határkő, melyet D.-en Crommyon közelében találtak (ταδ’ εστι Πελοποννησος, ουχ ’ιωνια felirattal); északi határát szintén egy határkő jelezte (ταδ’ ονχι Πελοποννησος, αλλ’ Ιωνια). Strab. 9, 392. Plut. Thes. 25. Az egész tartomány a következő 5 községre (χωμαι) volt osztva: ’Ηραεις, Πειραεις, Μεγαρεις, Τριποδισχαιοι és Κυνοσουρεις. Codrus idejében dórok foglalták el. Solon idejében azonban az egész tartomány független lett s dór jellegét megtartva mint önálló köztársaság a virágzás magas fokára jutott; gyarmatokat alapított a Bosporus és a Fekete tenger partjain (Byzantium, Chalcedon, Pontusi Heraclea, Siciliai Megara stb.), sőt egy ideig Salamis is hozzá tartozott. Erejét és hatalmát nagyban gyengítették a belső viszályok és a külső harczok Athenaevel és Corinthusszal. Végre 461-ben 10 évig tartó szövetségre lépett Athenaevel. A peloponnesusi háborúban azonban és később is a folytonos háborúkban a rajta átvonuló seregek állandóan dúlták, több városát elpusztították s végre minden jelentőségét elvesztette. Lakói is elkorcsosodtak s megvetés és gúny tárgyává lettek a görögök előtt (Μεγαριχη υηχανη és Μεγαρεων αξιοι μεριδος közmondásos kifejezések voltak. – Fővárosa Megara (τα Μεγαρα) a Saronicus öböl közelében (Thuc. 4, 66) a Cerata és Geranea közt elterülő termékeny síkságon feküdt. Fénykorában nevezetes erősség volt, két fellegvárral (Καρια és ’Αλχαϑους) és sok szép épülettel. Paus. 1, 40. A város alatt volt a Nisaea (Ννισαια) nevű megerősített kikötő, melyet a várossal 8 stadium hosszú, kettős kőfal (σχελη) kötött össze; e falakat az athenaeiek építették, midőn M. hozzájuk csatlakozott, a Piraeus falai mintájára. A megaraiak azonban a peloponnesusi háborúban lerombolták a falakat és szakítottak Athenaevel. Később ők maguk keresték újból a szövetséget Athenaevel, s ekkor Phocion a falakat újból felépítette, melyek még Strabo idejében is megvoltak. Strab. 9, 390. Thuc. 1, 103. Hdt. 1, 59. Többi helységei közül említhetők: Tripodiscus, Pagae kikötő, Aegosthena, Piraeum és Aegirus. v. ö. Bursian, Geogr. von Griechenland. I. B.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
