Igazság és Hamisság
Igazság és Hamisság: tanító mese (→ ezópusi mese), → példázat határozott hiedelem-(vallási?) háttérrel. Cselekménye: két útitárs (két vagy három testvér, úr és szolga, gazdag és szegény) a) fogad, az egyik nagyobb pénzösszegbe, a másik saját szeme világába, hogy az igazság vagy a hamisság uralkodik-e a földön, az ember mivel viheti többre. A bírák a hamisságot tartják célravezetőbbnek, s a szegény ember elveszti szemevilágát. Vagy b) vándorútra kelnek, az útitársak előbb megeszik Igazság elemózsiáját, majd mikor az elfogy, sajátjukból csak szemevilága, keze és lába levágása árán adnak (→ gyöngyöt síró, rózsát nevető leány, a). Hamisság Igazságot egy akasztófa alá vezeti (nem pedig egy városkapuhoz, mint az kérte volt, hogy a jövőmenőktől alamizsnát kérhessen). Itt – szerencsés napon érkezvén – végighallgatja ördögök (varjak, hollók vagy más madarak) beszélgetését (→ hű szolga, a). Ebből megtudja, hogy milyen módon nyerheti vissza szemevilágát, tagjai épségét, hogy gyógyíthatja meg egy király leányát, teheti termővé egy másik király aranyalmafáját, adhatja vissza egy város vizét stb. (→ Szerencsének szerencséje). Igazság újra látóvá lesz, mindazt megcselekszi, aminek a megtételére a lehetőséget megtudta, s a jutalmakból meggazdagszik. Összetalálkozik a lerongyolódott Hamissággal, s az tudakolja tőle meggazdagodásának okát. Igazság részletesen elmondja a vele történteket. Hamisság erre megvakíttatja és odavezetteti magát az akasztófa alá (pontosan egy évre rá, hogy ő Igazsággal hasonlóképpen cselekedett volt). Az ördögök (madarak) ott lelik, s abban a hiszemben, hogy ő hallgatta ki múltkori beszélgetésüket, elpusztítják (AaTh 613). – A mesének 20 egymáshoz nagyon hasonló magyar változata ismeretes. Az a) és b) redakciók aránya 1 : 2. További 10 változatba beékelődik a „Hálás állatok” (AaTh 554) motívuma: Igazság jót tesz egy egérrel, méhvel és farkassal (vagy más állatokkal), segítségükkel emberfeletti feladatokat old meg, s ilyen módon gazdagszik meg. A tiszta típusok → kettős szerkezetűek (Hamisság megkísérli követni Igazság példáját, de pórul jár; az akasztófa vagy keresztfa alatt megtudott titkok száma nem szükségképpen három), a kombinált típusoknak viszont hármas szerkezet (→ hármasság) alkotja a magvát: Igazság három állattal tesz jót, s segítségükkel három feladatot old meg, Igazság és Hamisság meséje ezekben a változatokban pusztán → keretmese. Egyike a legrégebben ismert meséknek. Legkorábbi ismert változatát a Tripitaka – i. sz. 710 körül szanszkritból kínaira fordított legendagyűjtemény – foglalja magába. A Kathâsaritsâgara és a Pantsatantra egyik verziója is tartalmazza egy-egy változatát (i. az. 1000–1199). A 13–14. sz.-ból indiai, tibeti, perzsa és héber változatairól tudunk. Európába feltehetően az Ezeregyéjszaka egyik korai kézirata közvetítette. Első ismert feljegyzése egy a 14. sz.-nál nem régebbi spanyol példázatgyűjteményben, a „Libro de los Gatos” (Macskák könyvében) található, később Pauli és Temesvári Pelbárt is besorolta példázatai közé. W. Liungman feltevése szerint iszlám előtti indiai mese, mely általunk ismert alakját a korai bizánci időszakban nyerte. A magyar változatok közvetlen irodalmi előképe eddig nem került elő. Az ismert ponyvaváltozat késői, a Méhner Vilmos által kiadott Benedek Elek-féle mesék közül való. – Irod. Christiansen, Rh.: The Tale of the Two Trawellers or the Blinded Man (FFC 24. Helsinki, 1916); Berze Nagy János: Baranyai magyar néphagyományok (II., Pécs, 1940); Berze Nagy János: Magyar népmesetípusok (II., Pécs, 1957); Liungman, W.: Die schwedischen Volksmärchen (Berlin, 1961); Tubach, F.: Index exemplurum (FFC 204. Helsinki, 1969).
Kovács Ágnes
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
