szentsarok

Full text search

szentsarok: a sarkos berendezésmód ( szobaberendezés) szabályainak megfelelően elrendezett parasztszobák legfőbb tiszteletben tartott része, eredetileg csakis a szertartásos cselekmények, jelentős családi események (pl. leánykérés), ünnepi étkezések részére volt fenntartva. A néprajzi szakirodalomban elterjedt további neve: kultikus tér; a parasztságnál használatos nevei: asztalsarok, asztalszög, első zug, első hely, övősarok. Noha a 19. sz.-ban már legalábbis a téli hétköznapi étkezés is itt történt, továbbra is becsben tartották és csak tiszta munkát lehetett itt végezni. Itt a szentsarokban volt a házi szentély, szentképek, szobrok és az utóbbiakat befogadó Mária-ház formájában. Ref. községekben korábban itt függött a vallásos és egyéb könyvek, orvosság őrzésére szolgáló téka. Ide kerültek a 19. sz. második felétől a politikai nyomatok, főként Kossuth Lajos és a szabadságharc szereplőinek képe. Általában itt kaptak helyet a családi fényképek, bár volt olyan vidék, ahol éppen a szentsarok jellegével összeegyeztethetetlennek tartották ezt és a szoba más falszakaszain helyezték el őket. Múlt századi megfigyelés szerint a szentképek színességét voltak hivatva pótolni a ref.-oknál a szentsarokbeli sarokpad fölött húzódó tálasfogasok tányérokkal, bokályokkal, üvegkancsókkal megrakva. A szentsarokban kapott állandó helyet a magas és viszonylag nagy méretű étkező asztal. A fal menti padon, ritkábban széken, karosszéken volt a házigazda helye, a megbecsült vendégé és általában a férfiaké, ám hívatlanul, különösen idegennek nem illett odalépni. A szentsarokhoz számos hiedelem kötődik, pl. a szentsarokba nem üt a villám, ide kell rejtőzni zivatar idején. – A szentsarok, általában a lakóhelyiségnek a tüzelőberendezéssel ellentett szegletében, Európa mindazon területein megtalálható, ahol a sarkos lakásrend volt általános (K-, Közép- és É-Európa). – Irod. Ränk, G.: Das System der Raumeinteilung in den Behausungen der nord-eurasischen Völker (I–II., Stockholm, 1949–51); Weiss, R.: Häuser und Landschaften der Schweiz (Erlenbach–Zürich–Stuttgart, 1959); Gunda Béla: A társadalmi szervezet, a kultusz és a magyar parasztszoba térbeosztása (Az MTA I. Oszt. Közl., 1961); Tápé története és néprajza (szerk. Juhász Antal, Tápé, 1971); K. Csilléry Klára: A magyar nép bútorai (Bp., 1972).

Mária-ház a szentsarokban (Kapuvár, Győr-Sopron m., 1962)

A sarokpad szegletébe épített Mária-ház, fölötte szentképekkel (Kapuvár, Győr-Sopron m., 1964)

Család ülésrendje a szentsarokban. A férfiak helye belül, az asszonyoké kívül van. Az idősebbek helye a saroktól számított jobboldal (Kapuvár, Győr-Sopron m., 1950-es évek)

Szentsarok Mária-házzal és szimmetrikusan elrendezett szentképekkel (Kapuvár, Győr-Sopron m., 1964)

Sarkos elrendezésű szoba, a sarokban Mária-házzal (Tura, Pest m., 1939)
K. Csilléry Klára

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT