Györffy István (Karcag, 1884–Bp., 1939)
Györffy István (Karcag, 1884–Bp., 1939); etnográfus, egyetemi tanár, az MTA l. tagja. Tanulmányait Kolozsvárt, majd Bp.-en folytatta, történelem–földrajz szakos tanári oklevelet szerzett. Az MNM Néprajzi Osztályának gyakornoka lett. 1912-ben múzeumőr, 1918-ban múzeumig. 1926-tól a közgazdasági egy.-en adott elő K-Európa néprajzából. 1929-től egy.-i magántanár, 1930-tól a bölcsésztudományi karon rendszeresen előadott. 1934-ben egy.-i ny. r. tanárrá nevezték ki, ő szervezte meg a bp.-i néprajzi tanszéket. 1938-tól a → Táj- és Népkutató Központ vezetője. A magyar nép anyagi műveltségének kiemelkedő kutatója. A földrajztudomány iskolákon nevelkedett történeti módszer és szemlélet jelentőségét. Úttörője volt a levéltári forrásokon alapuló néprajzi kutatásoknak. A korábban felgyülemlett néprajzi anyagot igyekezett történeti szempontokat érvényesítve rendszerezni. Ötletekben gazdag munkahipotézisek felállításával igyekezett széles körű szintézisre törekvő kutatásokat kezdeményezni. Településvizsgálatai nagy hatással voltak a hazai általános településtudományra és a társtudományokra. A népi gazdálkodás körében végzett kutatásai ösztönzően hatottak a kortárs etnográfusokra. Fontosak, maradandó értékűek népi építkezési, viseleti kérdéseket tárgyaló dolgozatai. Irányt mutatóak voltak néprajzi csoportjainkról írott történeti megalapozottságú tanulmányai. Szerk.-je volt Bátky Zsigmonddal és Viski Károllyal együtt A magyarország néprajza c. négykötetes munka I–II. kötetének (Bp. 1933–37 és 1941–1943), abban több fontos fejezet megírását is vállalta. Mint egy.-i oktató, később mint tanszékvezető tanár jelentős nevelőmunkát végzett, részben történészek, geográfusok körében, részben pedig az 1930-as évek derekán induló etnográfusnemzedék kinevelésében. Korszerűbb tudomány- és művelődéspolitika kialakítását sürgette. Igyekezett a magyar népet veszélyeztető nácizmus befolyása ellen kulturális egységfrontot létrehozni, és átgondolt művelődési-tudományos ellenállást ébreszteni, amiben a néprajzi kutatásoknak nagy szerepet szánt. Halála után az egy.-i, főiakolai hallgatók közt kialakult legprogresszívebb mozgalom róla nevezte el a Györffy Kollégiumot (1940). A Magyar Néprajzi Társaság 1970-től Györffy nevével emlékérmet alapított. – F. m. Nagykunsági krónika (Karcag, 1922, 1941, 1955); Das Bauwesen der Hirten im ungarischen Tiefland (Debrecen, 1927); Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr (Bp., 1930); A néphagyomány és a nemzeti művelődés (Bp., 1939); Magyar nép – Magyar föld (Bp., 1942); Magyar falu – Magyar ház (Bp., 1943); Matyó népviselet (Bp., 1956). – Irod. K. Kovács László: Gy. I. irodalmi munkássága (Népr. Ért., 1939); Vargyas Lajos; Gy. I. az Alföld etnográfusa (Nagykunsági krónika, Bp., 1955); Ortutay Gyula: Gy. I. (Írók, népek, századok, Bp., 1960); Illyés Gyula: A magyar nép tudósa (Ingyen lakoma, Bp., 1964); Szemlélet, módszer és eredmény Bátky Zsigmond, Györffy István és Viski Károly munkásságában (Ethn., 1974).
Györffy István
Györffy István egy művének címlapja
Filep Antal
Arcanum Newspapers
See what the newspapers have said about this subject in the last 250 years!
Show me
