Civilis
Civilis, Julius, a batavusok szabadságharczának vezére 69–70-ben Kr. u. A rómaiak, miután testvérét Paulus Juliust árulás miatt megölték, őt is fogságba küldték Neróhoz, honnan csak Nero halála után Galba szabadította ki. Vitellius alatt ismét be volt börtönözve s csak Vespasianus alatt bocsátották szabadon. E méltatlan bánásmód s a rómaiak zsarnokoskodása a batavusokon, kik pedig a római nép szövetségesei (socii) voltak, teljesen elkeserítették Civilist, úgy hogy felkelésre szólította honfitársait; a szomszéd frisiusok is csatlakoztak a felkelőkhöz s egyesült erővel súlyos csapást mértek a rómaiakra először a Rajna mellett, majd Munius Lupercus alvezér alatt. Most már Civilis egyenesen a főerősséget, Castra veterát (Xanten) szállotta meg 69-ben, s nemsokára be is vette. Azonkívül lázadást támasztott Galliában is és az ott levő római legiók nagy részét a maga pártjára nyerte. Azonban a rómaiak is újabb segítséget kaptak, mely Petillius Cerealis és Annius Gallus vezetése alatt előbb a Mosel, majd a Rajna mellett két izben aratott győzelmet a felkelőkön. Civilis még tartotta magát, de a batavusok úgy látszik békét óhajtottak, mely csakugyan létre is jött. Forrásunk (Tacitus, hist.) épen a béketárgyalások kezdetén megszakad ugyan, de a Germania 29. fejezetéből látjuk, hogy a batavusok valamit mégis könnyítettek helyzetükön. Tac. hist. 4, 12 sköv. 33. 5, 14, 23–26. V. ö. Meyer, Der Freiheitskrieg der Bataver unter Civilis. I. B.
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
