húsvéti ünnepkör

Full text search

húsvéti ünnepkör: a római liturgiában kialakult időszak, amely egyrészt a húsvét ünnepére való előkészületi időt, másrészt az ünnep folytatásának idejét foglalja magában. Az egyházi évnek két ünnepköre (cyclus) van: a húsvéti ünnepkör és a karácsonyi ünnepkör. A húsvéti ünnepkör a régibb, amely a Septuagesima (hetvened), azaz a farsang utolsó vasárnapja előtti vasárnappal kezdődik és a pünkösd utáni szombattal ér véget. A húsvéttól a pünkösd utáni szombatig tartó időszakot húsvéti időnek is mondják ( nagyböjt, virágvasárnap, nagyhét, nagypéntek, nagyszombat). Húsvét napjától a fehérvasárnapot megelőző szombatig tartó napokat húsvét hetének nevezik. Egyik-másik felosztás a pünkösd szombatjától András-napig (nov. 30.) tartó időszakot a pünkösdi ünnepkörbe sorolja. A népszokásokkal foglalkozó munkákban a téli, a tavaszi és a nyári ünnepkörök szerinti felosztással is találkozunk. – Irod. Mihályfi Ákos: A nyilvános istentisztelet (Bp., 1923); Fehrle, Eugen: Feste und Volksbräuche im Jahreslauf europäischer Völker (Kassel, 1955); Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás (Bp., 1964); Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd (Bp., 1974).
Manga János

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT