’Οπλιται
’Οπλιται, nehéz fegyverzetű gyalog katonák a görög hadseregben. A hős korban még csak jelentéktelen mellékneve volt a nemeseknek vagy fejedelmeknek. De a dór vándorlás után változott a görög sereg szervezete, úgy hogy a hopliták nemcsak fő részét tették a hadseregnek, hanem tulajdonképen ők alkották minden állam hadseregét, melynek a más fajta katonák, mint pl. a lovasság, vagy könnyű fegyverzetű gyalogság, csak járulékait képezték, s egyes hadműveleteket végeztek ugyan, de a csatát mindig a hopliták harcza döntötte el. A hőskor magánharczaival ellentétben most egy tömegben harczolt a hoplitasereg, zárt phalanxszá egyesülve, mely többnyire 8 ember mélységü volt s tömött soraival egyenlő lépésben a harczi zene ütemei mellett nyomulva előre áttör az ellenség sorain, vagy mint erős fal fogja fel támadásait. A hoplitasereg fegyverzete, mely nagyrészt egyezett a homerusi hősök nehéz fegyverzetével, csak a közeli harczra volt számítva s védő és támadó fegyverzetből állott. A védő fegyverzethez tartoztak: a tarajos érczsisak (χρανος), mely homlok- és oldalernyőivel az arczot hátulsó nyulványával pedig a nyakszirtet is védte, súlya 2 kgr. körül volt; a csattokkal összeillesztett s két érczlemezből álló mellvért (ϑωραξ), mely a harczos felső testét a vállaktól derékig elől és hátul egyaránt védte, testhez álló a 8–9 kgr. súlyú volt; a tojásdad alakú domború s kívül érczlemezekkel boríottt paizs (ασπις), mely a hoplita egész testét fedezte s melyet a belső falán levő szíjjnál és fogantyúnál fogva a harczos balkarján viselt, súlya 14–15 kgr. volt; a lábvért (χνημις), mely domború érczlemezével az egész lábszár elejét beborította s párja 4–5 kgr. súlyú volt. Támadó fegyvereik voltak: a 2–3 méter hosszú s ugyannanyi kgr. súlyú lándzsa (δορυ), melyet csupán döfésre és szúrásra használtak, továbbá a kétélű egyenes rövid kard (ξιϕος), mely a hoplita bal oldalán függött a jobb vállra akasztott szíjjon. Az egész fegyverzet (πανοπλια) súlya mintegy 35 kgr. volt s ezt a harczban természetesen magának kellett a hoplitának emelni, de utazás alkalmával egy részét szolgája vitte (l. ’ϒπασπιστης) s neki magának csak mintegy 20 kg. maradt. A fölszerelés egyformaságára, kivált a polgári hadsereg idejében a görögök nem igen törekedtek, ezért a védő fegyverzet alakja és diszítése többféle volt; legnagyobb egyformaságot találunk a spartai hoplitaseregben, mely vörös kabátjával, tojásdad sisakjával és embermagasságú paizsával eléggé egységes képet mutatott, paizsa is mindnyájának lambdával (Λ) volt jelölve. A hoplitasereg szervezetéről és tagozásáról l. Exercitus, I és Phalanx. A Fülöp által szervezett macedoniai sereg is a hoplitaphalanxra volt alapítva, melyet Macedonia szabad, de nem nemes polgárai, az ú. n. πεζεταιροι alkottak. Fegyverzetök volt: kis kerek paizs, ércz borította bőrvért, kerek süveg, lábvért, rövid kard és a 4,5–5,5 méter hosszú lándzsa: a macedoniai σαρισσα, melyet két kézre fogtak és szintén csak döfésre használtak. D. I.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
